Egy ősmajom és nem emberféle lehetett a kihalt száheli ember

Egy ősmajom és nem emberféle volt a Sahelanthropus tchadensis (száheli ember Csádból) faj, amely mintegy hétmillió éve a miocén korban élt, és amelyről eddig úgy vélték, hogy a legkorábbi ismert emberféle.Egy francia-olasz-amerikai tudóscsoport a kövületek újabb vizsgálata nyomán jutott erre a következtetésre. A Journal of Human Evolution című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányában mutatta be a CNAR francia kutatóintézet egy combcsont-vizsgálat új eredményeit. A CNAR egyik kutatócsoportja 2001-ben talált rá a Sahelanthropus tchadensis kövületeire a csádi Djurab-sivatagban. A kövületek vizsgálata alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a maradványok 6,8-7,2 millió évesek. Bizonyítékot találtak arra is, hogy az egyed felegyenesedve járt, ezért úgy vélték, hogy a legkorábbi ismert emberféle lehetett a száheli ember.

    
Az akkori bizonyítékok főként a fogazat és a koponya vizsgálatára alapultak. Számos tudós azonban megkérdőjelezte a bemutatott eredményeket. Új vizsgálatukba a kutatók bevonták azt a részleges bal combcsontot, amelyet más paleontológusok találtak azon hely közelében, ahol annak idején a Sahelanthropus tchadensis maradványait megtalálták.
    

A kutatók szerint a combcsont vizsgálatából kiderül, hogy az egy majomszerű élőlényé lehetett, amely a gorillákhoz és más nagytestű majmokhoz hasonlóan négy lábon járt. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a fogak nagysága nem elegendő bizonyíték arra, hogy a maradványok emberféléé lehettek.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Két amerikai tudós kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

Két amerikai tudós kapta a közgazdasági Nobel-emlékdíjat

"A makrogazdasági stabilizáció mikroökonómiai alapjaiért" két amerikai tudós, Robert E. Hall és Michael Woodford kapta megosztva idén a közgazdaságtudományi Nobel-emlékdíjat a Svéd Tudományos Akadémiától, amely hétfőn jelentette be döntését Stockholmban.

Francis Halzen részecskefizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat

Francis Halzen részecskefizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat

Francis Halzen részecskefizikus kapja idén a fizikai Nobel-díjat az asztrofizikai eredetű nagy energiájú neutrínók felfedezéséért és az IceCube Neutrínóobszervatórium létrehozásában és munkájában játszott meghatározó szerepéért.

Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

Az időjárási adatok napokkal korábban figyelmeztethetnek a szívmegállás veszélyére

Az időjárási adatok napokkal korábban figyelmeztethetnek a szívmegállás veszélyére

Az időjárási adatok alapján akár három nappal előre jelezhető lehet, mikor várható az átlagosnál több kórházon kívüli szívmegállás.

Ezért érzed úgy, hogy egyre gyorsabban telik az idő

Ezért érzed úgy, hogy egyre gyorsabban telik az idő

Nem a Föld gyorsult fel, hanem az agy működése változik felnőttkorban.

Tovább erősödik az El Nino-jelenség

Tovább erősödik az El Nino-jelenség

Az El Nino időjárási jelenség az előrejelzések szerint a következő hónapokban tovább erősödik, az év végére nagyon erőssé válhat, és hatásai 2027-ben is érvényesülhetnek - közölte csütörtökön a Meteorológiai Világszervezet (WMO).

Élvezik a madarak a repülést?

Élvezik a madarak a repülést?

A kutatók kiderítették, hogy örömöt okoz-e a szárnyalás.

MTA: Nem volt reális esély a győzelemre a legújabb kutatások szerint

MTA: Nem volt reális esély a győzelemre a legújabb kutatások szerint

Nem volt reális esélye a győzelemre a magyar seregnek az 1526-os mohácsi csatában a legújabb történeti, régészeti és antropológiai kutatások tükrében.

Erre vezethetett Hannibál útja az elefántjaival

Erre vezethetett Hannibál útja az elefántjaival

Több mint kétezer éve próbálják megfejteni, pontosan melyik hágón keresztül vezette Hannibál a seregét az Alpokon át.

Lila kukoricából készülhet a mesterséges vörös ételfestékek természetes alternatívája

Lila kukoricából készülhet a mesterséges vörös ételfestékek természetes alternatívája

A növény olyan természetes pigmentek forrása lehet, amelyek az élelmiszeriparban is felvehetik a versenyt a mesterséges színezékekkel.

http://ujhazak.com