Egyedülálló római kori bronzmécses került elő Aquincumból
Egyedülálló római kori világítóeszközt, egy színházi komikus maszkot ábrázoló, két darabból összeilleszthető bronzmécses egyik felét tárták fel Óbudán az Aquincumi Múzeum régészei. Mindössze néhány hasonló ismert a Római Birodalom területéről, Pannóniából pedig ez az első ilyen darab.
Mint Lassányi Gábor ásatásvezető régész elmondta az MTI-nek, a főváros első baseball-pályájának építését megelőzően régészeti kutatások folytak Óbudán az Aquincum római kori polgárvárosától közvetlenül keletre fekvő területen.
Ekkor bukkantak a régészek egy nagy, földbesüllyesztett kerámiaedény alján a mécsesre. A tenyérnyi lelet egy nagyon ritka olajmécses-típusba, a két darabból álló, összeilleszthető, díszített példányok közé tartozik. A tárgy két szimmetrikus, a hossztengelye mentén összeilleszthető, önállóan is funkcionáló darabból állt, az aquincumi edény alján egy ilyen tárgy jobb fele maradt meg. A felső rész komikus maszkot ábrázol, az olajbeöntő nyílást a száj sarkában alakították ki. A kanócot az állnál található égőnyílásba helyezték egykor. A szemöldöknél egy függesztőrészt alakítottak ki, amelybe egy kis bronzláncot fűztek, a hajhoz pedig levél alakú fogantyút forrasztottak. A mécses belső oldala egyenes kialakítású, a hátsó, fej felőli részénél egy horony található, ebben illeszthették össze a tárgyat a szimmetrikusan kialakított párjával.
"Egyedülálló leletről van szó, az aquincumihoz hasonló, két darabból összeilleszthető bronzmécsesből mindössze tucatnyi került napvilágra a Római Birodalom egész területéről. Pannóniából pedig ez az első példány, ráadásul eddig ez az egyetlen hiteles ásatási körülmények között talált darabja ennek a tárgytípusnak" - hangsúlyozta Lassányi Gábor. Hozzátette: a tárgy pontos keltezése ezért igen nehéz, valószínű, hogy az 1- 2. században készülhetett.
Lassányi Gábor kitért arra is, hogy az egyedülálló római kori bronzmécses a legmodernebb digitális technológiával született újjá. A különleges leletet uniós kutatás-fejlesztési projekt keretében háromdimenziós képalkotó eljárással, lézerszkennerrel dokumentálta a debreceni SziMe3D Kft., majd ennek alapján készült el a tárgy teljes virtuális rekonstrukciója.
A mécsest a tervek szerint a nagyközönség is megcsodálhatja majd élőben 2014-ben az Aquincumi Múzeum kiállításán.
Részletesen a leletről a Budapesti Történeti Múzeum honlapján, címen lehet olvasni.
MTI
Mint Lassányi Gábor ásatásvezető régész elmondta az MTI-nek, a főváros első baseball-pályájának építését megelőzően régészeti kutatások folytak Óbudán az Aquincum római kori polgárvárosától közvetlenül keletre fekvő területen.
A geofizikai vizsgálatok "láthatóvá tették" a jelenleg is a földben rejtőző épületeket, majd a pálya feltöltése előtt önkéntesek bevonásával fémkereső műszerrel vizsgálták át a területet a régészek. A kutatáson több száz ókori lelet került elő, az érmek, ruhadíszek, bútoralkatrészek, kulcsok, mezőgazdasági szerszámok az Aquincumi Múzeum gyűjteményét gazdagították.
Ekkor bukkantak a régészek egy nagy, földbesüllyesztett kerámiaedény alján a mécsesre. A tenyérnyi lelet egy nagyon ritka olajmécses-típusba, a két darabból álló, összeilleszthető, díszített példányok közé tartozik. A tárgy két szimmetrikus, a hossztengelye mentén összeilleszthető, önállóan is funkcionáló darabból állt, az aquincumi edény alján egy ilyen tárgy jobb fele maradt meg. A felső rész komikus maszkot ábrázol, az olajbeöntő nyílást a száj sarkában alakították ki. A kanócot az állnál található égőnyílásba helyezték egykor. A szemöldöknél egy függesztőrészt alakítottak ki, amelybe egy kis bronzláncot fűztek, a hajhoz pedig levél alakú fogantyút forrasztottak. A mécses belső oldala egyenes kialakítású, a hátsó, fej felőli részénél egy horony található, ebben illeszthették össze a tárgyat a szimmetrikusan kialakított párjával.
"Egyedülálló leletről van szó, az aquincumihoz hasonló, két darabból összeilleszthető bronzmécsesből mindössze tucatnyi került napvilágra a Római Birodalom egész területéről. Pannóniából pedig ez az első példány, ráadásul eddig ez az egyetlen hiteles ásatási körülmények között talált darabja ennek a tárgytípusnak" - hangsúlyozta Lassányi Gábor. Hozzátette: a tárgy pontos keltezése ezért igen nehéz, valószínű, hogy az 1- 2. században készülhetett.
Lassányi Gábor kitért arra is, hogy az egyedülálló római kori bronzmécses a legmodernebb digitális technológiával született újjá. A különleges leletet uniós kutatás-fejlesztési projekt keretében háromdimenziós képalkotó eljárással, lézerszkennerrel dokumentálta a debreceni SziMe3D Kft., majd ennek alapján készült el a tárgy teljes virtuális rekonstrukciója.
A mécsest a tervek szerint a nagyközönség is megcsodálhatja majd élőben 2014-ben az Aquincumi Múzeum kiállításán.
Részletesen a leletről a Budapesti Történeti Múzeum honlapján, címen lehet olvasni.
MTI
Hozzászólások