Egykori bencés apátsági templom maradványait azonosították Tomajmonostorán
Egykori bencés apátsági templom maradványait azonosították Tomajmonostorán a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Nemzeti Régészeti Intézetének a hajdani nemzetségi monostor területén folytatott feltáró munkája során - tájékoztatta az intézmény az MTI-t csütörtökön.
Mint felidézik, a terepbejárások után, amelyek során szórványként kő- és téglatöredékek, valamint apró leletek kerültek elő, tavaly geofizikai mérésekkel is igazolták, hogy a mai Tomajmonostora határában egy kiemelkedésen komoly egyházi épület maradványai találhatók. Mindez összhangban állt azzal a mai napig élő helyi szájhagyománnyal, hogy a dombon állt egykor a településnek is nevet adó monostor, amelyet a Tomaj-nemzetség alapított feltehetően a 12. században.
Virágos Gábor, a nemrég kezdődött ásatás vezetője, az MNM Nemzeti Régészeti Intézet vezetője a közleményben kiemeli, hogy a geofizikai mérések egy háromhajós, a lébényi templomhoz hasonlító komoly templom formáját rajzolták ki, az épület északnyugati részén pedig egy rotundát mutattak. Hozzátette: több szelvényt is nyitottak, amelyek igazolták a falak helyét, azonban elsőre csak a rotunda egyik részén sikerült az alapozást azonosítaniuk. Ezt követően azonban a monostor templom északi, másfél méter széles zárófalának a csaknem egy méter mély alapozási falát is megtalálták.
Az eddigi felületek kutatása azt az eredményt hozta, hogy a templom építőanyagát többnyire kitermelték, az árkok pedig építőanyag-törmelékkel töltődtek fel, ám néhol igen masszív falazatok is megmaradtak. A tégla- és kő töredékeken kívül nagyon sok szórvány embercsont is előkerült, amelyek arról tanúskodnak, hogy a területet a múltban alaposan feldúlták - áll a közleményben.
A regionális régészeti topográfiai programot 2022-ben helyi kezdeményezésre, a tiszaszentimrei református lelkész, Fodor Gusztáv megkeresésére indították, a geofizikai mérések alapján ennek legígéretesebb eleme pedig a Tomajmonostora határában lévő bencés monostor maradványa. Az NRI szakemberei összesen öt település teljes régészeti topográfiai kutatását végzik el, így az egykori nemzetségi monostor teljes környezetével, utakkal, patakokkal, gazdasági épületekkel, falvakkal együtt lesz értelmezhető.
Virágos Gábor az MNM közleményében úgy fogalmaz, hogy "a feltárás jelenlegi szakaszában még korai mindent pontosan periodizálni, az azonban már most látható, hogy a rotunda falát részben elmetszették az új apátsági templom építésekor, így a két épület feltételezhetően nem állt egymás mellett egy időben. A területen talált melléklet nélküli temetkezések még hatvan méterre is kerülnek elő a templomtól, de a kutatás a jelen fázisában még nem derített fényt az egykori település elhelyezkedésére és a dombon lévő temetőt sem sikerült határolni.
Ezt a munkát ugyanis nehezíti, hogy a sírok nem jelentkeznek a felszínen folttal, így csak a bontómunka során kerülnek napvilágra a csontok." A monostornak helyet adó domb a középkor folyamán lényegesen magasabb volt, azonban sok tíz centit, de akár egy métert is letermelhetett róla az intenzív mezőgazdasági művelés.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások