Elhunyt Donald Henderson, a fekete himlő kiirtásában kulcsszerepet játszó amerikai orvos

Nyolcvanhét éves korában elhunyt Donald Henderson amerikai orvos és járványkutató, aki annak idején kulcsszerepet játszott a fekete himlő felszámolásában.

Az 1960-as és 1970-es években végzett munkája miatt a közegészségügy óriásának nevezett Henderson csípőtörést követő komplikációk következtében halt meg - írta a BBC News.

Handerson professzor Handerson professzor

A világ egyik legpusztítóbb kórjaként számon tartott fekete himlő csak a múlt században több száz millió emberrel végzett.

Az óriási fájdalmakkal járó betegség gyakran sebeket okozott az arcon és a testen. Minden harmadik fertőzött ember meghalt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1966-ban Hendersont választotta a fekete himlő elleni globális harc vezetőjévé. Ekkoriban a kór még járványszerűen terjedt Afrikában és Ázsiában.

Kevesen bíztak Henderson sikerében, ám az orvos a járványgócok izolálására összpontosított, és a tömeges vakcinálás helyett célzottan oltatta be az embereket.

A kórt 1980-ra sikerült hivatalosan eltüntetni a Föld színéről, ez volt az első fertőző betegség, amely ellen globális szinten indult harc.

A WHO 1966-tól 1980-ig tartó globális erőfeszítéseinek összköltsége 300 millió dollár volt. Csaknem 200 ezer ember dolgozott a világ több mint 70 országában, és 2400 millió dózis védőoltást használtak fel.

A világszervezettel való együttműködést követően Henderson három amerikai elnök mellett szolgált tudományos tanácsadóként, és egyetemi, valamint orvosi pozíciókat is betöltött.

MTI

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Igazi baktériumtelep a bőrönd

Igazi baktériumtelep a bőrönd

Sokkoló eredményre jutott az InsureandGo 2025-ös elemzése.

Még rejtélyesebb lett a neandervölgyiek kihalása

Még rejtélyesebb lett a neandervölgyiek kihalása

DNS-vizsgálat cáfolhatja az egyik legnépszerűbb elméletet.

Két meteorraj is érkezik július utolsó éjszakáján

Két meteorraj is érkezik július utolsó éjszakáján

Július 30-ról 31-re virradó éjszaka érik el aktivitásuk csúcsát a Déli Delta Aquaridák és az Alfa Capricornidák, óránként 10-15 hullócsillag felvillanása várható az égbolton - közölte a Svábhegyi Csillagvizsgáló kedden az MTI-vel.

Nem biztos, hogy a luxusbunker a legjobb búvóhely, ha itt a világvége

Nem biztos, hogy a luxusbunker a legjobb búvóhely, ha itt a világvége

A tudomány szerint árnyaltabb a kép.

Több ezer éves emberi DNS-t találtak barlangfalakon

Több ezer éves emberi DNS-t találtak barlangfalakon

Egy nemzetközi kutatócsoport munkájának köszönhetően közelebb kerülhetünk az őskori művészek azonosításához.

A hőhullámok és a többlethalálozás összefüggéseit elemezték megyénként az ELTE kutatói

A hőhullámok és a többlethalálozás összefüggéseit elemezték megyénként az ELTE kutatói

Nem a legforróbb megyékben a legnagyobb a többlethalálozás, annak mértékét a helyi tényezők, így az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és a felkészültség is jelentősen befolyásolják, ami fontos szempont lehet a közegészségügyi felkészülésben.

A demencia korai jele lehet a lassabb séta

A demencia korai jele lehet a lassabb séta

A kutatások szerint oda kell figyelni a gyalogtempóra.

A Mars és az Uránusz találkozását lehet megfigyelni majd július elején

A Mars és az Uránusz találkozását lehet megfigyelni majd július elején

A Mars és az Uránusz ritka bolygóegyüttállását lehet majd megfigyelni a Fiastyúk csillaghalmaza alatt július 4-én, a hajnali égen.

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

http://ujhazak.com