Elhunyt Hajdú Mihály nyelvészprofesszor
Életének 81. évében elhunyt Hajdú Mihály nyelvészprofesszor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) tanára, a névtan kutatója.
A nyelvészprofesszort Orosháza saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek - olvasható az oroshaza.hu oldalon.
Hajdú Mihály első publikációi 1963-ban jelentek meg az orosházi múzeum évkönyvében és a Magyar Nyelvjárásokban. Doktori disszertációjának témavezetője Benkő Loránd nyelvészprofesszor volt. Az 1770 és 1970 közötti magyar keresztnevekkel és becézőnevekkel foglalkozó kandidátusi értekezését 1970-ben védte meg. Fő kutatási területe élete végéig a névtan maradt - írta a Nyelv és Tudomány internetes portál.
Oktatott névtant, dialektológiát, nyelvtörténetet és fonetikát az ELTE mellett a pécsi, a miskolci, a szegedi egyetemen, illetve a Károli Gáspár Református Egyetemen is. A Családnevek enciklopédiája című, félezer oldalas munkája 2010-ben látott napvilágot. 2007-ben az ELTE professor emeritiusa lett.
Szerteágazó tudományos és közéleti tevékenységét többek között Csűry Bálint emlékéremmel (1970), Honismereti Emlékéremmel (1980), Országépítő Alapítvány-díjjal (1992), Pais Dezső Emlékéremmel és díjjal (2002), Pro Universitate kitüntetéssel (2003) és Akadémiai Díjjal (2006) ismerték el.
MTI
A nyelvészprofesszort Orosháza saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek - olvasható az oroshaza.hu oldalon.
Hajdú Mihály első publikációi 1963-ban jelentek meg az orosházi múzeum évkönyvében és a Magyar Nyelvjárásokban. Doktori disszertációjának témavezetője Benkő Loránd nyelvészprofesszor volt. Az 1770 és 1970 közötti magyar keresztnevekkel és becézőnevekkel foglalkozó kandidátusi értekezését 1970-ben védte meg. Fő kutatási területe élete végéig a névtan maradt - írta a Nyelv és Tudomány internetes portál.
Oktatott névtant, dialektológiát, nyelvtörténetet és fonetikát az ELTE mellett a pécsi, a miskolci, a szegedi egyetemen, illetve a Károli Gáspár Református Egyetemen is. A Családnevek enciklopédiája című, félezer oldalas munkája 2010-ben látott napvilágot. 2007-ben az ELTE professor emeritiusa lett.
Szerteágazó tudományos és közéleti tevékenységét többek között Csűry Bálint emlékéremmel (1970), Honismereti Emlékéremmel (1980), Országépítő Alapítvány-díjjal (1992), Pais Dezső Emlékéremmel és díjjal (2002), Pro Universitate kitüntetéssel (2003) és Akadémiai Díjjal (2006) ismerték el.
MTI
Hozzászólások