Elkészült a világ legveszélyesebb vulkánjainak katalógusa
Egy nemzetközi szakemberekből álló csoport a világon elsőként elkészítette a Föld legveszélyesebb vulkánjainak katalógusát.
A kutatók az elmúlt tízezer évben bekövetkezett mintegy 9500 vulkánkitörést elemeztek, azt vizsgálva, hogy az egyes tűzhányók milyen gyakran és milyen fajta fizikai veszélyeket teremtve törtek ki. Ezután megnézték, hogy jelenleg mennyi ember él az érintett vulkánok 10, 30 és 100 kilométeres körzetében, illetve, hogy az érintett lakott területeken követeltek-e korábban emberéleteket a kitörések.
A szakértők világszerte 62 vulkánt soroltak a legmagasabb kockázati kategóriába, ami azt jelenti, hogy a tűzhányók a közelmúltban aktívak voltak és sűrűn lakott területek közelében fekszenek. Hetvenhét történelmileg is aktív vulkánjával, köztük a Yogyakarta közelében rendszeresen kitörő Merapi tűzhányóval, Indonézia került a legfenyegetettebb országok listájának élére.
Más szempontból nézve az apró vulkanikus szigetek, úgy mint a Karib-térségben fekvő Montserrat bizonyultak a legsebezhetőbbnek, hiszen amikor ezek a területek mozgásba lendülnek, minden lakosnak menekülnie kell, különben az életét kockáztatja - olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.
A szakértőket ugyanakkor meglepte, hogy olyan területek is kockázatosnak bizonyultak, amelyeket nem szokás erősen vulkanikusként besorolni. A történelmi időkben csendes franciaországi Auvergne régióban például számos kitörés volt az elmúlt néhány ezer évben, és mivel sok ember él a környéken, ezért a térség viszonylag magasra került a kockázati rangsorban.
A jelentést a Nagy-Britannia által vezetett Global Volcano Model elnevezésű nemzetközi intézethálózat készítette az International Association of Volcanology and Chemistry of the Earth's Interior nevű egyesülettel együttműködve.
A tanulmány vezető szerzője, a Bristoli Egyetem vulkanológusaként dolgozó Stephen Sparks szerint, ha egy tűzhányón elegendő megfigyelő-berendezés van és a helyiek jól szervezetten tudnak reagálni egy esetleges kitörésre, akkor csökkenteni lehet az életveszély kockázatát.
Az elmúlt négyszáz évben mintegy 280 ezer ember halt meg vulkánkitörések következtében, és jelenleg világszerte nagyjából nyolcszáz millióan élnek olyan tűzhányók 100 kilométeres körzetében, amelyek kitörhetnek.
Az ilyenkor jelentkező veszélyek azonban területről területre változnak. A hófödte Andokban bekövetkező kitörés például megolvaszthatja a jeget, elárasztva a közeli falvakat. Egy erőteljes délkelet-ázsiai erupció hamuval lepheti be a környező területeket, beomlasztva a háztetőket.
(http://www.nature.com/news/world-s-deadliest-volcanoes-identified-1.17035)
MTI
A kutatók az elmúlt tízezer évben bekövetkezett mintegy 9500 vulkánkitörést elemeztek, azt vizsgálva, hogy az egyes tűzhányók milyen gyakran és milyen fajta fizikai veszélyeket teremtve törtek ki. Ezután megnézték, hogy jelenleg mennyi ember él az érintett vulkánok 10, 30 és 100 kilométeres körzetében, illetve, hogy az érintett lakott területeken követeltek-e korábban emberéleteket a kitörések.
A szakértők világszerte 62 vulkánt soroltak a legmagasabb kockázati kategóriába, ami azt jelenti, hogy a tűzhányók a közelmúltban aktívak voltak és sűrűn lakott területek közelében fekszenek.
Más szempontból nézve az apró vulkanikus szigetek, úgy mint a Karib-térségben fekvő Montserrat bizonyultak a legsebezhetőbbnek, hiszen amikor ezek a területek mozgásba lendülnek, minden lakosnak menekülnie kell, különben az életét kockáztatja - olvasható a Nature című tudományos folyóirat honlapján.
A szakértőket ugyanakkor meglepte, hogy olyan területek is kockázatosnak bizonyultak, amelyeket nem szokás erősen vulkanikusként besorolni. A történelmi időkben csendes franciaországi Auvergne régióban például számos kitörés volt az elmúlt néhány ezer évben, és mivel sok ember él a környéken, ezért a térség viszonylag magasra került a kockázati rangsorban.
A jelentést a Nagy-Britannia által vezetett Global Volcano Model elnevezésű nemzetközi intézethálózat készítette az International Association of Volcanology and Chemistry of the Earth's Interior nevű egyesülettel együttműködve.
A tanulmány vezető szerzője, a Bristoli Egyetem vulkanológusaként dolgozó Stephen Sparks szerint, ha egy tűzhányón elegendő megfigyelő-berendezés van és a helyiek jól szervezetten tudnak reagálni egy esetleges kitörésre, akkor csökkenteni lehet az életveszély kockázatát.
Az elmúlt négyszáz évben mintegy 280 ezer ember halt meg vulkánkitörések következtében, és jelenleg világszerte nagyjából nyolcszáz millióan élnek olyan tűzhányók 100 kilométeres körzetében, amelyek kitörhetnek.
Az ilyenkor jelentkező veszélyek azonban területről területre változnak. A hófödte Andokban bekövetkező kitörés például megolvaszthatja a jeget, elárasztva a közeli falvakat. Egy erőteljes délkelet-ázsiai erupció hamuval lepheti be a környező területeket, beomlasztva a háztetőket.
(http://www.nature.com/news/world-s-deadliest-volcanoes-identified-1.17035)
MTI
Hozzászólások