Entrópia: a káosz és az intelligencia kapcsolata
Az entrópia elképzelése szerint a világegyetem feltartóztathatatlanul törekszik a zavar és a rendetlenség magasabb állapota felé. Egy új kutatás szerint a fizika egyik legalapvetőbb törvényének módosítása az intelligencia és az együttműködés fokozódásához vezethet.
Az entrópia elmélete alapvetően intuitív, s azt feltételezi, hogy az univerzum általános értelemben hajlamos a minél rendezetlenebb állapotra törekedni. Az entrópia elképzeléséből kiinduló egyszerű szimulációk, melyek a való életből vett példákon alapultak, intelligens viselkedés megjelenését mutatták.
Az oksági vagy kauzális entrópia elmélete azonban még tovább megy - állítása szerint minden fizikai rendszer az adott körülményekhez képest maximalizálja az entrópiát, s egy olyan állapot elérésére törekszik, amely a jövőben még nagyobb entrópiára ad lehetőséget.
Alex Wissner-Gross (Harvard Egyetem) és Cameron Freer (Manoa Hawaii Egyetem) abból a feltételezésből kiindulva, hogy szoros kapcsolat áll fent az entrópia jelensége és az intelligencia között, egy matematikai modellt keretében vázolta fel a kauzális entrópia elméletét, amely az egyik első jelentős tanulmánynak bizonyul a témában.
Több fizikai kísérletet követően a kutatók úgy találták, hogy amikor adott tárgyak instabil pozícióba kerülnek, az számos új pozíció
felvételének lehetőségét rejti magában. Ebből a gondolatmenetből kiindulva, a kutatók azt állítják, hogy az eszközhasználat fejlesztése, a szociális háló formálódása és a kooperáció, valamint a pénzügyi piac profitjának maximalizálása is ugyanezen az elven működhet.
Professzor Bousso, a californinai Berkeley Egyetem munkatársa 2007-be már beszámolt arról, hogy modellezési kísérletek során arra jutott, hogy azok az univerzumok, amelyek a kauzális entrópia elve szerint viselkednek, sokkal valószínűbb, hogy olyan intelligens létezőket tartalmaznak, mint amilyenek mi emberek is vagyunk. A professzor üdvözölte az entrópiával foglalkozó új tanulmányt, ám arra hívta fel a figyelmet, hogy az írás híján van a magyarázó erőnek. A tanulmány szerint az intelligens viselkedés - amelyet nehéz lenne bármilyen eszközzel mérni - az egyén lehetőségeinek maximalizálására redukálható - amelyet viszont viszonylag egyszerűen számszerűsíthetünk. Mindazonáltal Wissner-Gross és Freer tanulmánya nem képes magyarázni az intelligens viselkedés legalapvetőbb elveit. Arra sem adnak választ, hogy az intelligens létező miért törekszik a jövőbeli lehetőségei maximalizálására és hogy egyáltalán honnan is fejlődött ki.
A tanulmány bár hiányos, a szakértők mégis fantáziát látnak minden olyan próbálkozásban, amely a földi élet gépezetének rejtélyeit az entrópia elvének segítségével próbálják magyarázni.
Forrás: www.bbc.co.uk
Az entrópia elmélete alapvetően intuitív, s azt feltételezi, hogy az univerzum általános értelemben hajlamos a minél rendezetlenebb állapotra törekedni. Az entrópia elképzeléséből kiinduló egyszerű szimulációk, melyek a való életből vett példákon alapultak, intelligens viselkedés megjelenését mutatták. A klasszikus példák szerint egy elejtett bögre összetörik a padlón s soha nem rendeződik vissza eredeti állapotába, hasonló módon egy csésze forró kávé végső soron mindig ki fog hűlni, ha nem fogyasztjuk el időben.
Az oksági vagy kauzális entrópia elmélete azonban még tovább megy - állítása szerint minden fizikai rendszer az adott körülményekhez képest maximalizálja az entrópiát, s egy olyan állapot elérésére törekszik, amely a jövőben még nagyobb entrópiára ad lehetőséget.
Alex Wissner-Gross (Harvard Egyetem) és Cameron Freer (Manoa Hawaii Egyetem) abból a feltételezésből kiindulva, hogy szoros kapcsolat áll fent az entrópia jelensége és az intelligencia között, egy matematikai modellt keretében vázolta fel a kauzális entrópia elméletét, amely az egyik első jelentős tanulmánynak bizonyul a témában.
Több fizikai kísérletet követően a kutatók úgy találták, hogy amikor adott tárgyak instabil pozícióba kerülnek, az számos új pozíció
felvételének lehetőségét rejti magában. Ebből a gondolatmenetből kiindulva, a kutatók azt állítják, hogy az eszközhasználat fejlesztése, a szociális háló formálódása és a kooperáció, valamint a pénzügyi piac profitjának maximalizálása is ugyanezen az elven működhet.Professzor Bousso, a californinai Berkeley Egyetem munkatársa 2007-be már beszámolt arról, hogy modellezési kísérletek során arra jutott, hogy azok az univerzumok, amelyek a kauzális entrópia elve szerint viselkednek, sokkal valószínűbb, hogy olyan intelligens létezőket tartalmaznak, mint amilyenek mi emberek is vagyunk. A professzor üdvözölte az entrópiával foglalkozó új tanulmányt, ám arra hívta fel a figyelmet, hogy az írás híján van a magyarázó erőnek. A tanulmány szerint az intelligens viselkedés - amelyet nehéz lenne bármilyen eszközzel mérni - az egyén lehetőségeinek maximalizálására redukálható - amelyet viszont viszonylag egyszerűen számszerűsíthetünk. Mindazonáltal Wissner-Gross és Freer tanulmánya nem képes magyarázni az intelligens viselkedés legalapvetőbb elveit. Arra sem adnak választ, hogy az intelligens létező miért törekszik a jövőbeli lehetőségei maximalizálására és hogy egyáltalán honnan is fejlődött ki.
A tanulmány bár hiányos, a szakértők mégis fantáziát látnak minden olyan próbálkozásban, amely a földi élet gépezetének rejtélyeit az entrópia elvének segítségével próbálják magyarázni.
Forrás: www.bbc.co.uk
Hozzászólások