Ez az oka annak, hogy felnőttként nem emlékszünk a kisbabakorunkra

Biztos mindenki kíváncsi lenne, hogy mit élt át kisbabakorában és kisgyermekkorban – de erre már nem emlékszünk.


A memóriánkból az emlékek nagy része törlődik ebből a korból és maximum csak elvétve marad meg egy-két emlék. Vannak technikák, amivel visszahozhatóak, de az alapvető kérdés, hogy miért veszítjük el az emlékeinket?

cuki-baba

Tudósok egy kutatás során rájöttek, hogy mi rejlik emögött. Úgy tűnik megvan a magyarázat az évszázadok óta megválaszolatlan kérdésre.

proyectop_image_bff8a411429a0cc07032f4ea6c1557bd_3733_

 

9568-17183Egy torontói szakember, Josselyn Sheena rágcsálókon végzett idegtudományi kísérleteket. Ennek során pedig a következő eredményre jutottak: a gyermekek emlékei törlődnek az új idegsejtek születésével.

Sheena szerint az új idegsejtek, amik kora gyerekkorban nagyszámban képződnek, megzavarják az előző idegsejtek hálózatának a működési folyamatát, illetve a benne őrzött információkban is kárt tehetnek. Az újonnan képződő neuronok pedig pókháló módjára behálózzák a meglévő idegsejtek nyúlványait és rájuk telepednek.

“Talán jobb is hogy egyes emlékek így kitörlődnek és azokra a dolgokra, amelyek nem igazán fontosak nem emlékszünk. A felejtés nem feltétlen egy rossz dolog“ – állítja Josselyn.

A hipocampus az emberi agyban az információ tároló, olyan mint egy számítógép tele információval - mondja Richard Morris az Edinburghi Egyetem idegkutatója. A rendszer néha megáll és frissíti magát, belső nagytakarítást csinál. A neurogenézis talán ezzel magyarázható. Ez a hipocampusnál olyan mint egy tavaszi nagytakarítás.”

A kutatási eredmények új távlatokat nyitottak az idegtudományokban. Azelőtt azt hitték, hogy az új neuronok születése és szétágazása járul hozzá az új élmények rögzüléséhez. A mostani állatkísérleti modellek azonban arra adtak választ, hogy ezek a felelősek a régi emlékek törléséért.

sheena1.jpeg.size.xxlarge.letterbox

Forrás: filantropikum

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com