Ez történik, ha kisgyereket összeraknak egy sötét és egy fehér színű babával – videó

A gének iskolája?


Az egyszerűség sok esetben a legcélravezetőbb, ha valóban meg szeretnénk tudni a dolgok állását. Ennek még nem hozadéka az egyszerűsítés. Vagyis íme egy rasszizmus elleni kampány, amelyik hatásos, pedig nem hatásvadász és nem is provokatív.


Kérdéseket tettek fel gyerekeknek egy a rasszizmus meglétéhez kapcsolódó, Rasszizmus Mexikóban című kampányban - egy sötét és egy fehér színű baba között kellett választani. Egyszerű kérdések hangzottak el, úgy, mint melyik szép és melyik csúnya, avagy melyik a rossz és melyik a jó?



A kampányban látható kísérlet előzménye az afro-amerikai pszichológus házaspár, Kenneth és Mamie Clark által 1940-es években végzett tanulmány. A teszt lényege az volt, hogy gyerekeket arra kértek, válasszanak játszópajtást egy fehér és egy fekete baba közül. A színesbőrű gyerekek 63 százaléka a fehér babát választotta, 44 százalékuk pedig azt mondta, a fehér baba inkább hasonlít rá. A fehér bőrű gyerekek szintén jelentős arányban voksoltak a fehér babára. Ez a tanulmány fontos szerepet töltött be akkoriban a szegregáció (elkülönítés) elleni harcban.


Ennek mentén 2010-ben a Chicagói Egyetem és a CNN közösen végzett el egy kísérletet, itt 5 (fehérből fokozatosan barnáig sötétülő) kislányt, illetve kisfiút ábrázoló rajzból kellett adott szempontok szerint választani – írja a csaladinet.hu. Az eredmény azt mutatta, hogy az alsó osztályos fehér bőrszínű gyerekek a világos színű rajzokhoz kapcsolják a pozitív tulajdonságokat (pl. okos), míg a negatívakat a sötét színhez. Ez hasonló tendenciát mutatott a színesbőrű gyerekeknél, ha nem is olyan nagy arányban, mint a fehéreknél. Egész pontosan: a fehérbőrű alsósok 75 százaléka a butasághoz, csúnyasághoz és durvasághoz az utolsó előtti és az utolsó sötét színű rajzot választotta.



Így felmerült a genetikai rasszizmus kifejezés, amit sokan félreértelmeztek. Pedig nem arra vonatkozik, hogy az előítéletek, amikről azt hisszük, magunkra szedtük, valójában eredendően bennünk rejlenek, hanem, hogy az előítéletességnek, a társadalmi prekoncepciónak melegágya lehet a kisgyerekek által mutatott vonzalom, illetve taszítás.


A kísérletet (annak tudományos módszere és a gyerekek kora miatt) negatívan kritizálók felé jelezték, hogy ez még nem előítéletes beidegződés az alacsonyabb korú gyerekeknél, viszont jelzi, hogy nem árt időben elkezdeni az erről való beszélgetést – a kisebb gyerek korántsem színvak, mint azt a szülő hiszi. A csaladinet.hu a kísérlet kapcsán arról is ír, hogy a fehérbőrű családok 75 százalékában nem téma a faji hovatartozás, míg a színesbőrűeknél ugyanez az arány, csak fordítva. (A Margaret Beale Spencer által kivitelezett teszten 4 New York és 4 Georgia állambeli iskola 133 tanulója vett részt.)


coffee animated GIF


Az alábbi mexikói kampányvideóban Kenneth és Mamie Clark kísérletét elevenítették fel. Először tisztázták mindegyik gyerekkel, hogy melyik a világos és melyik a sötét színű baba. Ezután jöhetett a teszt. (A videó alatt részletes fordítást talál!)


Kávéval és tejjel kellene ezt a kísérletet elvégezni, összeöntöd, semmi hiba, béke és kapucsínó.


http://youtu.be/kXq27eASXoo

A Q (question) jelöli  a kérdést, az A (answer) jelöli a választ. A mexikói kisfiú arra a kérdésre, melyik baba szép, válaszul a fehérre bök. Majd egy másik fiú a csúnyaságot firtató kérdésnél a sötét babát választja. Egy kislány következik, szerint egyik baba sem rossz. De őt követően egy fehér kisfiú egyértelműen a sötét színűre mutat. (Miért? "Mert az egyik fehér, a másik meg barna" - mondja a srác.) Kislány követi, szerinte is a sötét baba a csúnya. (Miért? "Mert nem szeretem a barna színt.") Fiúk jönnek, a fehér babákat csípik jobban. Egyikük indoklása az, hogy azért, mert a fehér emberektől nem fél annyira. Nála szemmel láthatóan fiatalabb társa szintén a fehéret választja meg "Jó"-nak, de nem tudja megmondani, hogy miért.


A két fiút követő kislány szintén nem tudja, miért a fehér baba a csúnya, de aztán arra jut, hogy azért, mert nem barna. Azután jön a fehérbőrű kisfiú, azt mondja, azért a fehér baba a jó, mert kék a szeme, meg az egész teste fehér. Majd megint jön a legkisebb fiú, miért a barna a csúnya? Mert barna. Ezt követően a rózsaszín inges kisfiú hasonlóan érvel: azért a barna a rossz, mert barna. De mégis, miért? Mert megver, mondja és a szája elé kapja a kezét. A soron lévő kislánynak azért a fehér a szimpatikus, mert szép a szeme és a fajtája is. Egy másik mexikói kislány szerint azért hasonlít rá a barna baba, mert ő a lábán és a hátán egy kicsit fehér, de az arca és a karja barna. A sárga pólós fiú jön, ugyanez a kérdés, melyik olyan, mint ő, a fiú pedig kis hezitálás után a fehérre mutat. És miben hasonlítatok? A fülünk...


Forrás: upworthy.com, csaladinet.hu, pszichologuskereso.hu, YouTube, Wikipedia


Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

http://ujhazak.com