Félelmetes és érdekes tények a rémálmokról

Tizenkilenc kevésbé ismert információ a rossz álmokról.Amikor kimerülten bebújunk az ágyban, esetleg több órányi forgolódás után elalszunk, akkor az utolsó dolog, amire vágyunk, hogy egy rémálmot kelljen átélnünk, amiből felriadva tudjuk, hogy egész nap rossz lesz a hangulatunk.

A rémálmokról a legtöbben annyit tudnak, hogy igazi hangulatgyilkos jelenségek, amelyek elérhetik, hogy az ember sokáig azon aggódjon, hogy semmi se következzen be abból, amit látott, ám ennél sokkal több, félelmetes és érdekes dolgot derítettek ki a tudósok a rémálmokról.

1. Abban az esetben, ha valakinek folyamatosan rémálmai vannak, akkor érdemes keresnie egy alvás specialistát. Amennyiben a rémálmok rontják az életminőséget, akkor mindenképpen orvosi segítséget kell kérni.

2. Vannak olyan kreatív emberek, akik a rémálmokból merítenek ihletet. Erre példa a horror műfajában jeleskedő Stephen King, aki félig-meddig megálmodta a Tortúra című regénye cselekményét.

3. Gyakori, hogy az ébredés után velünk maradnak a rémálmok, mert a negatív reakciók tovább az emberben maradnak, mint a pozitívak. A legrosszabb rémálmokra még évtizedekkel később is emlékezhetünk.

4. A rémálmokra adott érzelmi reakciók képesek felébreszteni. Az álmok hatására gyorsabban kezdhet verni a szív, a légzés felgyorsulhat és izzadhatunk.

5. Létezik rémálom-betegség, amit a pszichiátriai zavarok útmutatójában is találhatunk. Ebben az esetben a betegnek folyamatos rémálmai vannak, ami komolyan megzavarhatja a mindennapi életet.

6. Még a tudomány sem tud mindent a rémálmokról, amiknek homályos részleteit folyamatosan kutatják.

7. A rémálmok bármikor jelentkezhetnek, de a leggyakrabban a REM fázisban fordulnak elő, mert ekkor a legaktívabb az agy.

8. A rémálmok nem azonosak azokkal az éjjeli terrorokkal, amiket a poszttraumás betegek tapasztalnak, mert esetükben gyakran nem a REM fázisban jelentkezik a lidércnyomás. A poszttraumás rémálmokból a betegek gyakran sírva, ordítva ébrednek, de nem emlékeznek, hogy mit álmodtak. Amikor a poszttraumás betegek alszanak, akkor újra átélik a borzalmas eseményeket, ami krónikussá válhat.9. Alvás közben feldolgozzuk a felhalmozott érzelmeket, aminek természetes hozadéka a rémálom. A tanulmányok szerint a felnőttek 70 százalékának voltak rémálmai az elmúlt hónapban. A rémálmok gyakran hasznosak, mert segítenek egy-egy probléma megoldásában.

10. A rémálmok az emlékek és a véletlenszerű információk keverékéből születik, hogy félelmetes úton törjenek fel az elménkből. Ha álmunkban szakadékba zuhanunk, akkor azt annak köszönhetjük, hogy az új információk keveredni kezdenek az emlékeinkkel.

11. Ha terápiára megyünk a rémálmaink miatt, akkor éber álmaink lesznek. A bevett kezelés lényege, hogy részletesen el kell mondanunk, hogy miről szól a rémálmunk, a szakemberek pedig éber állapotban próbálnak változtatni benne a részleteken, hogy azok beépüljenek az álomba.

12. A legfontosabb rémálmok megjósolhatják a jövőt. Ha tényleg nagyon élethűen álmodjuk például azt, hogy megcsalnak, esetlen valaki bántalmaz, akkor nem kizárható, hogy a jövőből kaptunk részleteket. Gyakori azonban, hogy az erős félelem hozza létre a rémálmokat. Arra nincs bizonyíték, hogy jósálomról lenne szó.

13. Előfordulhat, hogy amikor elmeséljük valakinek a szörnyű rémálmunkat, akkor az csak legyint rá, mert kicsit sem találja félelmetesnek a dolgot. Ennek oka, hogy a rémálmok mindenkit testre szabottan riogatnak, ezért lehet, hogy számunkra kicsit sem rémes, ha üldöznek álmunkba, míg más zilálva, légszomjjal riad fel egy ugyanilyen álomból.

14. Minden rosszban van valami jó, így gyakran a rémálomban is, hiszen arra ösztönözhetnek, hogy megoldjuk a problémánkat, esetleg alkossunk.

15. A tudomány szerint csak olyan emberekkel álmodhatunk, akikkel valaha, valamilyen formában találkoztunk. Amennyiben egy új ember jelenik meg az álmunkban, akkor őt is láttuk valahol. Lehet, hogy egy filmben.

16. A rémálmok nem képesek megölni, bár az igaz, hogy előfordult már olyan eset, hogy a szívbetegek érelzáródást szenvedtek, mert a rémálom során megemelkedik a vérnyomás, de valójában nem túl valószínű, hogy bajunk esik, amikor rosszat álmodunk.17. Akad néhány trükk, aminek segítségével elkerülhetjük a rémálmokat. Jó ötlet például minden éjjel kialudnunk magunkat, az érzelmi életünket pedig próbáljuk egyenesben tartani!

18. Néhány ember gyakrabban él át rémálmokat, mert a depresszió, a szorongás és a pszichiátriai zavarok gyakran okozhatják ezt. Az alvás zavarok, például álmatlanság is szülhet rémálmokat, ahogy egyes gyógyszerek, például antihisztamin, az antipszichotikumok és az antidepresszánsok is.

19. Ha teljesen kikészültünk, akkor a rémálmok rosszabbak lehetnek. A szakértők ezeket nevezik stresszálmoknak, amik nem biztos, hogy teljes lenyomatai annak, amitől kiborultunk. Ha például félünk az anyósunk látogatásától, akkor lehet, hogy rémálmunkban lekéssük a vizsgánkat.

(Forrás: bizzarium.com)