Feltaláló: a kavicsok alakja idővel a Gömböcéhez közelít
A világhírű magyar találmány, a Gömböc formája a természetben is megjelenik: a sziklák, kavicsok, homokszemek alakja a kopásukkal a Gömböcéhez közelít, azonban soha nem éri el azt - közölte a szerkezet egyik feltalálója az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.
Domokos Gábor hozzátette, hogy emiatt a kavicsok puszta külleméből lehet következtetni a múltjukra.
A Gömböc az első ismert olyan homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van, és bárhogy teszik le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza.
Várkonyi Péter, a szerkezet másik feltalálója elmondta, hogy a formára nem csupán az élettelen természetben lehet rábukkanni, ugyanis két olyan teknősfaj is él a világon, amelynek páncélja olyan alakú, mint a Gömböc.
Várkonyi Péter a Gömböc hasznosíthatóságáról szólva közölte: a mérnöki világban sok olyan szituáció van, amelyben jó lenne, ha egy tárgy mindig megtalálna egy adott helyzetet. Példaként említette, hogy ha robotok szerelnek össze valamit, akkor az a kívánatos, hogy tudják, miként kell megfogni az alkatrészeket.
MTI
Domokos Gábor hozzátette, hogy emiatt a kavicsok puszta külleméből lehet következtetni a múltjukra.
A Gömböc az első ismert olyan homogén test, amelynek egy stabil és egy instabil, azaz összesen két egyensúlyi pontja van, és bárhogy teszik le, mindig a stabil egyensúlyi pontjába tér vissza.
Várkonyi Péter, a szerkezet másik feltalálója elmondta, hogy a formára nem csupán az élettelen természetben lehet rábukkanni, ugyanis két olyan teknősfaj is él a világon, amelynek páncélja olyan alakú, mint a Gömböc.
Várkonyi Péter a Gömböc hasznosíthatóságáról szólva közölte: a mérnöki világban sok olyan szituáció van, amelyben jó lenne, ha egy tárgy mindig megtalálna egy adott helyzetet. Példaként említette, hogy ha robotok szerelnek össze valamit, akkor az a kívánatos, hogy tudják, miként kell megfogni az alkatrészeket.
MTI
Hozzászólások