Fogy a fagyott föld és fogynak a gleccserek a Csinghaj-Tibet fennsíkon
Az állandóan fagyott föld területe 16 százalékkal csökkent az elmúlt három évtizedben a délnyugat-kínai Csinghaj-Tibet fennsíkon, a jelenséget a globális felmelegedéssel magyarázzák egy a következményeket is taglaló friss tanulmány szerzői.
A Kínai Tudományos Akadémia több évtizeden át tartó, távérzékelésre és műholdas megfigyelésre alapozott kutatása megállapította, hogy az 1,5 millió négyzetkilométeres terület, amely az "örök fagy" állapotában volt, mára 1,26 millió négyzetkilométerre zsugorodott. Bebizonyosodott, hogy az átlagosan a tengerszint felett 4500 méteres magasságon elterülő fennsík rendkívül érzékeny az éghajlatváltozásra. A tanulmány szerzői beszámoltak arról, hogy az elmúlt három évtizedben a levegő átlaghőmérséklete 1,8 Celsius-fokkal emelkedett, ami magasabb az országos átlagnál.
A változás eredményeként a gleccserek területe is számottevő mértékben megfogyatkozott, ami azt jelenti, hogy 1980-tól 8000 négyzetkilométer "tűnt el", illetve alakult át, ami 15 százalékos veszteséget jelent. A műholdas felvételek tanúsága szerint mind a fagyott föld, mind a gleccserek fogyása az 1990-es években vált jellemző tendenciává.
Mindez természetesen meghatározza a fennsík növényzetét és hosszú távon kedvezőtlen hatással lesz a környezetre, tágabb értelemben - jelentette ki Csin Huj-csün a terület egyik kutatója. A megolvadt gleccserek például felduzzasztották a folyók, a tavak vizét a térségben, és az árvízveszély miatt pásztoroknak kellett magasabb területre költözniük. Az új helyzetben a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy gondoskodni kell a 2006-ban átadott Csinghaj-Tibet vasútvonal biztonságáról, hiszen a világ legmagasabban húzódó vasúti pályája körülbelül 550 kilométer hosszan fagyott földön fut. Félő tehát, hogy idővel egyes pályaszakaszok az olvadás következtében megrogynak. A vasúti pályakarbantartók szerint a helyzet egyelőre kezelhető, az eddigi süllyedés mértéke az 50 milliméteres tűréshatáron belül van.
forrás:MTI
A Kínai Tudományos Akadémia több évtizeden át tartó, távérzékelésre és műholdas megfigyelésre alapozott kutatása megállapította, hogy az 1,5 millió négyzetkilométeres terület, amely az "örök fagy" állapotában volt, mára 1,26 millió négyzetkilométerre zsugorodott. Bebizonyosodott, hogy az átlagosan a tengerszint felett 4500 méteres magasságon elterülő fennsík rendkívül érzékeny az éghajlatváltozásra. A tanulmány szerzői beszámoltak arról, hogy az elmúlt három évtizedben a levegő átlaghőmérséklete 1,8 Celsius-fokkal emelkedett, ami magasabb az országos átlagnál.
A változás eredményeként a gleccserek területe is számottevő mértékben megfogyatkozott, ami azt jelenti, hogy 1980-tól 8000 négyzetkilométer "tűnt el", illetve alakult át, ami 15 százalékos veszteséget jelent. A műholdas felvételek tanúsága szerint mind a fagyott föld, mind a gleccserek fogyása az 1990-es években vált jellemző tendenciává.
Mindez természetesen meghatározza a fennsík növényzetét és hosszú távon kedvezőtlen hatással lesz a környezetre, tágabb értelemben - jelentette ki Csin Huj-csün a terület egyik kutatója. A megolvadt gleccserek például felduzzasztották a folyók, a tavak vizét a térségben, és az árvízveszély miatt pásztoroknak kellett magasabb területre költözniük. Az új helyzetben a kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy gondoskodni kell a 2006-ban átadott Csinghaj-Tibet vasútvonal biztonságáról, hiszen a világ legmagasabban húzódó vasúti pályája körülbelül 550 kilométer hosszan fagyott földön fut. Félő tehát, hogy idővel egyes pályaszakaszok az olvadás következtében megrogynak. A vasúti pályakarbantartók szerint a helyzet egyelőre kezelhető, az eddigi süllyedés mértéke az 50 milliméteres tűréshatáron belül van.forrás:MTI
Hozzászólások