Földtudományos forgatag a Természettudományi Múzeumban

Geojátszóházzal, ismeretterjesztő előadásokkal, filmvetítésekkel, valamint ásvány- és könyvvásárral várja az érdeklődőket a Földtudományos forgatag november 12-én és 13-án a Magyar Természettudományi Múzeumban (MTM) - mondta el Korsós Zoltán, az intézmény főigazgatója pénteken, Budapesten.A rendezvényt szervező Magyarhoni Földtani Intézet elnöke, Baksa Csaba hangsúlyozta: a múzeum Kupolatermében idén harminc állami és akadémiai kutatóintézet, természettudományi gyűjtemény, felsőoktatási intézmény és vállalat állít ki különféle földtudományos témákban. A látogatók többen tudhatnak meg az energiahordozók szerepéről a változó világban, a klímaváltozás kőzetekben található nyomairól, a földtani veszélyforrásokról, valamint megismerhetik a Föld mélyét vizsgáló geofizikai eszközöket és az olajfúrótornyok működését is.

Szombaton és vasárnap előadásokat tartanak egyebek mellett a hawaii lávabarlangokról, a dinoszauruszok kutatásáról és a földtörténet nagy kihalásairól is. Az ország nemzeti parkjainak kincsei ismeretterjesztő filmeken mutatkoznak be, és több vetítést felölelő műsorral készül a planetárium is. Az először 2008-ban, a Föld nemzetközi évéhez kapcsolódva megrendezett forgatag érdekes színfoltját jelentik az év ásványát, ásványi nyersanyagát és ősmaradványát bemutató programok, előadások. Az internetes közönségszavazás eredményeként a címet idén a kvarc, a zeolit és a barlangi medve nyerte el - fűzte hozzá Baksa Csaba.

A zeolitról szólva kiemelte: szűrőképessége miatt humángyógyászati és környezetvédelmi célokra is alkalmas ásványi nyersanyag, amelyből Mád környékén hatalmas tartalékok vannak. Készült belőle többek között fogtisztító- és emésztéssegítő por is. A zeolit a szavazáson az andezitet, a kvarchomokot és a mészkőt előzte meg.

A tengeri sünt és a balatoni kecskekörmöt maga mögé utasítva nyerte el az év ősmaradványa címet a jégkori barlangi medve, amely az egyik leggyakoribb őslénylelet Magyarországon. A kutatások szerint sokkal nagyobb arányban fogyasztott növényi tápanyagot, mint a ma élő barna medve. Utóbbit gyakran a barlangi medve leszármazottjának tekintik, de a valóságban korábban jelent meg az evolúció során - mondta el Gasparik Mihály, a múzeum paleontológusa.

Az év ásványa címet a kvarc szerezte meg, megelőzve a szavazáson a malachitot és a gipszet. Az MTM munkatársa, Papp Gábor szerint a kvarc szép, "nagyon okos", mert a geológusok rengeteg mindent megtudhatnak a zárványaiból, ráadásul "ügyes" is, hiszen remek csiszoló- és nyersanyag. A pénteki sajtótájékoztatón mutatták be a múzeum Természettár Könyvsorozatának legújabb kötetét, A mi jégkorszakunk: pleisztocén élővilág a Kárpát-medencébe című kiadványt, amelynek szerzője Gasparik Mihály és Medzihradszky Zsófia voltak. A könyvet ismertetve Kordos László professzor hangsúlyozta, hogy hasonló, tudományos igényű ismeretterjesztő munka a Kárpát-medencei jégkorszak kutatásáról nem igazán jelent meg eddig Magyarországon.

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által támogatott kötet első fele általánosságban mutatja be a földtörténeti időszak kutatását, majd rámutat például arra a kevéssé ismert tényre is, amely szerint valójában ma egy jégkorszak felmelegedő szakaszában élünk, és ez így is marad még nagyjából 50 millió évig. A könyv emellett foglalkozik a növényvilág változásaival és az emberi faj kialakulásával is - fűzte hozzá Kordos László, aki szerint a kiadvány egyetemi segédkönyvként is forgatható.

A Földtudományos forgatag szervezői között van a Földtudományi Civil Közösség (FöCIK), támogatói a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja is.

(Forrás: MTI)