Földtudományos forgatag a Természettudományi Múzeumban

Geojátszóházzal, ismeretterjesztő előadásokkal, filmvetítésekkel, valamint ásvány- és könyvvásárral várja az érdeklődőket a Földtudományos forgatag november 12-én és 13-án a Magyar Természettudományi Múzeumban (MTM) - mondta el Korsós Zoltán, az intézmény főigazgatója pénteken, Budapesten.A rendezvényt szervező Magyarhoni Földtani Intézet elnöke, Baksa Csaba hangsúlyozta: a múzeum Kupolatermében idén harminc állami és akadémiai kutatóintézet, természettudományi gyűjtemény, felsőoktatási intézmény és vállalat állít ki különféle földtudományos témákban. A látogatók többen tudhatnak meg az energiahordozók szerepéről a változó világban, a klímaváltozás kőzetekben található nyomairól, a földtani veszélyforrásokról, valamint megismerhetik a Föld mélyét vizsgáló geofizikai eszközöket és az olajfúrótornyok működését is.



Szombaton és vasárnap előadásokat tartanak egyebek mellett a hawaii lávabarlangokról, a dinoszauruszok kutatásáról és a földtörténet nagy kihalásairól is. Az ország nemzeti parkjainak kincsei ismeretterjesztő filmeken mutatkoznak be, és több vetítést felölelő műsorral készül a planetárium is. Az először 2008-ban, a Föld nemzetközi évéhez kapcsolódva megrendezett forgatag érdekes színfoltját jelentik az év ásványát, ásványi nyersanyagát és ősmaradványát bemutató programok, előadások. Az internetes közönségszavazás eredményeként a címet idén a kvarc, a zeolit és a barlangi medve nyerte el - fűzte hozzá Baksa Csaba.

A zeolitról szólva kiemelte: szűrőképessége miatt humángyógyászati és környezetvédelmi célokra is alkalmas ásványi nyersanyag, amelyből Mád környékén hatalmas tartalékok vannak.
Készült belőle többek között fogtisztító- és emésztéssegítő por is. A zeolit a szavazáson az andezitet, a kvarchomokot és a mészkőt előzte meg.

A tengeri sünt és a balatoni kecskekörmöt maga mögé utasítva nyerte el az év ősmaradványa címet a jégkori barlangi medve, amely az egyik leggyakoribb őslénylelet Magyarországon. A kutatások szerint sokkal nagyobb arányban fogyasztott növényi tápanyagot, mint a ma élő barna medve. Utóbbit gyakran a barlangi medve leszármazottjának tekintik, de a valóságban korábban jelent meg az evolúció során - mondta el Gasparik Mihály, a múzeum paleontológusa.

Az év ásványa címet a kvarc szerezte meg, megelőzve a szavazáson a malachitot és a gipszet. Az MTM munkatársa, Papp Gábor szerint a kvarc szép, "nagyon okos", mert a geológusok rengeteg mindent megtudhatnak a zárványaiból, ráadásul "ügyes" is, hiszen remek csiszoló- és nyersanyag. A pénteki sajtótájékoztatón mutatták be a múzeum Természettár Könyvsorozatának legújabb kötetét, A mi jégkorszakunk: pleisztocén élővilág a Kárpát-medencébe című kiadványt, amelynek szerzője Gasparik Mihály és Medzihradszky Zsófia voltak. A könyvet ismertetve Kordos László professzor hangsúlyozta, hogy hasonló, tudományos igényű ismeretterjesztő munka a Kárpát-medencei jégkorszak kutatásáról nem igazán jelent meg eddig Magyarországon.

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által támogatott kötet első fele általánosságban mutatja be a földtörténeti időszak kutatását, majd rámutat például arra a kevéssé ismert tényre is, amely szerint valójában ma egy jégkorszak felmelegedő szakaszában élünk, és ez így is marad még nagyjából 50 millió évig. A könyv emellett foglalkozik a növényvilág változásaival és az emberi faj kialakulásával is - fűzte hozzá Kordos László, aki szerint a kiadvány egyetemi segédkönyvként is forgatható.

A Földtudományos forgatag szervezői között van a Földtudományi Civil Közösség (FöCIK), támogatói a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja is.

(Forrás: MTI)


Hozzászólások


Sokkoló tények a XIX. század pszichiátria történetéből

Sokkoló tények a XIX. század pszichiátria történetéből

Állati lelkek által megszállt betegek, monománia, elburjánzó elmegyógyintézetek és más szörnyű dolgok, amikkel szerencsére ma már csak ritkán találkozhatunk.

Különleges tárgyak, amelyeknek létezniük sem lenne szabad

Különleges tárgyak, amelyeknek létezniük sem lenne szabad

A Lycurgus kehely, az Antikythera mechanizmus és Baghdad elem is azt bizonyítja, hogy még rengeteg titkot rejt a múlt.

Drónfelvétel a föld egyik legérdekesebb vízvezetékrendszeréről

Drónfelvétel a föld egyik legérdekesebb vízvezetékrendszeréről

Tenerifén nem mindennapi látványt nyújt a Guía de Isora és Chirche települések között kiépített vízvezetékrendszer

A dinoszauruszok kihalása vezetett a békák robbanásszerű elterjedéséhez

A dinoszauruszok kihalása vezetett a békák robbanásszerű elterjedéséhez

A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett az 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta - állapította meg egy tanulmány.

A férfi életkora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére

A férfi életkora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére

Nemcsak a nők, hanem a férfiak kora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére: a 40-42 éves férfiaknál 46 százalékkal kisebb az esély a sikerre, mint a 30-35 éveseknél, ha nő partnerük 30 év alatti - ezt állapította meg egy amerikai tanulmány.

Neked van mutáns géned?

Neked van mutáns géned?

Apró lyuk a fülnél, hosszú tenyérizom, és a testünk más furcsaságai, amit az evolúciónak köszönhetünk.


Fényes piramis fog megjelenni az égen

Fényes piramis fog megjelenni az égen

Az északi égbolton lesz megfigyelhető a különleges jelenség.

Félelmetes és érdekes tények a rémálmokról

Félelmetes és érdekes tények a rémálmokról

Tizenkilenc kevésbé ismert információ a rossz álmokról.

Egyedül a kakadu képes "hangszerrel" zenélni az állatok közül

Egyedül a kakadu képes "hangszerrel" zenélni az állatok közül

Egyedül a kakadu képes hangszerrel zenélni az állatok közül: az ausztrál Queensland állam Cape York félszigetén élő, félénk pálmakakadu ágakkal dobol a fatörzseken - állapította meg egy ausztrál kutatás.

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az emberrel

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az emberrel

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az őt nevelő emberrel - derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke kutatóinak vizsgálatából, amelynek eredményei a Royal Society Open Science nemzetközi szakfolyóiratban jelentek meg.

http://ujhazak.com