Földtudományos forgatag a Természettudományi Múzeumban

Geojátszóházzal, ismeretterjesztő előadásokkal, filmvetítésekkel, valamint ásvány- és könyvvásárral várja az érdeklődőket a Földtudományos forgatag november 12-én és 13-án a Magyar Természettudományi Múzeumban (MTM) - mondta el Korsós Zoltán, az intézmény főigazgatója pénteken, Budapesten.A rendezvényt szervező Magyarhoni Földtani Intézet elnöke, Baksa Csaba hangsúlyozta: a múzeum Kupolatermében idén harminc állami és akadémiai kutatóintézet, természettudományi gyűjtemény, felsőoktatási intézmény és vállalat állít ki különféle földtudományos témákban. A látogatók többen tudhatnak meg az energiahordozók szerepéről a változó világban, a klímaváltozás kőzetekben található nyomairól, a földtani veszélyforrásokról, valamint megismerhetik a Föld mélyét vizsgáló geofizikai eszközöket és az olajfúrótornyok működését is.



Szombaton és vasárnap előadásokat tartanak egyebek mellett a hawaii lávabarlangokról, a dinoszauruszok kutatásáról és a földtörténet nagy kihalásairól is. Az ország nemzeti parkjainak kincsei ismeretterjesztő filmeken mutatkoznak be, és több vetítést felölelő műsorral készül a planetárium is. Az először 2008-ban, a Föld nemzetközi évéhez kapcsolódva megrendezett forgatag érdekes színfoltját jelentik az év ásványát, ásványi nyersanyagát és ősmaradványát bemutató programok, előadások. Az internetes közönségszavazás eredményeként a címet idén a kvarc, a zeolit és a barlangi medve nyerte el - fűzte hozzá Baksa Csaba.

A zeolitról szólva kiemelte: szűrőképessége miatt humángyógyászati és környezetvédelmi célokra is alkalmas ásványi nyersanyag, amelyből Mád környékén hatalmas tartalékok vannak.
Készült belőle többek között fogtisztító- és emésztéssegítő por is. A zeolit a szavazáson az andezitet, a kvarchomokot és a mészkőt előzte meg.

A tengeri sünt és a balatoni kecskekörmöt maga mögé utasítva nyerte el az év ősmaradványa címet a jégkori barlangi medve, amely az egyik leggyakoribb őslénylelet Magyarországon. A kutatások szerint sokkal nagyobb arányban fogyasztott növényi tápanyagot, mint a ma élő barna medve. Utóbbit gyakran a barlangi medve leszármazottjának tekintik, de a valóságban korábban jelent meg az evolúció során - mondta el Gasparik Mihály, a múzeum paleontológusa.

Az év ásványa címet a kvarc szerezte meg, megelőzve a szavazáson a malachitot és a gipszet. Az MTM munkatársa, Papp Gábor szerint a kvarc szép, "nagyon okos", mert a geológusok rengeteg mindent megtudhatnak a zárványaiból, ráadásul "ügyes" is, hiszen remek csiszoló- és nyersanyag. A pénteki sajtótájékoztatón mutatták be a múzeum Természettár Könyvsorozatának legújabb kötetét, A mi jégkorszakunk: pleisztocén élővilág a Kárpát-medencébe című kiadványt, amelynek szerzője Gasparik Mihály és Medzihradszky Zsófia voltak. A könyvet ismertetve Kordos László professzor hangsúlyozta, hogy hasonló, tudományos igényű ismeretterjesztő munka a Kárpát-medencei jégkorszak kutatásáról nem igazán jelent meg eddig Magyarországon.

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által támogatott kötet első fele általánosságban mutatja be a földtörténeti időszak kutatását, majd rámutat például arra a kevéssé ismert tényre is, amely szerint valójában ma egy jégkorszak felmelegedő szakaszában élünk, és ez így is marad még nagyjából 50 millió évig. A könyv emellett foglalkozik a növényvilág változásaival és az emberi faj kialakulásával is - fűzte hozzá Kordos László, aki szerint a kiadvány egyetemi segédkönyvként is forgatható.

A Földtudományos forgatag szervezői között van a Földtudományi Civil Közösség (FöCIK), támogatói a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja is.

(Forrás: MTI)


Hozzászólások

500 év után derült ki, hogy mibe haltak ki az aztékok

500 év után derült ki, hogy mibe haltak ki az aztékok

A kutatóknak egy újfajta DNS-vizsgálattal sikerült azonosítaniuk azt a kórokozót, ami 15 millió azték halálát okozhatta.

10 rejtélyes rézlelet

10 rejtélyes rézlelet

Néha a modern technika is kevés a több ezeréves titkok megfejtéséhez.

Szenzációs felfedezés: megvan a negyedik térbeli dimenzió!

Szenzációs felfedezés: megvan a negyedik térbeli dimenzió!

A tudományos világban és a mindennapi életben is hatalmas áttörést jelenthet az új felfedezés.

2017 leghaszontalanabb tudományos kísérletei

2017 leghaszontalanabb tudományos kísérletei

Celebeket felismerő birka, a macskák halmazállapota, de a fókaürüléket fogyasztó sirályok célzóképessége is felesleges kutatásnak tűnik.

Ezekre a kutatókra kell odafigyelni 2018-ban!

Ezekre a kutatókra kell odafigyelni 2018-ban!

Hat tudós, aki az orvostudomány, az oktatás és a mesterséges intelligencia termén alkothat nagyot.

Pszichológiai kísérletek bizonyítják, hogy mennyire könnyű manipulálni az embereket

Pszichológiai kísérletek bizonyítják, hogy mennyire könnyű manipulálni az embereket

Tíz kísérlet, ami segít jobban megismerni az emberi természetet, a társadalom működését és önmagadat.

Nobel-díjasok, akik nem végezték el a középiskolát

Nobel-díjasok, akik nem végezték el a középiskolát

Tíz személy, aki úgy alkotott maradandót, hogy kimaradt az iskolából.

10 újítás, ami elképesztő irányba fordítja az orvostechnológiát

10 újítás, ami elképesztő irányba fordítja az orvostechnológiát

3D-ben nyomtatható gyógyszerek és szervek, Google-kontaktlencse, holografikus anatómia változtathatja meg az egészségügyet.

A világ legizgalmasabb időkapszulái

A világ legizgalmasabb időkapszulái

A jelenben megkapott múltbeli üzenet egy teljesen más korba repít.

Meteoritokból nyertek ki vasat az ókori egyiptomiak

Meteoritokból nyertek ki vasat az ókori egyiptomiak

Kilenc megdöbbentő dolog, amit már az ősi egyiptomiak is csináltak.

http://ujhazak.com