Fosszilis trágya árulta el a vadjuh egykori élőhelyét
Fosszilis trágya árulta el, hogy a kanadai vadjuh egyszer már kihalt azon a lakatlan szigeten, ahová néhány évtizede betelepítették - derült ki egy amerikai tanulmányból.
Az ősi DNS elemzésével és más eljárások segítségével megállapították, hogy a Kaliforniai-öbölben található Tiburón-szigeten valaha élt a kanadai vadjuh, ám valamikor a 6. és 19. század között kihalt - tudósított a ScienceDaily ismeretterjesztő portál a PLoS One tudományos lapban megjelent kutatásról.
Az eredmény meglepetés, mivel a biológusok és a part mentén élő őslakosok is úgy tudták, 1975 előtt nem élt vadjuh a szigeten. Ekkor telepítettek be 16 nőstényt és négy kost, hogy biztonságos körülmények között tenyésszék őket, mivel a szárazföldön számukat a vadászat megtizedelte.
Benjamin Wilder, a riverside-i Kalifornita Egyetem PhD-hallgatója elmondta: a betelepítés sikerét előre jelezte, hogy a szigeten nem voltak ragadozók, sem házi juhok, sem az általuk terjesztett betegségek, és az ember sem zavarta a vadjuhot. Az 1990-es évek közepére a populáció már stabilan ötszáz állatot számlált.
A véletlen vezette Wildert 2012 tavaszán egy 1500-1600 éves, megkövült vizelettel borított trágyafolt felfedezéséhez a sziget hegységének egyik kis barlangjában. Jim Mead, a Tennessee Egyetem paleontológusa trágyaminták összehasonlításával megállapította, kanadai vadjuh látogatta hajdan az ősi illemhelyet.
A megállapítást megerősítették az Oregoni Egyetem genetikusai, akik az ürülékből mitokondriális DNS-t vontak ki, és elemezték azt. A kapott genetikai térkép erősen különbözött az akkoriban esetleg ott élő nagy növényevőkétől, de az újonnan betelepített vadjuhokéval sem volt azonos, tehát nem ők, hanem egykori őseik jártak a barlangba üríteni.
(http://www.sciencedaily.com/releases/2014/03/140319195815.htm)
MTI
Az ősi DNS elemzésével és más eljárások segítségével megállapították, hogy a Kaliforniai-öbölben található Tiburón-szigeten valaha élt a kanadai vadjuh, ám valamikor a 6. és 19. század között kihalt - tudósított a ScienceDaily ismeretterjesztő portál a PLoS One tudományos lapban megjelent kutatásról.
Az eredmény meglepetés, mivel a biológusok és a part mentén élő őslakosok is úgy tudták, 1975 előtt nem élt vadjuh a szigeten. Ekkor telepítettek be 16 nőstényt és négy kost, hogy biztonságos körülmények között tenyésszék őket, mivel a szárazföldön számukat a vadászat megtizedelte.
Benjamin Wilder, a riverside-i Kalifornita Egyetem PhD-hallgatója elmondta: a betelepítés sikerét előre jelezte, hogy a szigeten nem voltak ragadozók, sem házi juhok, sem az általuk terjesztett betegségek, és az ember sem zavarta a vadjuhot. Az 1990-es évek közepére a populáció már stabilan ötszáz állatot számlált.
A véletlen vezette Wildert 2012 tavaszán egy 1500-1600 éves, megkövült vizelettel borított trágyafolt felfedezéséhez a sziget hegységének egyik kis barlangjában. Jim Mead, a Tennessee Egyetem paleontológusa trágyaminták összehasonlításával megállapította, kanadai vadjuh látogatta hajdan az ősi illemhelyet.
A megállapítást megerősítették az Oregoni Egyetem genetikusai, akik az ürülékből mitokondriális DNS-t vontak ki, és elemezték azt. A kapott genetikai térkép erősen különbözött az akkoriban esetleg ott élő nagy növényevőkétől, de az újonnan betelepített vadjuhokéval sem volt azonos, tehát nem ők, hanem egykori őseik jártak a barlangba üríteni.
(http://www.sciencedaily.com/releases/2014/03/140319195815.htm)
MTI
Hozzászólások