Francis Fukuyama: a demokratikus modell válságban van
A liberális demokrácia modellje az elmúlt években sok helyen válságba került, ezen az Egyesült Államok és Európa együttműködése és a gazdasági növekedés beindulása segíthet - mondta Francis Fukuyama amerikai filozófus, közgazdász pénteken Budapesten, a Közép-európai Egyetemen (CEU).
Francis Fukuyama a Democracy and its Discontents című konferencia megnyitóján azt mondta: az amerikai demokrácia egyik fő hátránya, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerének erőssége miatt nehézkes a kollektív döntéshozás.
Európában viszont túl erősek a végrehajtó hatalmak, míg a parlamentek - különösen az Európai Parlament - túl gyengék - tette hozzá. A történelem vége és az utolsó ember című könyv szerzője úgy véli, hogy az Európai Unió túlságosan szigorúan lép fel olyan részletkérdésekben, mint például a bor vagy a sajt címkézésének szabályai, miközben a parlament gyengesége miatt alapvető demokratikus deficit áll fenn.
A tudós szerint bár a demokratikus modell sok helyen válságba került és autoriter kormányzatoknak adta át a helyét, az igény a demokráciára töretlen, sőt az emberek elvárásai a demokratikus rendszerrel szemben még nőttek is. Ezzel a működő demokráciáknak éppúgy meg kell küzdeniük, mint a válságban levőknek - tette hozzá.
Francis Fukuyama kitért a kínai növekedés lassulásának tovagyűrűző hatásaira, amelyek közül kiemelte az olajárak csökkenését. Azt mondta, hogy ez több autoriter ország, köztük Oroszország pozícióját is gyengítheti. Az amerikai tudós azt is mondta, hogy sokkolta Orbán Viktor kormányfő illiberális demokráciáról szóló tavalyi beszéde, amely szerinte ellentmond az alapvető európai normáknak.
A kormány menekültpolitikája a legutóbbi példája annak, hogy Magyarország távolodik az európai konszenzustól - tette hozzá. Egykori közép-európai útjára visszaemlékezve közölte: a magyarországi politika elmúlt néhány évben követett iránya különösen annak fényében csalódás számára, hogy 1989/90-ben az ország a rendszerváltozás élvonalába tartozott, elképesztő volt az akkori események sebessége és gördülékenysége.
Kiemelte, hogy a magyar alkotmány szerint a fékek és ellensúlyok rendszere nem gyengébb, mint például Nagy-Britanniában. A különbség a politikai kultúrában van: ott a kormány az informális szabályok alapján nem él vissza hatalmával és nem hagyja figyelmen kívül a kisebbségi véleményeket - tette hozzá.
"A formális szabályok fontosak, de ugyanaz a szabályrendszer, ami egy helyen sikeresen működik, egy másik politikai elit kezében katasztrofális eredményekkel járhat" - fogalmazott Francis Fukuyama. John Shattuck, a CEU elnök-rektora megnyitójában kitért a menekültválságra.
"Európában két megoldási modell verseng egymással: az illiberális, nacionalista modell, amelyet a magyar kormány is követ, és a liberális, regionális modell, amely az országok közötti együttműködésen alapul. Nagyon sok múlik azon Európa jövője szempontjából, hogy melyik modell fog győzedelmeskedni" - hangoztatta.
(Forrás: MTI)
Francis Fukuyama a Democracy and its Discontents című konferencia megnyitóján azt mondta: az amerikai demokrácia egyik fő hátránya, hogy a fékek és ellensúlyok rendszerének erőssége miatt nehézkes a kollektív döntéshozás.Európában viszont túl erősek a végrehajtó hatalmak, míg a parlamentek - különösen az Európai Parlament - túl gyengék - tette hozzá. A történelem vége és az utolsó ember című könyv szerzője úgy véli, hogy az Európai Unió túlságosan szigorúan lép fel olyan részletkérdésekben, mint például a bor vagy a sajt címkézésének szabályai, miközben a parlament gyengesége miatt alapvető demokratikus deficit áll fenn.
A tudós szerint bár a demokratikus modell sok helyen válságba került és autoriter kormányzatoknak adta át a helyét, az igény a demokráciára töretlen, sőt az emberek elvárásai a demokratikus rendszerrel szemben még nőttek is. Ezzel a működő demokráciáknak éppúgy meg kell küzdeniük, mint a válságban levőknek - tette hozzá.
Francis Fukuyama kitért a kínai növekedés lassulásának tovagyűrűző hatásaira, amelyek közül kiemelte az olajárak csökkenését. Azt mondta, hogy ez több autoriter ország, köztük Oroszország pozícióját is gyengítheti. Az amerikai tudós azt is mondta, hogy sokkolta Orbán Viktor kormányfő illiberális demokráciáról szóló tavalyi beszéde, amely szerinte ellentmond az alapvető európai normáknak.
A kormány menekültpolitikája a legutóbbi példája annak, hogy Magyarország távolodik az európai konszenzustól - tette hozzá. Egykori közép-európai útjára visszaemlékezve közölte: a magyarországi politika elmúlt néhány évben követett iránya különösen annak fényében csalódás számára, hogy 1989/90-ben az ország a rendszerváltozás élvonalába tartozott, elképesztő volt az akkori események sebessége és gördülékenysége.
Kiemelte, hogy a magyar alkotmány szerint a fékek és ellensúlyok rendszere nem gyengébb, mint például Nagy-Britanniában. A különbség a politikai kultúrában van: ott a kormány az informális szabályok alapján nem él vissza hatalmával és nem hagyja figyelmen kívül a kisebbségi véleményeket - tette hozzá.
"A formális szabályok fontosak, de ugyanaz a szabályrendszer, ami egy helyen sikeresen működik, egy másik politikai elit kezében katasztrofális eredményekkel járhat" - fogalmazott Francis Fukuyama. John Shattuck, a CEU elnök-rektora megnyitójában kitért a menekültválságra.
"Európában két megoldási modell verseng egymással: az illiberális, nacionalista modell, amelyet a magyar kormány is követ, és a liberális, regionális modell, amely az országok közötti együttműködésen alapul. Nagyon sok múlik azon Európa jövője szempontjából, hogy melyik modell fog győzedelmeskedni" - hangoztatta.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások