Galaxisunk legforróbb fehér törpecsillagát találták meg

Azonosították a galaxisunkban valaha felfedezett legforróbb fehér törpecsillagot a Tübingeni és Potsdami Egyetemek kutatói.

A 250 ezer Celsius-fokos haldokló csillag a Tejút külső részén mozog és már élete hűlési szakaszában van. (A törpecsillagnál megállapított eddigi legmagasabb hőmérséklet 200 ezer Celsius-fok volt.)

csm_15-11-23Heisser_Zwergstern_small_3f3eb1c1e9

Emellett a kutatók először figyeltek meg egy, a Tejúton mozgó intergalaktikus gázfelhőt. Ez bizonyíték arra, hogy a galaxisok friss anyagot "gyűjtenek" a Tejútrendszer határain túlról és abból új csillagot képeznek. A szakértők eredményeiket az Astronomy&Astrophysics című lapban mutatták be.

A viszonylag kis tömegű csillagok, mint a Nap, életük végén szélsőségesen forróvá válnak.

A Nap felszíni hőmérséklete 4,6 milliárd éve bekövetkezett születése óta folyamatosan hatezer Celsius-fokos. Közvetlenül nukleáris energiaforrásai kimerülése előtt, ötmilliárd éven belül hőmérséklete a harmincszorosára emelkedik, eléri a 180 ezer Celsius-fokot is, majd úgynevezett fehér törpecsillagként ismét lehűl.

A Hubble-űrteleszkóp felvételeinek kiértékelésekor bukkantak a szakértők az új rekordtartóra, amely a Napnál mintegy ötször nagyobb tömegű csillag. Az RX J0439.8-6809 katalógusszámú égitest már a lehűlési szakaszban van, a maximális hőmérsékletének számító 400 ezer Celsius-fokot vélhetően ezer évvel ezelőtt érte el.

Kémiai összetétele egyelőre nem ismert. Az elemzések szerint felszínén szén-dioxid, oxigén, illetve hélium magfúziójának származékai mutathatók ki. Utóbbiak normál esetben egy csillag belsejében rejtve találhatóak.

A csillag már több mint húsz éve feltűnt a tudósoknak, mint egy különösen világos és forró forrás. A kutatók akkor úgy vélték, hogy egy fehér törpéről van szó, amely felszínén egy kísérőcsillagától elvont hidrogént fuzionál héliummá. Azt feltételezték, hogy a fehér törpe a szomszédos galaxisban, a Nagy Magellán-felhőben található.
A Hubble felvételéből azonban most kiderült, hogy a Tejúthoz tartozik és másodpercenkénti 220 kilométeres sebességgel távolodik a Földtől.

A csillag ultraibolya spektruma is tartogatott meglepetést: ebben olyan gáz jelenlétét mutatták ki a műszerek, amely nem a csillaghoz tartozik, hanem egy a Tejút és a csillag között lévő felhőtől származik. A Doppler-effektus segítségével a szakértők megállapították, hogy a gázfelhő nagy, 150 kilométer/órás sebességgel távolodik a Földtől.

Eddig is ismert volt, hogy léteznek ilyen nagy sebességgel a Nagy Magellán-felhő irányába mozgó gázok, de eddig nem lehetett egyértelműen kimutatni, hogy ezek a Tejúton vagy a szomszédos galaxisban is léteznek.

A gázfelhő kémiai összetételéből arra lehet következtetni, hogy eredetileg nem tartozott a Tejúthoz, hanem az intergalaktikus térből származik. Ez egyértelmű jele annak, hogy a galaxisok képesek a Tejútrendszer határain túlról anyagot gyűjteni és abból csillagot létrehozni.
https://www.uni-tuebingen.de/aktuelles/pressemitteilungen/newsfullview-pressemitteilungen/article/der-heisseste-weisse-zwergstern-der-galaxis.html

MTI

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com