Gósy Mária
Tegnapig leginkább csak a szakma, a szaktanárok és az érintett szülők ismerték Dr. Gósy Mária nevét. A 2013-as magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi szövegértési feladatai között az ő írásának egy részlete alapján kellett számot adni tudásukról az érettségizőknek.
Dr. Gósy Mária az ELTE Bölcsészettudományi kara Fonetika tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
Eredetileg magyar-orosz szakon végzett az ELTE-n, ahol most tanít. Közvetlenül diplomája megszerzése után a Magyar Tudományos Intézetének Fonetika Osztályára kerül, s egy életre elkötelezi magát a hangtan mellett.
Az egyetemi doktori címet a kandidátusi, az akadémiai doktori fokozat, majd a habilitáció követte.
Szakterülete a fonetika, a kísérleti és alkalmazott fonetika és a pszicholingvisztika. Foglalkozik beszédkutatással, a beszéd képzésének és észlelésének folyamatával, az anyanyelv elsajátításával. Elsőként foglalkozott olyan témákkal, mint a gyermekek beszédének akusztikai-fonetikai vizsgálata, a beszédészlelési zavarok, a spontán beszéd megakadásjelenségeivel. Szabadalmi oltalmat kapott kollégáival kifejlesztett eljárásra, amelyben szintetizált beszédet alkalmaznak a hallásszűrésben.
Irányítja az általa elindított Beszélt nyelvi adatbázist. A nevéből rövidített GMP beszédészlelési módszert a nevelési tanácsadókban, fejlesztő pedagógiai munkákban országszerte használják.
Tudását 1974 óta publikációk formájában is közreadja mind tudományos, mind ismeretterjesztő szinten. Tanulmányai magyaron kívül angolul és németül is napvilágot láttak, s gyakori hivatkozási alapjai más kutatók publikációban. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány cím magyar nyelven megjelent művei közül: A beszédképesség zavarai, A hallástól a tanulásig, Az anyanyelv-elsajátítás és az olvasástanulás összefüggései, A szöveg megértése: feltételezések és tények, A testalkat és az életkor becslése a beszéd alapján, Beszédészlelés, A beszéd zavarai, Az anyanyelv-elsajátítás folyamatáról, Óvodások és olvasási nehézséggel küzdő kisiskolások beszédhallása, A szövegértő olvasás, Gyermekek anyanyelvi kompetenciájáról, Eltérő beszédpercepciós működések az iskoláskor kezdetén.
A témával foglalkozó kötetet, folyóirat szerkesztői munkájában is részt vesz itthon és külföldön egyaránt, például a Beszédkutatás folyóirat főszerkesztője.
Nemzetközi és hazai konferenciák előadója, szervezője. Oktatási tevékenysége jelentős budapesti és vidéki egyetemeken. Kidolgozta a "Kísérleti és alkalmazott fonetika" elnevezésű egyetemi programot, és több kutatási pályázatot is elnyert.
A Magyartanárok Egyesülete is üdvözölte az érettségizők számára elemzésre választott Gósy Mária-szöveget. „A Gósy Mária-tanulmány jó választás volt, a téma érdekes, a szöveg sűrű, de világos, áttekinthető, és a feladatok is változatosak” – mondta a középszintű magyar érettségi szövegértési feladatsoráról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A szöveg a gyermeknyelvről szól, az anyanyelv-elsajátítás kezdeteiről.
www.nytud.hu
Dr. Gósy Mária az ELTE Bölcsészettudományi kara Fonetika tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.Eredetileg magyar-orosz szakon végzett az ELTE-n, ahol most tanít. Közvetlenül diplomája megszerzése után a Magyar Tudományos Intézetének Fonetika Osztályára kerül, s egy életre elkötelezi magát a hangtan mellett.
Az egyetemi doktori címet a kandidátusi, az akadémiai doktori fokozat, majd a habilitáció követte.
Szakmai munkásságát számos díjjal ismerték el.
Szakterülete a fonetika, a kísérleti és alkalmazott fonetika és a pszicholingvisztika. Foglalkozik beszédkutatással, a beszéd képzésének és észlelésének folyamatával, az anyanyelv elsajátításával. Elsőként foglalkozott olyan témákkal, mint a gyermekek beszédének akusztikai-fonetikai vizsgálata, a beszédészlelési zavarok, a spontán beszéd megakadásjelenségeivel. Szabadalmi oltalmat kapott kollégáival kifejlesztett eljárásra, amelyben szintetizált beszédet alkalmaznak a hallásszűrésben.
Irányítja az általa elindított Beszélt nyelvi adatbázist. A nevéből rövidített GMP beszédészlelési módszert a nevelési tanácsadókban, fejlesztő pedagógiai munkákban országszerte használják.
Tudását 1974 óta publikációk formájában is közreadja mind tudományos, mind ismeretterjesztő szinten. Tanulmányai magyaron kívül angolul és németül is napvilágot láttak, s gyakori hivatkozási alapjai más kutatók publikációban. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány cím magyar nyelven megjelent művei közül: A beszédképesség zavarai, A hallástól a tanulásig, Az anyanyelv-elsajátítás és az olvasástanulás összefüggései, A szöveg megértése: feltételezések és tények, A testalkat és az életkor becslése a beszéd alapján, Beszédészlelés, A beszéd zavarai, Az anyanyelv-elsajátítás folyamatáról, Óvodások és olvasási nehézséggel küzdő kisiskolások beszédhallása, A szövegértő olvasás, Gyermekek anyanyelvi kompetenciájáról, Eltérő beszédpercepciós működések az iskoláskor kezdetén.
A témával foglalkozó kötetet, folyóirat szerkesztői munkájában is részt vesz itthon és külföldön egyaránt, például a Beszédkutatás folyóirat főszerkesztője.
Nemzetközi és hazai konferenciák előadója, szervezője. Oktatási tevékenysége jelentős budapesti és vidéki egyetemeken. Kidolgozta a "Kísérleti és alkalmazott fonetika" elnevezésű egyetemi programot, és több kutatási pályázatot is elnyert.
A Magyartanárok Egyesülete is üdvözölte az érettségizők számára elemzésre választott Gósy Mária-szöveget. „A Gósy Mária-tanulmány jó választás volt, a téma érdekes, a szöveg sűrű, de világos, áttekinthető, és a feladatok is változatosak” – mondta a középszintű magyar érettségi szövegértési feladatsoráról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A szöveg a gyermeknyelvről szól, az anyanyelv-elsajátítás kezdeteiről.
www.nytud.hu
Hozzászólások