Gyémánt esőcseppek a Jupiteren és a Szaturnuszon
Új légköri adatok szerint a Jupiteren és a Szaturnuszon is bőségesen előfordul bennük a szén kristályos alakzata a gyémánt.
Az itteni legnagyobb gyémántok 1 centiméteres átmérővel is rendelkezhetnek. A Szaturnuszon egy év leforgása alatt, akár 1000 tonna gyémánt is keletkezhet Kevin Baines, a NASA kutatója szerint.
[ads1]
Baines kollégáival a két gázóriás nyomás előrejelzését és belső hőmérsékletét elemezte. Majd azt is alaposan megvizsgálták, hogy a szén miként viselkedik különféle körülmények között. Arra a következtetésre jutottak, hogy a két égitest gyémántkristályok záporai zúdulhatnak a bolygók hatalmas területeire.
A gyémántok kialakulása mindkét gázbolygó esetében a felső légkörben a viharok sávjában keletkezik. Ezeken a helyeken a villámlás átváltoztatja a metánt korommá. A pernye mire aláhullik az esés következtében nő rajta a nyomás. Az 1600 kilométer esés után grafittá alakul. Hatezer kilométernyi zuhanást követően pedig a grafitdarabok stabil gyémántkristályokká alakulnak át. Az esés ezek után még eltart 30.000 kilométer hosszan.
“Ebben a szélsőséges mélységben, ahol már pokoli a hőmérséklet és a nyomás, képtelenség, hogy a gyémánt megőrizze szilárdságát, ám nagyon bizonytalan, mi történik odalent vele. Lehetséges, hogy folyékony széntengerévé alakul” – nyilatkozta Kevin Baines.
Forrás: erdekesvilag.hu
Hozzászólások