Halley VI: mobil kutatóállomás az Antarktiszon

A Föld nevű bolygó legextrémebb időjárási körülményeire tervezték a Halley VI mobil kutatóbázist, amely jelenleg egy Antarktiszi expedíció mobil lakóhelyeként is szolgál.

Kicsit hasonlít a Csillagok Háborúja birodalmi lépegetőihez, csak ez kisebb és sítalpszerű lábakon áll, alkalmazkodva a meglehetősen fagyos körülményekhez. Hugh Broughton, a tervező azt mondta róla: „olyan, mint valami űrjármű".

Galéria
00
01
02
03
04
05
06


A kutatóközpontot megszakításokkal négy antarktiszi nyár 36 hete alatt hozták működő állapotba. Nyolc egymáshoz kapcsolódó modulból áll: a hét kékben laboratóriumok, irodák, hálószobák és energiaszolgáltató egységek váltják egymást. A többinél kicsit nagyobbra szabott egyetlen piros „vagon” 32 fős személyzetnek szociális helységeként szolgál az antarktiszi nyárban. Ez a szám 16 főre apad a három téli, teljesen sötét hónap alatt, amikor is a hőmérséklet -56 Celsius fokig is süllyedhet.

A téli csapatban gyakran egyáltalán nincs is tudós. A zord időszakban inkább technikusok, jármű szakértők, orvosok, villany- és vízvezetékszerelők, elektromos mérnökök, és meteorológusok tartják a frontot. A Halley VI-ot nagyrészt Dél-Afrikában rakták össze, és 2007-ben szállították át az Antarktiszra. Ott fejezték be az építését. Az extrém időjárási körülmények miatt azonban csak 2013 februárjára lett útra kész. A 20 éves Halley V-öt váltja le. A legújabb változat a szakértők szerint akár 30-40 évig is ellehet az Antarktiszon anélkül, hogy le kellene „váltani”.

[video width="600" ][/video]

A Halley "sorozat" fontos meteorológiai adatokat gyűjt. 1985-ben a Halley VI egyik elődjének kutatásai alapján fedezték fel az ózonlyukat.

Forrás: BBC, Weburbanist  

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com