Hankó Balázs: a Magyar Kutatási Hálózat versenyképesebbé tétele a cél
Az elmúlt tíz hónapban kiváló külföldi kutatók tekintették át a Magyar Kutatási Hálózat működését, és a kutatói közösséggel megvitatva fogalmaztak meg gondolatokat arról, hogyan lehetne versenyképesebbé tenni a Magyar Kutatási Hálózatot. Erről Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter beszélt az M1 aktuális csatorna Ma reggel című, illetve a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
"Három lényeges eleme volt ennek. Az egyik, hogy legyen egy rugalmasabb működési struktúra. Ez egy államháztartáson kívüli működési struktúra, ami a kutatás flexibilitásához igazodik. Kettő - ami a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) döntése szempontjából is lényeges -, hogy az ingatlanok a tulajdonukban legyenek, tehát a kutatási infrastruktúra a HUN-REN tulajdonában legyen.
A harmadik pedig, hogy legyen egy olyan teljesítményalapú megközelítés, amely a magyar társadalom és a magyar gazdaság javát szolgálja. Ezt képzi le az a törvény, amely az Országgyűlés előtt van, és amelynek jövő héten lesz a záróvitája és a zárószavazása" - mondta Hankó Balázs a Ma reggel című műsorban. A miniszter kitért arra is, hogy 2007-ben, amikor az MTA az ingatlanokat tulajdonba kapta, akkor az átadáshoz nem rendelték hozzá a kutatási közfeladatot.
"Mi, amikor ezt az ingatlanvagyont, amit az állam a Magyar Tudományos Akadémiától megvásárol és a törvény ereje által odaad kutatási célra a Hungarian Research Networknek, a Magyar Kutatási Hálózatnak, azt kutatási célra rendelt vagyonelemként biztosítjuk számukra" - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az ingatlanvagyonhoz rendelt közfeladat a kutatói célokat szolgálja, a jogszabály ezt garantálja.
Hozzáfűzte, hogy a jövőben 18 milliárd forintnyi béremelés áll majd a kutatók rendelkezésére, valamint 26 milliárd forintnyi kutatási infrastruktúra-fejlesztési pályázat lesz elérhető. Elmondta: a Magyar Kutatási Hálózat büdzséje 48,5 milliárd forint, ami 2027-re lépcsőzetesen csaknem 100 milliárd forintra emelkedik. Hangsúlyozta: ehhez a magyar gazdaság, a magyar társadalom és a magyar kutatás érdekében meghatározott teljesítménycélok kapcsolódnak majd.
Hankó Balázs kiemelte, hogy az új irányító testületre a javaslatot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a kulturális és innovációs miniszter közösen, konszenzussal fogalmazza meg, a miniszterelnök csak ezt a konszenzust követően nevezi ki a testület tagjait. A beszélgetés során szó esett arról is, hogy Magyarország jelenleg is előkelő, 11. helyen áll az egymillió lakosra eső Nobel-díjasok számát tekintve. Ugyanakkor a kormány elindított egy kutatók hazahívása programot, Krausz Ferenc Nobel-díjas professzor vezetésével, valamint erősödik a kutatóhálózat finanszírozása, ami által szintén erősödik Magyarország versenyképessége ezen a területen.
"Azt is tudjuk a Neumann János program által, hogy mi az a három fő cél, amiben a magyar kutatásnak, innovációnak szükséges előrelépni. Egészséges élet az egyik, a digitalizáció a másik nagyon lényeges terület, a harmadik pedig az energiagazdálkodás, az agrárium területén történő kutatások. Ez az a három fókusz, amivel a kutatási térben előrébb lépünk úgy, hogy mi azt szeretnénk, hogy a magyar kutatás és innováció úgy erősödjön, hogy 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa között legyünk" - szögezte le Hankó Balázs.
"Ha Európára tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a kutatás és innováció vonatkozásában egy versenyképességi fordulatra van szükség. Magyarországon is a kutatás-innovációnak egy szintlépését jelentheti a Magyar Kutatási Hálózat, a Hungarian Research Network megújulása" - hangsúlyozta Hankó Balázs a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
Emlékeztetett rá, hogy az MTA közgyűlésének többsége, 54 százaléka szerdán támogatta azt a javaslatot, amely szerint azt a kutatást szolgáló ingatlanvagyont, amely 2019 óta az MTA-nál van, az állam 80 milliárd forint ellenértékben megvásárolja, majd ingyenes vagyonjuttatásként biztosítsa a kutatási hálózat számára.
Hankó Balázs a rádiós beszélgetés során kiemelte, hogy maga a HUN-REN, egy autonóm kutatói hálózat kezdeményezte a javaslatot, amelyet a KIM támogatott. Nyomatékosította, hogy az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat szerint a Magyar Kutatási Hálózat ezt a 49 kutatói ingatlant és a hozzájuk tartozó eszközöket a magyar kutatás erősítése érdekében fogja megkapni.
(Forrás: MTI)
"Három lényeges eleme volt ennek. Az egyik, hogy legyen egy rugalmasabb működési struktúra. Ez egy államháztartáson kívüli működési struktúra, ami a kutatás flexibilitásához igazodik. Kettő - ami a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) döntése szempontjából is lényeges -, hogy az ingatlanok a tulajdonukban legyenek, tehát a kutatási infrastruktúra a HUN-REN tulajdonában legyen.A harmadik pedig, hogy legyen egy olyan teljesítményalapú megközelítés, amely a magyar társadalom és a magyar gazdaság javát szolgálja. Ezt képzi le az a törvény, amely az Országgyűlés előtt van, és amelynek jövő héten lesz a záróvitája és a zárószavazása" - mondta Hankó Balázs a Ma reggel című műsorban. A miniszter kitért arra is, hogy 2007-ben, amikor az MTA az ingatlanokat tulajdonba kapta, akkor az átadáshoz nem rendelték hozzá a kutatási közfeladatot.
"Mi, amikor ezt az ingatlanvagyont, amit az állam a Magyar Tudományos Akadémiától megvásárol és a törvény ereje által odaad kutatási célra a Hungarian Research Networknek, a Magyar Kutatási Hálózatnak, azt kutatási célra rendelt vagyonelemként biztosítjuk számukra" - fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy az ingatlanvagyonhoz rendelt közfeladat a kutatói célokat szolgálja, a jogszabály ezt garantálja.
Hozzáfűzte, hogy a jövőben 18 milliárd forintnyi béremelés áll majd a kutatók rendelkezésére, valamint 26 milliárd forintnyi kutatási infrastruktúra-fejlesztési pályázat lesz elérhető. Elmondta: a Magyar Kutatási Hálózat büdzséje 48,5 milliárd forint, ami 2027-re lépcsőzetesen csaknem 100 milliárd forintra emelkedik. Hangsúlyozta: ehhez a magyar gazdaság, a magyar társadalom és a magyar kutatás érdekében meghatározott teljesítménycélok kapcsolódnak majd.
Hankó Balázs kiemelte, hogy az új irányító testületre a javaslatot a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a kulturális és innovációs miniszter közösen, konszenzussal fogalmazza meg, a miniszterelnök csak ezt a konszenzust követően nevezi ki a testület tagjait. A beszélgetés során szó esett arról is, hogy Magyarország jelenleg is előkelő, 11. helyen áll az egymillió lakosra eső Nobel-díjasok számát tekintve. Ugyanakkor a kormány elindított egy kutatók hazahívása programot, Krausz Ferenc Nobel-díjas professzor vezetésével, valamint erősödik a kutatóhálózat finanszírozása, ami által szintén erősödik Magyarország versenyképessége ezen a területen.
"Azt is tudjuk a Neumann János program által, hogy mi az a három fő cél, amiben a magyar kutatásnak, innovációnak szükséges előrelépni. Egészséges élet az egyik, a digitalizáció a másik nagyon lényeges terület, a harmadik pedig az energiagazdálkodás, az agrárium területén történő kutatások. Ez az a három fókusz, amivel a kutatási térben előrébb lépünk úgy, hogy mi azt szeretnénk, hogy a magyar kutatás és innováció úgy erősödjön, hogy 2030-ra Európa tíz leginnovatívabb országa között legyünk" - szögezte le Hankó Balázs.
"Ha Európára tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a kutatás és innováció vonatkozásában egy versenyképességi fordulatra van szükség. Magyarországon is a kutatás-innovációnak egy szintlépését jelentheti a Magyar Kutatási Hálózat, a Hungarian Research Network megújulása" - hangsúlyozta Hankó Balázs a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
Emlékeztetett rá, hogy az MTA közgyűlésének többsége, 54 százaléka szerdán támogatta azt a javaslatot, amely szerint azt a kutatást szolgáló ingatlanvagyont, amely 2019 óta az MTA-nál van, az állam 80 milliárd forint ellenértékben megvásárolja, majd ingyenes vagyonjuttatásként biztosítsa a kutatási hálózat számára.
Hankó Balázs a rádiós beszélgetés során kiemelte, hogy maga a HUN-REN, egy autonóm kutatói hálózat kezdeményezte a javaslatot, amelyet a KIM támogatott. Nyomatékosította, hogy az Országgyűlés előtt fekvő törvényjavaslat szerint a Magyar Kutatási Hálózat ezt a 49 kutatói ingatlant és a hozzájuk tartozó eszközöket a magyar kutatás erősítése érdekében fogja megkapni.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások