Hatalmas csillagok születéséről mesél a Tejútrendszerről készült új kép, amit a SOFIA készített

Ismerd meg a tíz legérdekesebb felfedezést, amit a NASA repülőgépre telepített, idén tíz éves teleszkópjának köszönhetünk!2010. május 26-án állt szolgálatba a NASA repülőgépre telepített obszervatóriuma, a Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy (SOFIA). Az azóta eltelt tíz évben a teleszkóp számos tudományos felfedezést tett a Világegyetemről az emberi szemmel nem látható infravörös tartományban.

A SOFIA, ami már a tesztelése idején is tett új felfedezéseket, az első repülése alkalmával megfigyelte a hőkiáramlást a Jupiter felhőzetének réseinél, valamint megörökítette a Messier 82 galaxis több tízezer formálódó csillagát.

A 2,5 méter átmérőjű műszert szállító, átalakított Boeing 747SP repülőgép, közel 14 ezer kilométeres magasságba viszi fel a teleszkópot, ami ennek köszönhetően, olyan tisztán vizsgálhatja az infravörös univerzumot, ahogy arra a felszíni távcsövek nem képesek.

A mobilitásának hála, a SOFIA távoli helyekről, így például a nyílt óceán felett is megfigyelheti a tranzit eseményeket. Mivel a műszer rendszeresen visszatér a földfelszínre, ezért továbbfejleszthető a legmodernebb technológiával, ami azért nagyon szerencsés, mert így a legsürgetőbb tudományos kérdésekre is megtalálhatja a válaszokat.

A SOFIA már sok tudományos felfedezésben nyújtott segítséget, így például abban, hogy a kutatók azonosították az elsőként kialakult molekulatípust az űrben, részleteket tudtak meg a csillagok és a bolygók születéséről, haláláról, megértették a szupernagy tömegű fekete lyukak működését és galaxisokat fedeztek fel.

A SOFIA immár tíz éve végez értékes tudományos munkát, aminek apropóján összegyűjtötték a műszer tíz legérdekesebb felfedezését.A Tejútrendszer központjáról készült új kép hatalmas csillagok születéséről árulkodik: A SOFIA egy igazán részletgazdag infravörös képet készített az Tejútrendszer központjáról. A több, mint 600 fényév széles területet megörökítő panorámaképen nagy felbontásban figyelhetők meg a sűrű gáz- és porörvények.

A kép lehetővé tette az olyan későbbi kutatásokat, amelyek kideríthetik, hogy hogyan születnek a nagy tömegű csillagok, valamint mi táplálja a galaxisunk magjában található szupernagy tömegű fekete lyukat.Fekete lyukat éheztető mágneses terek a Tejútrendszerben: A fenti képen az az anyaggyűrű látható, ami a Tejútrendszer központjában található fekete lyuk körül helyezkedik el. A SOFIA-nak sikerült érzékelnie azt a mágneses teret, amely a gázt a fekete lyuk körüli pályára állítja, ami így nem tud közvetlenül belejutni. Ez adhat magyarázatot arra, hogy miért olyan csendes a galaxisunkban található fekete lyuk, míg a más galaxisok fekete lyukai aktívan táplálkoznak.A miénkhez hasonló, közeli bolygórendszer: Jelenleg az ε Eridani csillag bolygórendszere hasonlít a legerősebben a Naprendszerünkre, ugyanis ennek középpontjában egy olyan csillag található, amely hasonlít az ősi Napra.

Miután a SOFIA megvizsgálta a forró por infravörös sugárzását, megerősítette, hogy a rendszer felépítése igencsak hasonlít a Naprendszerünkre. Az ε Eridani csillag bolygórendszerében minimum egy keskeny anyagsáv található, méghozzá egy Jupiter méretű bolygó közelében.Egy köd molekulái mesélnek az élet építőköveiről: A SOFIA adataiból kiderült, hogy a környező csillagok sugárzásának hatására az NGC 7023 jelzésű nyílthalmaz szerves, összetett molekulái nagyobb, még összetettebb molekulákká állnak össze.

A kutatókat megdöbbentette, hogy a sugárzás növekedésének hatására nem elpusztultak a molekulák, hanem növekedésnek indultak. Ez azért is érdekes felfedezés, mert a molekulák egyre komplexebbé válása az egyik lépés afelé, hogy élet alakuljon ki a megfelelő körülményeket között.Megtalálták a Világegyetem legrégebbi molekuláját: A SOFIA segített megtalálni a Világegyetem legrégebben született molekuláját, a hélium-hidrid iont, ami alig 100 ezer évvel az Ősrobbanás után alakult ki, ami egyben a kozmikus evolúció első olyan lépése, ami a ma ismert, komplex Univerzum kialakulásához vezetett.

A kutatók tudták, hogy ennek a molekulának jelen kell lennie a mai Világegyetem egyes részeiben, de laboratóriumon kívül egészen addig nem észlelték, amíg a SOFIA rá nem talált az NGC 7027 jelű planetáris ködben, ezzel megerősítve a korai Univerzumról szóló teóriákat.Aktív fekete lyukakat tápláló mágneses terek: A Cygnus A jelet kapta az a galaxis, aminek a mágneses terei táplálják a galaxis központi fekete lyukát. A SOFIA által rögzített adatokból kiderült, hogy a fenti képen vonalakkal ábrázolt, de egyébként láthatatlan mágneses tér foglyul ejti a galaxis központjához közeli anyagot, amit így elnyelhet az éhes fekete lyuk. Ezzel szemben a más galaxisokban található mágneses terek nem csapdába ejtik, hanem megvédik az anyagot attól, hogy a fekete lyuk áldozatául essen.A szupernóva-robbanást túlélő por: A SOFIA fedezte fel, hogy egy szupernóva-robbanás jókora mennyiséget termelhet abból az anyagból, amelyből a Földhöz hasonló bolygók alakulnak ki. Amikor a műszer egy szupernóva által 10 ezer évvel ezelőtt létrehozott felhőt vizsgált infravörös tartományban, akkor kiderült, hogy 7000 Föld kialakulásához elég por termelődött.

A kutatók rájöttek, hogy az első lökéshullám által keletkező anyag túlélheti a következő, befelé haladó visszacsapó hullámot, amit a lökéshullám a csillagközi gázzal és porral történő ütközése okoz.Az Orion-köd újszülött csillaga megakadályozza csillagtestvéreinek születését: A SOFIA fedezte fel, hogy az Orion-köd egyik újszülött csillaga a csillagszelével egy buborékban megtisztította a környezetét, és ezáltal akadályozza, hogy csillagok szülessenek a szomszédságában. Ezt a hatást nevezik visszacsatolásnak, és kulcsszerepe van abban, hogy megértsük a csillagok működését és kialakulását.

A SOFIA felfedezése előtt a kutatók elmélete az volt, hogy más folyamatok, leginkább a szupernóvaként felrobbanó csillagok határozzák meg a csillagok születését.Mi történik, ha exobolygók ütköznek: A Földtől több, mint 300 fényévre található a BD +20 307 jelű kettőscsillag-rendszer, amiben kőzet-exobolygók ütköztek egymással. Ennek első jeleit tíz évvel ezelőtt észlelték a kutatók, amikor olyan törmelékre bukkantak, amely melegebb volt annál, mint amilyennek várták a minimum egymilliárd éves csillag körül.

A SOFIA adataiból kiderült, hogy a törmelék infravörös sugárzásának erőssége 10%-kot nőtt, ami arra utal, hogy a por most azért melegebb, mert nemrég ütközés történhetett. Egy ehhez hasonló jelenség következményeként születhetett a Föld körül keringő Hold is.A galaktikus szél segít a galaxisok fejlődésének megismerésében: A SOFIA felfedezéséből derült ki, hogy a Szivar-galaxis (M82) központjában kiáramló, jelentős mennyiségű anyagot szállító szél, egy mágneses tér erővonalai mentén halad.

A mágneses tér többnyire párhuzamos a galaxis síkjával, de ebben az esetben a galaktikus szél merőlegesre állítja. A galaxisban kialakuló temérdek csillag által létrehozott szél jelentheti az egyik olyan folyamatot, amely miatt anyag juthat ki a csillagvárosból. Ehhez hasonló folyamatok befolyásolhatták a korai Világegyetemben az első galaxisok születését is.

(Forrás: csillagaszat.hu)


Hozzászólások

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

Az atombomba magyar atyjai

Az atombomba magyar atyjai

Ismerd meg Manhattan-tervben résztvevő magyar tudósokat!

J. Robert Oppenheimer portré

J. Robert Oppenheimer portré

Ismerd meg az atombomba feltalálóját még a magyar mozikba csütörtökön érkező film megtekintése előtt!

http://ujhazak.com