Hatalmas csillagok születéséről mesél a Tejútrendszerről készült új kép, amit a SOFIA készített

Ismerd meg a tíz legérdekesebb felfedezést, amit a NASA repülőgépre telepített, idén tíz éves teleszkópjának köszönhetünk!2010. május 26-án állt szolgálatba a NASA repülőgépre telepített obszervatóriuma, a Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy (SOFIA). Az azóta eltelt tíz évben a teleszkóp számos tudományos felfedezést tett a Világegyetemről az emberi szemmel nem látható infravörös tartományban.

A SOFIA, ami már a tesztelése idején is tett új felfedezéseket, az első repülése alkalmával megfigyelte a hőkiáramlást a Jupiter felhőzetének réseinél, valamint megörökítette a Messier 82 galaxis több tízezer formálódó csillagát.

A 2,5 méter átmérőjű műszert szállító, átalakított Boeing 747SP repülőgép, közel 14 ezer kilométeres magasságba viszi fel a teleszkópot, ami ennek köszönhetően, olyan tisztán vizsgálhatja az infravörös univerzumot, ahogy arra a felszíni távcsövek nem képesek.

A mobilitásának hála, a SOFIA távoli helyekről, így például a nyílt óceán felett is megfigyelheti a tranzit eseményeket.

A SOFIA már sok tudományos felfedezésben nyújtott segítséget, így például abban, hogy a kutatók azonosították az elsőként kialakult molekulatípust az űrben, részleteket tudtak meg a csillagok és a bolygók születéséről, haláláról, megértették a szupernagy tömegű fekete lyukak működését és galaxisokat fedeztek fel.

A SOFIA immár tíz éve végez értékes tudományos munkát, aminek apropóján összegyűjtötték a műszer tíz legérdekesebb felfedezését.A Tejútrendszer központjáról készült új kép hatalmas csillagok születéséről árulkodik: A SOFIA egy igazán részletgazdag infravörös képet készített az Tejútrendszer központjáról. A több, mint 600 fényév széles területet megörökítő panorámaképen nagy felbontásban figyelhetők meg a sűrű gáz- és porörvények.

A kép lehetővé tette az olyan későbbi kutatásokat, amelyek kideríthetik, hogy hogyan születnek a nagy tömegű csillagok, valamint mi táplálja a galaxisunk magjában található szupernagy tömegű fekete lyukat.Fekete lyukat éheztető mágneses terek a Tejútrendszerben: A fenti képen az az anyaggyűrű látható, ami a Tejútrendszer központjában található fekete lyuk körül helyezkedik el. A SOFIA-nak sikerült érzékelnie azt a mágneses teret, amely a gázt a fekete lyuk körüli pályára állítja, ami így nem tud közvetlenül belejutni. Ez adhat magyarázatot arra, hogy miért olyan csendes a galaxisunkban található fekete lyuk, míg a más galaxisok fekete lyukai aktívan táplálkoznak.A miénkhez hasonló, közeli bolygórendszer: Jelenleg az ε Eridani csillag bolygórendszere hasonlít a legerősebben a Naprendszerünkre, ugyanis ennek középpontjában egy olyan csillag található, amely hasonlít az ősi Napra.

Miután a SOFIA megvizsgálta a forró por infravörös sugárzását, megerősítette, hogy a rendszer felépítése igencsak hasonlít a Naprendszerünkre. Az ε Eridani csillag bolygórendszerében minimum egy keskeny anyagsáv található, méghozzá egy Jupiter méretű bolygó közelében.Egy köd molekulái mesélnek az élet építőköveiről: A SOFIA adataiból kiderült, hogy a környező csillagok sugárzásának hatására az NGC 7023 jelzésű nyílthalmaz szerves, összetett molekulái nagyobb, még összetettebb molekulákká állnak össze.

A kutatókat megdöbbentette, hogy a sugárzás növekedésének hatására nem elpusztultak a molekulák, hanem növekedésnek indultak. Ez azért is érdekes felfedezés, mert a molekulák egyre komplexebbé válása az egyik lépés afelé, hogy élet alakuljon ki a megfelelő körülményeket között.Megtalálták a Világegyetem legrégebbi molekuláját: A SOFIA segített megtalálni a Világegyetem legrégebben született molekuláját, a hélium-hidrid iont, ami alig 100 ezer évvel az Ősrobbanás után alakult ki, ami egyben a kozmikus evolúció első olyan lépése, ami a ma ismert, komplex Univerzum kialakulásához vezetett.

A kutatók tudták, hogy ennek a molekulának jelen kell lennie a mai Világegyetem egyes részeiben, de laboratóriumon kívül egészen addig nem észlelték, amíg a SOFIA rá nem talált az NGC 7027 jelű planetáris ködben, ezzel megerősítve a korai Univerzumról szóló teóriákat.Aktív fekete lyukakat tápláló mágneses terek: A Cygnus A jelet kapta az a galaxis, aminek a mágneses terei táplálják a galaxis központi fekete lyukát. A SOFIA által rögzített adatokból kiderült, hogy a fenti képen vonalakkal ábrázolt, de egyébként láthatatlan mágneses tér foglyul ejti a galaxis központjához közeli anyagot, amit így elnyelhet az éhes fekete lyuk. Ezzel szemben a más galaxisokban található mágneses terek nem csapdába ejtik, hanem megvédik az anyagot attól, hogy a fekete lyuk áldozatául essen.A szupernóva-robbanást túlélő por: A SOFIA fedezte fel, hogy egy szupernóva-robbanás jókora mennyiséget termelhet abból az anyagból, amelyből a Földhöz hasonló bolygók alakulnak ki. Amikor a műszer egy szupernóva által 10 ezer évvel ezelőtt létrehozott felhőt vizsgált infravörös tartományban, akkor kiderült, hogy 7000 Föld kialakulásához elég por termelődött.

A kutatók rájöttek, hogy az első lökéshullám által keletkező anyag túlélheti a következő, befelé haladó visszacsapó hullámot, amit a lökéshullám a csillagközi gázzal és porral történő ütközése okoz.Az Orion-köd újszülött csillaga megakadályozza csillagtestvéreinek születését: A SOFIA fedezte fel, hogy az Orion-köd egyik újszülött csillaga a csillagszelével egy buborékban megtisztította a környezetét, és ezáltal akadályozza, hogy csillagok szülessenek a szomszédságában. Ezt a hatást nevezik visszacsatolásnak, és kulcsszerepe van abban, hogy megértsük a csillagok működését és kialakulását.

A SOFIA felfedezése előtt a kutatók elmélete az volt, hogy más folyamatok, leginkább a szupernóvaként felrobbanó csillagok határozzák meg a csillagok születését.Mi történik, ha exobolygók ütköznek: A Földtől több, mint 300 fényévre található a BD +20 307 jelű kettőscsillag-rendszer, amiben kőzet-exobolygók ütköztek egymással. Ennek első jeleit tíz évvel ezelőtt észlelték a kutatók, amikor olyan törmelékre bukkantak, amely melegebb volt annál, mint amilyennek várták a minimum egymilliárd éves csillag körül.

A SOFIA adataiból kiderült, hogy a törmelék infravörös sugárzásának erőssége 10%-kot nőtt, ami arra utal, hogy a por most azért melegebb, mert nemrég ütközés történhetett. Egy ehhez hasonló jelenség következményeként születhetett a Föld körül keringő Hold is.A galaktikus szél segít a galaxisok fejlődésének megismerésében: A SOFIA felfedezéséből derült ki, hogy a Szivar-galaxis (M82) központjában kiáramló, jelentős mennyiségű anyagot szállító szél, egy mágneses tér erővonalai mentén halad.

A mágneses tér többnyire párhuzamos a galaxis síkjával, de ebben az esetben a galaktikus szél merőlegesre állítja. A galaxisban kialakuló temérdek csillag által létrehozott szél jelentheti az egyik olyan folyamatot, amely miatt anyag juthat ki a csillagvárosból. Ehhez hasonló folyamatok befolyásolhatták a korai Világegyetemben az első galaxisok születését is.

(Forrás: csillagaszat.hu)