Hir.ma extra: a kormányzat és a turizmus

A kormányoknak háromféle álláspontjuk van a turiz­mussal kapcsolatban. Az első, hogy meg kell erősíteniük jelenlegi befolyá­sukat. A második az, hogy teljesen vissza kell vonulniuk a turisztikai iparág­ból és attól minden támogatást meg kell vonni. A harmadik, hogy ha lehetsé­ges, ésszerűsíteniük kell az iparágat, fel kell mérni a problémákat és a lehe­tőségeket, majd ezt követően ha az gazdaságilag, társadalmilag és környe­zetileg megvalósítható, gyógyírt kell találni a gyengeségekre és meg kell határozni a turizmus hosszú távú célkitűzéseit.

Néhány esetben a kormány a három változat kombinációját is alkalmaz­hatja a fennálló körülmények figyelembevételével. A fejezet megpróbál rá­világítani a turizmust érintő különböző politikai irányvonalakra, az állami szektor elképzeléseire az európai turizmus fejlesztése tekintetében. A turiz­musban minden kormánynak szerepet kell vállalnia, ha másként nem úgy, hogy felhívja a helyi lakosok figyelmét a turisztikai értékek megőrzésére és bátorítja őket a turisták marasztalására. Az országok kormányzatának a turizmusban való részvétele a kormány­zati beavatkozás tartalmában, módjában és méretében tükröződik.

„A kormányzati beavatkozást úgy kell érteni, hogy az biztosítsa a vállal­kozások számára a legkedvezőbb kereteket a tevékenységükhöz, akár a tu­risztikai célpontok imázsáról, akár a szabályozási, pénzügyi és társadalmi környezetről, akár az infrastruktúra - különösen a közlekedés - kialakításá­ról, akár az oktatási és továbbképzési rendszer hatékonyságáról, akár a láto­gatók biztonságáról vagy az utazásuk megkönnyítéséről van szó."

A legtöbb nemzetnek vegyes gazdasága van, amelyben az állami és a ma­gánszektor egyszerre létezik és együttműködik a turizmus fejlesztésében. Az állami és magánszektor részvételének aránya az egyes országokban eltérő.

Nem a kormányzati rendszer az egyetlen tényező, amely meghatározza az állami beavatkozás mértékét. Ha egy ország gazdasága nagymértékben függ a turizmustól, akkor kormánya valószínűleg sokkal nagyobb részt vál­lal a turizmus működési feltételeinek megteremtésében.

Azokban az országokban, amelyekben a turizmus csak napjainkban vá­lik a gazdaság jelentős tényezőjévé, a problémákkal terhelt gyors növekedés miatt, az állam ellenőrző szerepe erősebb. Sajnos a gyors meggazdagodás lehetősége sok esetben fontosabb, mint az ország hosszú távú érdekei. Sok országban hiányolható a fejlesztési ter­vek és építkezések ellenőrzése.



Az egyes országok gazdasága és turizmusa fejlett infrastruktúrát igé­nyel. A külföldi befektetőknél és a külföldi látogatóknál ez fontos vonzerő. Az infrastruktúrafejlesztésben a kormánynak kiemelkedő szerepe van. A meg­felelő közszolgáltatások - utak, vasutak, repülőterek - építése, kifejlesztése meg kell előzze a magánszektor szállodai, éttermi, szórakozóhely-létesítési, vonzerő fejlesztési és egyéb turisztikai célú befektetéseit.

A kevésbé fejlett országokban a turizmus fejlesztésének kormánytámogatá­sa még inkább szükséges. A magánbefektető és beruházó vállalkozások kocká­zatmentesebbnek találják azon országokban a beruházásokat, amelyekben a tu­risztikai vonzerők és szolgáltatások hanti kereslet már stabil. E magatartás meg­változtatása a turizmusfejlesztés kezdeti fázisában kormányzati aktivitást, sőt támogatást is igényel. A kormányzati támogatás lehetséges formája például a szálloda- és egyéb turisztikai létesítményépítések ösztönzése segélyekkel és hi­telekkel. Az ezt követő üzemeltetés időszakában az adókedvezmények biztosí­tása szintén jelentős kormányzati feladat. Fontos szempont, hogy az üzemelte­tés profitja a'fejletlen országban bővítse a további fejlesztések forrását.

A kormányok a turizmus területén számos esetben koordinációs funkciót is ellátnak az idegenforgalmi létesítmények fejlesztése és a vonzerők megter­vezése tekintetében. Kínálatfejlesztés csak a várható, realizálható kereslet alap­ján történhet, ehhez illeszkednie kell, amennyire csak lehet. Az államnak nem­csak a szolgáltatások jó megközelíthetőségét kell elősegítenie, hanem folya­matosan ellenőriznie kell a szolgáltatások színvonalát is.A turizmus és szervezeteinek ellenőrizetlen növekedése a gazdaságban egy maroknyi nagyvállalkozás dominanciájához vezethet. Az állam fontos feladata a turizmus tekintetében is a gazdasági túlhatalommal rendelkező vál­lalkozások monopolista törekvéseinek korlátozása a fogyasztók védelme, a tisz­tességtelen kereskedelem és a dömpingár megakadályozása érdekében.

Az egyes országok kormányai a gazdasági okokon kívül politikai és tár­sadalmi megfontolásokból is a turizmus résztvevőivé válnak. A kevésbé fej­lett országokban a nemzeti légitársaságok állami tulajdonlása és működte­tése politikai presztízs. A légitársaság működéséből származó jövedelem ter­mészetesen fontos állami bevételi forrás. Ha a nemzeti lobogó színeit viselő gép gazdaságilag nem is életképes és nem hoz hasznot, a légi közlekedés az ország gazdasági kapcsolatai és fejlődése szempontjából mégis kulcsfontos­ságú tényező, mert fontos gazdasági utánpótlási útvonalat biztosít a vállal­kozások által kiszolgálandó közösségeknek.

A nemzeti örökség megőrzése szintén fontos kormányzati feladat. Nem­csak napjaink helyi társadalma és turistái, de az utókor számára is gondos­kodni kell a nemzetközi jelentőségű történelmi vagy építészeti műemlékek megóvásáról. Ugyanez vonatkozik az eredeti kulturális és természeti érté­kek, a kiemelkedő szépségű tájak védelmére is. E feladatok természetesen konfliktusok forrásai, hiszen a gazdasági fejlettség színvonala behatárolja a környezet védelmének mozgásterét.

A kormányok szerepe a turizmusban az alábbiakban foglalható össze:

- A turizmus tervezése és megvalósítási feltételeinek javítása, ideértve a pénzügyi támogatást és segélynyújtást is.
- A „turizmus iparág" felügyelete és ellenőrzése.
- A turizmus állami tulajdonú szervezeteinek irányítása és működtetése.
- Nemzeti szintű tájékoztatási, termékismertető és hirdetési tevékenység az országhatáron belül és kívül.

Hir.ma (olvasói beküldés)