Hir.ma sporttörténelem: Puskás Ferenc
Hir.ma sporttörténelem: Puskás Ferenc.
Az Aranycsapat sztárja volt, és a Nemzet Sportolója. Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17. A félelmetes hírű csatár az ötvenes évektől a hatvanas évek elejéig a világ egyik legjobb játékosa volt. Puskás az 1954-es svájci VB-n világbajnoki ezüstérmes lett. Magyarországon és Spanyolországban összesen kilenc országos bajnoki címet szerzett.
Szegény budapesti család gyermekeként 16 éves korában kezdett futballozni a főváros munkáskerületének nagyhírű csapatában, a Kispestben. Amikor a klub a II. világháború után fuzionált a hadsereg csapatával, Puskás az új Budapesti Honvéd vezető játékosa lett.
1950: Az első bajnoki cím. 18 éves korában, 1945-ben mutatkozott be a magyar válogatottban, de első igazi sikereit a Honvéddel érte le. A csapat 1950-ben a balösszekötő Puskással bajnoki címet nyert. Az idényt Puskás, akinek ballábas lövései azóta is minden idők legjobbjainak számítanak, gólkirályként zárta (1951-ben és 1952-ben is).
1953: Diadal a Wembley-stadionban. Puskás híres társaival, Bozsik Józseffel és Hidegkúti Nándorral együtt nemzetközileg is a magyar futball virágkorát testesítette meg. Miután az „aranycsapat" az 1952-es helsinkii olimpiai döntőben 2:0-ra legyőzte Jugoszláviát, és aranyérmes lett, végképp verhetetlennek kiáltották ki.
Az „évszázad mérkőzésére" egy évvel később, Angliában került sor: 1953. november 25-én a labdarúgás „anyaországa" hazai pályán először veszített nem brit csapattal szemben. Az angol válogatott 105 000 néző előtt 6:3 arányban alulmaradt Puskás és Hidegkúti csapatával szemben, akik ketten összesen öt gólt szereztek. A budapesti visszavágón Puskást nem lehetett feltartóztatni, és a szigetország csapata még megalázóbb vereséget szenvedett (7:1).
1954: Vereség a VB-döntőben. Az 1954-es svájci világbajnokságon Magyarország volt az abszolút esélyes. Puskás, aki a Honvéddel abban az évben ismét bajnokságot nyert, fölényesen jutott túl csapatával a selejtezőkön. Gólzáporos győzelemmel fektették kétvállra Dél-Koreát (9:0), majd a tartalékosán kiálló NSZK-t (8:3), aztán Brazília következett a negyeddöntőben (4:2). Ugyanilyen ered-ménnyel verték ki az elődöntőből a címvédő Uruguayi is. A döntőben aztán a magyar csapat ismét a németekkel került össze. Már 2:0-ra vezettek, amihez egy góljával Puskás is hozzájárult, de végül Sepp Herberger szövetségi kapitány technikailag képzetlenebb, de harcosabbjátékosai győztek 3:2-re. A majd négy éve veretlen magyar válogatott elvesztette a már zsebében érzett világbajnoki aranyérmet.
1958: Szerződés a Real Madridhoz. Bár Puskás 1955-ben is bajnokságot nyert a Honvéddal, az 50-es évek közepétől hanyatlani kezdett csillaga. Az 1956-os magyarországi forradalom és a szovjet csapatok bevonulása után a hadsereg őrnagya úgy döntött, nem tér haza a Honvéd dél-amerikai turnéjáról. A válogatottban 84 mérkőzésen 83 gólt szerzett. Egy évet Bécsben töltött, majd 1958-ban szerződést írt alá a Real Madridhoz. Már a „királyiak" színeiben játszott első mérkőzésén három góllal győzte meg bírálóit a Gijon ellen. Ez volt a „másodvirágzás" kezdete. A Real másik sztárjával, Alfredo di Ste-lánóval közösen Puskás a madridiak történetének legragyogóbb korszakát biztosította. 1958 és 1960 között a csapat háromszor egymás után nyerte el a Bajnokcsapatok Európa-kupáját. 1960-ban az Ein-tracht Frankfurt elleni döntőben Puskás egymaga négy találattal járult hozzá a 7:3-as győzelemhez.
1965: A pályafutás vége. Négyszeres spanyol gólkirályként, aki 1962-ben négyszer szerepelt a spanyol válogatottban is (két gól) és résztvett a chilei VB-n is, Puskás 1961 és 1965 között sorozatban öt bajnoki címhez segítette klubját. Amikor 1965-ben bejelentette visszavonulását, már 372-szer játszott a Real csapatában, és pályafutása során 1176 gólt lőtt. Puskás megszerezte az edzői képesítést, és 1967-től futballügyekben tevékenykedett a világban. 66 éves korában visszatérve hazájába rövid időre a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett.
Ma Budapesten a Nemzet egykori sportolójának nevét a Puskás Ferenc Stadion viseli. Hir.ma (olvasói publicisztika)
Hozzászólások