HUN REN: Sikeresek voltak az űrkísérletek

Sikeresek voltak a HUN-REN-es űrkísérletek: a kedden visszatért Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós új nyomkövetési módszert vizsgált a Nemzetközi Űrállomáson, egy új magyar matematikai felfedezés látványos demonstrációját mutatta be, valamint a magyar űrmisszióban a Föld éjszakai féltekéjén zajló aktív zivatartevékenységéről is készültek fotók az űrben - tájékoztatta a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-t kedden.A HUNOR-program részeként Kapu Tibor a HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) számára végzett el földmegfigyelési kísérletet tudományos küldetése részeként. A magyar kutatóűrhajós a Földünk éjszakai féltekéjén zajló felsőlégköri elektromos aktivitásokat fényképezte - olvasható a közleményben.

A kísérlettel elsősorban a villámaktivitást és az ezzel összefüggésben levő, zivatarfelhők felett megjelenő, elektromos eredetű fényfelvillanásokat (ún. FEF jelenségeket) kívánták megfigyelni.

A tájékoztató idézi Bór Józsefet, a HUN-REN FI kutatóját, aki elmondta: a küldetésen rögzített videók előzetes minőségellenőrzése során már találtak két gyűrűlidérc típusú fényjelenséget. Ezek az első felhők feletti elektromos eredetű felvillanások, amelyeket az UHU Földmegfigyelési kísérlet részeként figyeltek meg és azonosítottak. Hozzátette: számos felvételhez később kapnak hozzáférést, de a meglévőkben is számítanak további FEF jelenségekre a részletesebb átnézés után.



A kutató szerint az UHU kísérlet már nem zárul eredménytelenül, hiszen a gyűrűlidérceken kívül sok villámfény is egyértelműen látható a képkockákon. Az űrből készült felvételek egyebek mellett várhatóan a földi villámészlelő hálózatok észlelési hatásfokának ellenőrzésére, valamint a zivatarok elektromos aktivitásának az éghajlatkutatásban való felhasználására is alkalmasak lesznek - magyarázta a kutató.

A HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetnek egy új nyomkövetési módszerrel kapcsolatos méréseket végzett az űrben Kapu Tibor. Kornyik Miklós, a projekt vezetője, a kutatóintézet munkatársa szerint az alapkísérleten felül egy hosszabb mérésre is volt lehetőség, amelyben két teljes orbit alatti kalibrációs adatot mentett le az applikációjuk. "Mindkét esetben az adatbázist sikeresen feltöltötte Tibor az Axiom felhőjébe. Az adatok egyelőre a NASA-nál vannak. Előzetes eredményekre az adatok hozzáférését követő néhány hétben lehet számítani" – tette hozzá a projektvezető.

A Nemzetközi Űrállomáson a HUNOR-program részeként tesztelt nyomkövetési módszert a gyógyászatban, a robotikában, de még a videójátékokban is használják. A kísérlet alapján fejleszthető algoritmusok különösen hasznosak lehetnek az űrbeli navigációban, űreszközök együttes koordinálásában, dokkoláskor, valamint a karbantartási munkálatok elvégzésekor - olvasható a tájékoztatóban.

Kapu Tibor foglalkozott még a HUN-REN-BME Morfodinamika Kutatócsoport alkalmazott matematikusainak 2024-es felfedezésével, a lágy cellákkal. Ennek a különleges, sarkok nélkül a háromdimenziós teret kitölteni képes téridomcsaládnak egy nevezetesen szimmetrikus tagját vitte magával a világűrbe a kutatóűrhajós, hogy két, csak súlytalanságban elvégezhető demonstrációval hívja fel a figyelmet az alakzat fontos és szemléletes jellemzőire. Egyrészt a lágy cella formájában víztesteket hozott létre, kihasználva, hogy az elméleti konstrukció az úgynevezett minimálfelületekre vezet; másrészt több lágy cellából összefüggő alakzatot épített, demonstrálva, hogy ezek a téridomok egymásba szokatlan módon, igen stabilan kapaszkodnak.

A tájékoztató szerint Domokos Gábor, a kutatócsoport vezetője és a lágy cellák egyik feltalálója lenyűgöző látványnak nevezte a leérkező képeket, és bízik benne, ezek a felvételek olyan szellemi szikrát vetnek valahol a világban, ami ennek a nagyon friss elméleti vívmánynak a közvetlen hasznosulásához vezet akár a közeljövőben.

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kristálykémiai szakemberei, a HUNOR (Hungarian to Orbit) Programmal és a központi japán űripari vállalattal, a JAMSS-szel együttműködésben egy hónapon át új szerves vegyületből növesztettek egykristályokat a Nemzetközi Űrállomáson (a korábbi SpaceX CRS-32 rakományszállító küldetéssel, a Kirara-6 részeként). Súlytalansági körülmények között rendezettebb és ezért jobban vizsgálható kristályszerkezetek érhetőek el, mint bármelyik földi laboratóriumban.

A HUN-REN tájékoztatójában hangsúlyozta: a sikeres kísérlet új kapukat nyithat meg a kémiai kutatásban és a vegyipari alkalmazásban, mivel ez az első hidrogénhíd-kötéssel felépülő vázszerkezet, amit valaha súlytalanságban kristályosítottak. A hidrogénhíd a korábban alkalmazott vázkötéseknél gyengébb kölcsönhatás, ezért a kristály sérülékenyebb, de cserébe a felhasználás során kisebb energiabefektetéssel vihetők végbe kémiai folyamatok, valamint a kísérlet elméleti megalapozást is szolgáltat a jövő kutatásaihoz.

A szerkezet pontos feltérképezését Bombicz Petra és kutatócsoportja végzi az Űrállomásról a rázkódás ellenére épségben visszatért kristályon. A rekonstrukcióhoz az angliai Diamond Light Source sugárforrásnál gyűjtöttek mérési adatokat. A tudományos közösség nem csak az első hidrogénkötéses vázszerkezetnek, hanem a budapesti kutatóintézetben a létrehozásához kidolgozott új, gőzabszorpciós eljárásnak a publikációját is élénk érdeklődéssel várja - áll a közleményben.

(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com