Igen ritka DNS-mutáció gyógyított meg egy ritka betegségben szenvedő nőt

Egy ritka betegségben szenvedő nőt spontán módon gyógyított meg az a szerencsés DNS-mutáció, amely az orvosok szerint csupán a lottó ötös megnyeréséhez hasonlítható - írja a BBC.

Az ötvenes éveiben járó nő a WHIM-szindróma elnevezésű immunhiány okozta betegség miatt különböző fertőzésektől és vírusos szemölcsöktől szenvedett. A Cell című szaklap aktuális számában közzétett tanulmányban amerikai orvosok azt állítják, a nőt mintegy húsz évvel ezelőtt sikerrel gyógyította meg a szervezetében lezajlott, véletlenszerű DNS-mutáció.

_80845124_m2900067-rash_of_warts_on_a_man_s_hand_fingers-spl

A WHIM-szindrómát a DNS egy szakaszának rendellenessége okozza.
Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A betegségben szenvedő páciensek szervezete ugyan képes az immunrendszert alkotó sejtek termelésére, azonban ezek a sejtek ott ragadnak, ahol termelődnek: a csontvelőben. A páciensek ezért rendkívül védtelenek a különböző fertőzésekkel, különösen a humán papillomavírussal szemben, amely szemölcsöket és a rák kialakulásának megnövekedett veszélyét okozza.

A szerencsésen meggyógyult nő volt az első beteg, akit több mint 50 évvel ezelőtt WHIM-szindrómával diagnosztizáltak. A páciens 58 éves korában felkereste az amerikai Nemzeti Allergológiai és Fertőzéses Betegségek Intézetét, ahol azt szerette volna megtudni, hogy a lányai örökölték-e tőle a szindrómát.

A tudósok megállapították, hogy a rendellenesség két lány esetében öröklődött, azonban a teszteket végző Phillip Murphy igen meghökkent, amikor a nő közölte: a szemölcsei húsz évvel korábban eltűntek.

A kutatócsoport ekkor kezdte el kutatni a "csodás" gyógyulás okát. Kiderült, hogy a rendkívüli eset egyetlen, csontvelőben található sejt mutációjára vezethető vissza. A sejtben úgynevezett "kromoszomális törés" történt, vagyis a beteg DNS-ének egy része újrarendeződött, és 164 gén kiesett a láncból. A páciens szempontjából a legfontosabb az volt, hogy a WHIM-szindrómát okozó mutáció is a "kivágott" gének között volt.

Amennyiben mindez egy izomsejtben történt volna, semmilyen változással nem járt volna az esemény. Azonban a törés az egyik, immunsejtek képzéséért felelős őssejtben történt, amely ezt követően fokozatosan átvette az irányítást a nő csontvelőjében, így pedig egy új, normálisan működő, a véráramba is eljutó immunrendszer alapjává vált.

"Igazán figyelemreméltó, hogy a páciens egy nagyon szerencsétlen lányként indult, majd megnyerte a lottót ezzel a kiemelkedően ritka eseménnyel, amely gyakorlatilag az egyetlen ismert hasonló eset" - magyarázta Phillip Murphy, hozzátéve, hogy a nő nem szenved többé a szemölcsöktől, jobban ellenáll a fertőzéseknek, és a vére sem mutat rendellenességeket. Elmondása szerint a hasonló gyógyulás esélye "csillagászati számokban kifejezhetően alacsony".

http://www.bbc.com/news/health-31145601

MTI

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A Mars és az Uránusz találkozását lehet megfigyelni majd július elején

A Mars és az Uránusz találkozását lehet megfigyelni majd július elején

A Mars és az Uránusz ritka bolygóegyüttállását lehet majd megfigyelni a Fiastyúk csillaghalmaza alatt július 4-én, a hajnali égen.

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

http://ujhazak.com