Így győzetik le a gravitáció - fantasztikus videó

Tokiói kutatóknak háromdimenzióban is sikerült az akusztikus levitáció.

Az akusztikus levitáció során állóhullámok rezgési csomópontjaiban hangnyomással felfüggesztik a gravitációs hatást. Az akusztikus levitációt a gyógyszer- és űrkutatásban már alkalmazzák.

Tavaly az ETH Zürich kutatói elérték, hogy több hangszóró kontrollálásával tárgyakat és folyadékcseppeket mozdítsanak meg, lebegtetéssel nátriumot és vízcseppet léptettek egymással reakcióba (ld.

a képen), de ugyanezzel a módszerrel géneket is sikerült egy sejtbe juttatni.



A Tokói Egyetem és a Nagoyai Technológiai Intézet 2013 óta közösen dolgozik azon a projekten, amely a háromdimenziós légi akusztikus manipuláció néven fut.



Ez különböző (egyelőre könnyű és kicsi, leginkább milliméter méretű) tárgyak lebegtetését jelenti, levitációs technológiát, ami diadalmaskodik a gravitáció felett.



Az akusztikus levitáció során lokalizált ultrahangos állóhullámok révén lebegtetik a tárgyakat, a tokiói kutatócsoportnak köszönhetően viszont nem hangszórók által kibocsátott és felületről visszaverődő hullámainak interferálásával, hanem egymással szemben lévő négy hangszóró által (40 kHz-es, emberi hallás által nem érzékelhető frekvencián) műanyag-, fa- és fémdarabok, illetve vízcseppek levitáltak háromdimenzióban.





Ez a jövő űrkutatását is komoly mértékben segítheti, hiszen alacsonyabb gravitációs körülmények esetében nagyobb méretű tárgyakat is tudnának lebegtetni.

Nátriumot és vízcsepp, ha akusztikus levitációban találkoznak - ETH Zürich:

http://youtu.be/zN0niBr5TKA

Akusztikus levitáció háromdimenzióban - Tokói Egyetem és a Nagoyai Technológiai Intézet:

http://youtu.be/odJxJRAxdFU

Forrás: dailymail.co.uk, ipon.hu, hvg.hu, YouTube, 96ochiai.ws

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com