Éltető erő vándorlása a szaharai homok az Amazonas-medencébe – videó

A NASA döbbenetes felvételeket tett közzé, hogy a Szahara miként táplálja az Amazonas vidéki őserdőket.


Az űrügynökség felvételeket rögzített 2007-2013 között, hogy a természet csodás jelenségét modellezni tudja.

1

Szaharából minden évben 182 millió tonna porszemcse száll fel és ez a tömeg az Atlanti-óceánon keresztül Dél-Amerikába az Amazonas vidékére vándorol.

Mire a homok-tömeg eljut a tengeren túlra a levegőn keresztül, már csak 27 millió tonna ér célba.

Ennek az óriási tömegű homokvándorlásnak egyetlen porszemcséjének átmérője egy hajszál átmérőjének a tizede!

A homok szemcséknek a vándorlását azonban remekül lehet látni a NASA által készített felvételen.

A természet alkotó munkájában ez a jelenség rendkívül fontos szerepet játszik, hiszen a Szahara homokja foszfort is tartalmaz, amely rendkívül fontos tápanyagként szolgál a növények növekedése szempontjából. A foszfor pedig nagyon kevés mennyiségben fordul elő az Amazonasban! Hiszen ez a térség trópusi éghajlat, ahol rendkívüli ritkaságnak számít a kémiai anyag.

A NASA által megfigyelt időintervallumban Szaharából az Amazonasba eljutott homokmennyiség minden évben változó volt. A Száhel-övezet időjárása is befolyásolja a természet csodáját. Tudniillik, ha a térségben ez időtájt csapadékosabb, akkor a lehulló porszemcsék mennyisége is kevesebb.

2

A vizsgálatokból megállapították, hogy a kontinensre évente a foszforból 22 ezer tonna érkezik a Szaharából. Ez a mennyiség tökéletesen kompenzálja azt, amikor a térségben a nagy mennyiségű csapadék és árvizek az Amazonas növényzetéből kimosnak.

A NASA Calipso nevű szerkezete már 2006 évtől működik. Célja, hogy a Földhöz köthető felhőket és porszemcséket tanulmányozza.

A 2007 és 2013 közti adatok alapján a módszer az ún. több dimenziós modell, amely alapján figyelemmel kísérik a mozgást. Az adatfüggönyök által állítottak fel több dimenziós modelleket. A porszemcsék útját, ezzel a módszerrel tudták követni. A felhőzettel való interakciójukat is fel lehetett térképezni a porszemcsék haladását illetően.

Ezek a megállapítások segítséget nyújthatnak a jövőben az éghajlat változásaihoz.



Forrás: erdekesvilag.hu

Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

http://ujhazak.com