Éltető erő vándorlása a szaharai homok az Amazonas-medencébe – videó

A NASA döbbenetes felvételeket tett közzé, hogy a Szahara miként táplálja az Amazonas vidéki őserdőket.


Az űrügynökség felvételeket rögzített 2007-2013 között, hogy a természet csodás jelenségét modellezni tudja.

1

Szaharából minden évben 182 millió tonna porszemcse száll fel és ez a tömeg az Atlanti-óceánon keresztül Dél-Amerikába az Amazonas vidékére vándorol.

Mire a homok-tömeg eljut a tengeren túlra a levegőn keresztül, már csak 27 millió tonna ér célba.

Ennek az óriási tömegű homokvándorlásnak egyetlen porszemcséjének átmérője egy hajszál átmérőjének a tizede!

A homok szemcséknek a vándorlását azonban remekül lehet látni a NASA által készített felvételen.

A természet alkotó munkájában ez a jelenség rendkívül fontos szerepet játszik, hiszen a Szahara homokja foszfort is tartalmaz, amely rendkívül fontos tápanyagként szolgál a növények növekedése szempontjából. A foszfor pedig nagyon kevés mennyiségben fordul elő az Amazonasban! Hiszen ez a térség trópusi éghajlat, ahol rendkívüli ritkaságnak számít a kémiai anyag.

A NASA által megfigyelt időintervallumban Szaharából az Amazonasba eljutott homokmennyiség minden évben változó volt. A Száhel-övezet időjárása is befolyásolja a természet csodáját. Tudniillik, ha a térségben ez időtájt csapadékosabb, akkor a lehulló porszemcsék mennyisége is kevesebb.

2

A vizsgálatokból megállapították, hogy a kontinensre évente a foszforból 22 ezer tonna érkezik a Szaharából. Ez a mennyiség tökéletesen kompenzálja azt, amikor a térségben a nagy mennyiségű csapadék és árvizek az Amazonas növényzetéből kimosnak.

A NASA Calipso nevű szerkezete már 2006 évtől működik. Célja, hogy a Földhöz köthető felhőket és porszemcséket tanulmányozza.

A 2007 és 2013 közti adatok alapján a módszer az ún. több dimenziós modell, amely alapján figyelemmel kísérik a mozgást. Az adatfüggönyök által állítottak fel több dimenziós modelleket. A porszemcsék útját, ezzel a módszerrel tudták követni. A felhőzettel való interakciójukat is fel lehetett térképezni a porszemcsék haladását illetően.

Ezek a megállapítások segítséget nyújthatnak a jövőben az éghajlat változásaihoz.



Forrás: erdekesvilag.hu

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com