Infografika az ősz varázslatos színeinek kialakulásáról egy kémia tanártól

John Keats, az angol romantika költője ódát írt az őszhöz, de Andy Brunning kémia tanár egy könnyen érthető infografikán próbálja bemutatni, pontosan miért is változnak meg a fák leveinek színe az ősz beköszöntével.

A tanár Compound Interest nevű blogján számos érdekességet fedezhetünk fel, aktuálisan azokat a kémiai folyamatokat magyarázza el, amik a fák leveleiben játszódnak le. A nyárra jellemző friss, harsogó zöld színeket lassan felváltják a sárga, bordó, piros színek, amikből gyönyörű színharmónia alakul ki. Az olyan vegyületek mint, a - klorofill, karotinoidok, flavonoidok - jelen vannak a levelekben egész évben, de az évnek ebben a szakaszában érzékelhetőek igazán. A klorofill kémiai vegyület felelős a legtöbb levél zöld színéért.

A klorofill ugyanis vörös és kék fényt nyel a ráeső napfényből, ezért látjuk a leveleket zöldnek. Nélkülözhetetlen eleme a fotoszintézisnek, amely során a napfényből nyert fényenergia segítségével a szén-dioxidból és vízből cukor keletkezik. A növények számára meleg és napfény kell ahhoz, hogy klorofill termelődjön, így nyáron ez a folyamat zavartalan. Ősszel azonban, amikor egyre kevesebb a napfény a termelés lelassul és így észrevehetővé válik az addig jelenlevő többi kémiai vegyület és emiatt ezek a színek. Ilyen vegyületek a karotinoidok és a flavonoidok. Mindkettő hozzájárul a sárga szín, míg a karotinoidok a narancs és a vörös szín megjelenéséhez. Ezek a vegyületek nem bomlanak együtt a klorofillal az ősz előrehaladtával, hanem sokkal lassabban bomlanak. Figyelemre méltó karotinoidok közé tartozik a béta-karotin, ami a sárgarépa narancs színét is adja; a lutein, amely hozzájárul a tojássárgájának sárga színéhez; és a likopin, amely a paradicsom vörös színéért felelős.

Az antocianinok, egy másik tagja, a flavonoid típusú vegyületeknek, ezek nincsenek egész évben jelen a levelekben, ősszel ők felelősek az élénk piros, bíbor és lila árnyalatokért. Ahogy a napok egyre sötétebbek lesznek, úgy kezdődik meg előállításuk, a megnövekedett cukor koncentráció miatt. Az érett alma piros színe is ennek a vegyületnek köszönhető és a szőlő bíbor színe. Az antocianinok a sejtekben található cukrok és bizonyos fehérjemolekulák közötti reakció termékei. A reakció lezajlásához fontos, hogy a sejtnedv cukorkoncentrációja elég magas legyen illetve fény is szükséges hozzá. Emiatt lehetséges, hogy az alma egyik fele piros ahol fény éri és a másik sárga, ahol nem. Senki sem tudja pontosan, miért történik ez a folyamat így, de egyes tudósok azt hiszik, hogy valamilyen fény-védő szerepe lehet, a fa így védi meg a leveleit és próbálja lassítani a lehullásukat.

forrás: dailymail.co.uk, kfki.hu