Ismét adatokat küld a Cassini, miután a Szaturnusz gyűrűi közé vetette magát
Ismét adatokat küld a Cassini űrszonda a Földre, miután megkezdte végső ugrását a Szaturnusz gyűrűi és felhőzete közötti régióba - tudósított a BBC.
A szonda szerdán hajtotta végre a különleges manővert, miközben nem volt rádiókapcsolata a Földdel. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) kaliforniai Goldstone-ban lévő, 70 méter széles Deep Space Network nevű antennájának helyi idő szerint csütörtök reggel sikerült helyreállítania a kommunikációt.
A folyamatos közeledés veszélyt is hordoz magában, hiszen a Cassini hatalmas sebességgel, óránként 110 ezer kilométeres sebességgel mozog. Ilyen sebességnél még a legapróbb jég- vagy kőrészecskével való ütközés is hatalmas károkat okozhat, ezért a szonda védekezésül óriási tányérantennáját a haladási irányba tartja, egyfajta pajzsként. Ebben az állapotában természetesen nem tud egyszerre kommunikálni is a Földdel.
"Egyetlen űrszonda sem volt még korábban ilyen közel a Szaturnuszhoz. Abban, hogy milyen lehet a Szaturnusz gyűrűi közötti régió, csak jóslásokba bocsátkozhatunk, valamint a Szaturnusz más gyűrűiről gyűjtött tapasztalatokra hagyatkozhatunk. Örömmel jelentem, hogy a Cassini a tervek szerint áthaladt a területen és a másik oldalon tökéletes állapotban került elő" - mondta Earl Maize, a NASA Cassini-programjának vezetője.
A Cassini eredetileg négyévesre tervezett küldetését már kétszer meghosszabbították, szerdán azonban végérvényesen utolsó fázisába lépett a program és a pályamódosításokkal megkezdődött a Cassini nagy fináléja, amely során a szonda többszöri pályamódosítás után végül szeptember közepén a Szaturnuszba csapódik.
A Szaturnusz vizsgálatára tervezett Cassini-Huygens-űrszondát 1997. október 15-én indították. Az anyaszonda, a Cassini feladata az volt, hogy a Szaturnusz körül keringve vizsgálja a bolygót, valamint annak gyűrű- és holdrendszerét. A Cassinivel együtt utazó Huygens nevű leszállóegységet, mely az Európai Űrügynökség (ESA) projektje, a Titán óriáshold részletes helyszíni vizsgálatára küldték.
A Huygens fedélzetén magyar közreműködéssel készített berendezések is helyet kaptak. Az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet - ma MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont - szakemberei a fedélzeti magnetométer és a plazmaspektrométer földi ellenőrző és kalibráló rendszerét alkották meg. A szondapáros 2004. július 1-jén állt pályára a Szaturnusz körül. A Huygens 2004. december 25-én vált le az anyaszondáról, majd 2005. január 14-én sima leszállást végzett a Titán addig teljesen ismeretlen felszínére.
(Forrás: MTI)
A szonda szerdán hajtotta végre a különleges manővert, miközben nem volt rádiókapcsolata a Földdel. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) kaliforniai Goldstone-ban lévő, 70 méter széles Deep Space Network nevű antennájának helyi idő szerint csütörtök reggel sikerült helyreállítania a kommunikációt.A következő hónapokban a szonda minden korábbinál jobban megközelíti a Szaturnuszt: minden keringése során a gyűrűk belső pereme és a Szaturnusz között halad át, tehát az elkövetkező 22 keringés alkalmával egészen közelről tudja tanulmányozni a bolygót és a legbelső gyűrűket is.
A legjobb felbontással a gyűrűről készült képeken akár mindössze 150 méteres alakzatok is kivehetőek lesznek.
A folyamatos közeledés veszélyt is hordoz magában, hiszen a Cassini hatalmas sebességgel, óránként 110 ezer kilométeres sebességgel mozog. Ilyen sebességnél még a legapróbb jég- vagy kőrészecskével való ütközés is hatalmas károkat okozhat, ezért a szonda védekezésül óriási tányérantennáját a haladási irányba tartja, egyfajta pajzsként. Ebben az állapotában természetesen nem tud egyszerre kommunikálni is a Földdel.
"Egyetlen űrszonda sem volt még korábban ilyen közel a Szaturnuszhoz. Abban, hogy milyen lehet a Szaturnusz gyűrűi közötti régió, csak jóslásokba bocsátkozhatunk, valamint a Szaturnusz más gyűrűiről gyűjtött tapasztalatokra hagyatkozhatunk. Örömmel jelentem, hogy a Cassini a tervek szerint áthaladt a területen és a másik oldalon tökéletes állapotban került elő" - mondta Earl Maize, a NASA Cassini-programjának vezetője.
A Cassini eredetileg négyévesre tervezett küldetését már kétszer meghosszabbították, szerdán azonban végérvényesen utolsó fázisába lépett a program és a pályamódosításokkal megkezdődött a Cassini nagy fináléja, amely során a szonda többszöri pályamódosítás után végül szeptember közepén a Szaturnuszba csapódik.
A Szaturnusz vizsgálatára tervezett Cassini-Huygens-űrszondát 1997. október 15-én indították. Az anyaszonda, a Cassini feladata az volt, hogy a Szaturnusz körül keringve vizsgálja a bolygót, valamint annak gyűrű- és holdrendszerét. A Cassinivel együtt utazó Huygens nevű leszállóegységet, mely az Európai Űrügynökség (ESA) projektje, a Titán óriáshold részletes helyszíni vizsgálatára küldték.
A Huygens fedélzetén magyar közreműködéssel készített berendezések is helyet kaptak. Az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet - ma MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont - szakemberei a fedélzeti magnetométer és a plazmaspektrométer földi ellenőrző és kalibráló rendszerét alkották meg. A szondapáros 2004. július 1-jén állt pályára a Szaturnusz körül. A Huygens 2004. december 25-én vált le az anyaszondáról, majd 2005. január 14-én sima leszállást végzett a Titán addig teljesen ismeretlen felszínére.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások