Ismét adatokat küld a Cassini, miután a Szaturnusz gyűrűi közé vetette magát

Ismét adatokat küld a Cassini űrszonda a Földre, miután megkezdte végső ugrását a Szaturnusz gyűrűi és felhőzete közötti régióba - tudósított a BBC.A szonda szerdán hajtotta végre a különleges manővert, miközben nem volt rádiókapcsolata a Földdel. Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) kaliforniai Goldstone-ban lévő, 70 méter széles Deep Space Network nevű antennájának helyi idő szerint csütörtök reggel sikerült helyreállítania a kommunikációt.

A következő hónapokban a szonda minden korábbinál jobban megközelíti a Szaturnuszt: minden keringése során a gyűrűk belső pereme és a Szaturnusz között halad át, tehát az elkövetkező 22 keringés alkalmával egészen közelről tudja tanulmányozni a bolygót és a legbelső gyűrűket is.

A legjobb felbontással a gyűrűről készült képeken akár mindössze 150 méteres alakzatok is kivehetőek lesznek.


A folyamatos közeledés veszélyt is hordoz magában, hiszen a Cassini hatalmas sebességgel, óránként 110 ezer kilométeres sebességgel mozog. Ilyen sebességnél még a legapróbb jég- vagy kőrészecskével való ütközés is hatalmas károkat okozhat, ezért a szonda védekezésül óriási tányérantennáját a haladási irányba tartja, egyfajta pajzsként. Ebben az állapotában természetesen nem tud egyszerre kommunikálni is a Földdel.


"Egyetlen űrszonda sem volt még korábban ilyen közel a Szaturnuszhoz. Abban, hogy milyen lehet a Szaturnusz gyűrűi közötti régió, csak jóslásokba bocsátkozhatunk, valamint a Szaturnusz más gyűrűiről gyűjtött tapasztalatokra hagyatkozhatunk. Örömmel jelentem, hogy a Cassini a tervek szerint áthaladt a területen és a másik oldalon tökéletes állapotban került elő" - mondta Earl Maize, a NASA Cassini-programjának vezetője.


A Cassini eredetileg négyévesre tervezett küldetését már kétszer meghosszabbították, szerdán azonban végérvényesen utolsó fázisába lépett a program és a pályamódosításokkal megkezdődött a Cassini nagy fináléja, amely során a szonda többszöri pályamódosítás után végül szeptember közepén a Szaturnuszba csapódik.


A Szaturnusz vizsgálatára tervezett Cassini-Huygens-űrszondát 1997. október 15-én indították. Az anyaszonda, a Cassini feladata az volt, hogy a Szaturnusz körül keringve vizsgálja a bolygót, valamint annak gyűrű- és holdrendszerét. A Cassinivel együtt utazó Huygens nevű leszállóegységet, mely az Európai Űrügynökség (ESA) projektje, a Titán óriáshold részletes helyszíni vizsgálatára küldték.


A Huygens fedélzetén magyar közreműködéssel készített berendezések is helyet kaptak. Az MTA Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet - ma MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont - szakemberei a fedélzeti magnetométer és a plazmaspektrométer földi ellenőrző és kalibráló rendszerét alkották meg. A szondapáros 2004. július 1-jén állt pályára a Szaturnusz körül. A Huygens 2004. december 25-én vált le az anyaszondáról, majd 2005. január 14-én sima leszállást végzett a Titán addig teljesen ismeretlen felszínére.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások


Sokkoló tények a XIX. század pszichiátria történetéből

Sokkoló tények a XIX. század pszichiátria történetéből

Állati lelkek által megszállt betegek, monománia, elburjánzó elmegyógyintézetek és más szörnyű dolgok, amikkel szerencsére ma már csak ritkán találkozhatunk.

Különleges tárgyak, amelyeknek létezniük sem lenne szabad

Különleges tárgyak, amelyeknek létezniük sem lenne szabad

A Lycurgus kehely, az Antikythera mechanizmus és Baghdad elem is azt bizonyítja, hogy még rengeteg titkot rejt a múlt.

Drónfelvétel a föld egyik legérdekesebb vízvezetékrendszeréről

Drónfelvétel a föld egyik legérdekesebb vízvezetékrendszeréről

Tenerifén nem mindennapi látványt nyújt a Guía de Isora és Chirche települések között kiépített vízvezetékrendszer

A dinoszauruszok kihalása vezetett a békák robbanásszerű elterjedéséhez

A dinoszauruszok kihalása vezetett a békák robbanásszerű elterjedéséhez

A békák populációinak robbanásszerű növekedéséhez vezetett az 65 millió évvel ezelőtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta - állapította meg egy tanulmány.

A férfi életkora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére

A férfi életkora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére

Nemcsak a nők, hanem a férfiak kora is hatással van a mesterséges megtermékenyítés sikerére: a 40-42 éves férfiaknál 46 százalékkal kisebb az esély a sikerre, mint a 30-35 éveseknél, ha nő partnerük 30 év alatti - ezt állapította meg egy amerikai tanulmány.

Neked van mutáns géned?

Neked van mutáns géned?

Apró lyuk a fülnél, hosszú tenyérizom, és a testünk más furcsaságai, amit az evolúciónak köszönhetünk.


Fényes piramis fog megjelenni az égen

Fényes piramis fog megjelenni az égen

Az északi égbolton lesz megfigyelhető a különleges jelenség.

Félelmetes és érdekes tények a rémálmokról

Félelmetes és érdekes tények a rémálmokról

Tizenkilenc kevésbé ismert információ a rossz álmokról.

Egyedül a kakadu képes "hangszerrel" zenélni az állatok közül

Egyedül a kakadu képes "hangszerrel" zenélni az állatok közül

Egyedül a kakadu képes hangszerrel zenélni az állatok közül: az ausztrál Queensland állam Cape York félszigetén élő, félénk pálmakakadu ágakkal dobol a fatörzseken - állapította meg egy ausztrál kutatás.

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az emberrel

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az emberrel

A farkas is képes személyes kapcsolatot kialakítani az őt nevelő emberrel - derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke kutatóinak vizsgálatából, amelynek eredményei a Royal Society Open Science nemzetközi szakfolyóiratban jelentek meg.

http://ujhazak.com