Karikó Katalin és két kutatótársa kapja a svájci Jeantet-Collen-díjat

Karikó Katalin és két kutatótársa kapja Európa legjobban dotált kitüntetését, a transzlációs orvoslás 2022-es Jeantet-Collen-díját; az elismeréssel járó támogatásból Karikó Katalin, a BioNTech vezető alelnöke, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóprofesszora a SZTE-n induló kutatását finanszírozza.Karikó Katalin és kutatótársai, a BioNTech társalapítói, Ugur Sahin vezérigazgató és Özlem Türeci orvosigazgató megosztva kapják meg Jeantet-Collen-díjat "olyan mRNS-alapú vakcinák tervezéséért és fejlesztéséért, amelyek biztonságosan védik az emberiséget a halálos SARS-CoV-2 vírus ellen" - idézi a genfi Louis-Jeantet Alapítvány keddi bejelentését az SZTE közleménye, hozzátéve: díjátadó ceremóniát 2022. október 11-én tartják.
    

A terápiás célú hírvivő RNS kutatásának eredménye az új típusú, koronavírus elleni, "rendkívül hatékony oltóanyag látványosan gyors kifejlesztése. Ez döntő szerepet játszott a COVID-19 pandémia világméretű megfékezésében. Munkájuknak páratlan hatása lesz a jövőbeni kórokozók és rákos sejtek elleni vakcinák kifejlesztésében" - méltatta a három kutató közös munkájának eredményét a svájci alapítvány.
    

Az SZTE közleménye emlékeztet, a mainzi székhelyű biotechnológiai cég három vezetője nemcsak fenntartja, hanem bővíti is kapcsolatait az alapkutatás és az egyetemek irányába. Karikó Katalin 2021 óta a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszora, Ugur Sahin és Özlem Türeci pedig a Mainzi Egyetem professzorai. A Jeantet-Collen-díjjal járó jutalmat a kutatók az mRNS-alapú vakcinákkal és immunterápiákkal kapcsolatos kutatásaik további elmélyítésére fogják felhasználni - közölték.
    

Egy-egy kutató 150 ezer svájci frank (csaknem 53 millió forint) támogatást kap a munkájához. Ebből az összegből Karikó Katalin, az SZTE professzora a Szegedi Tudományegyetemen induló kutatását finanszírozza. Az 1986-ban alapított Louis-Jeantet-díjakat az Európa Tanács valamely tagállamában élő orvosbiológiai kutatók nyerhetik el. Ha a jutalmazott tudományos eredmény közel áll az emberiséget sújtó betegségek elleni küzdelem gyakorlati alkalmazásához, akkor az egyik Louis-Jeantet-díj átváltozik a transzlációs orvoslás Jeantet-Collen-díjává, amelyet a Désiré Collen Alapítvány adományai támogatnak.
    

A Louis-Jeantet-díjak a legjobban dotált európai kitüntetések: mindegyikhez mintegy 500 ezer svájci frank (csaknem 176 millió forint) jutalom tartozik, ám ennek csak 10 százalékát kapja meg személyesen a kitüntetett tudós. A támogatás 90 százalékát a folyamatban lévő kutatásának finanszírozására kell fordítania, így a Jeantet-Collen-díj az élvonalbeli kutatók elvégzett munkájának az elismerése mellett az innovatív kutatási projekt folytatására ösztönöz.
    

Az SZTE közlemény emlékeztet: Karikó Katalin és két kutatótársa több közös kitüntetésben részesült már eddig is. Így például a 2022. évi Paul-Ehrlich- és Ludwig Darmstaedter-díj mellett, másokkal együtt, az Asztúria Hercegnője Díjat és legutóbb a Német Jövő Díjat is megkapták. A Louis-Jeantet-díjak valamelyikével elismert 100 kutató közül eddig 14 nyerte el később a Nobel-díjat - áll a Szegedi Tudományegyetem közleményében.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció.

http://ujhazak.com