Két űrhajós lemaradt a Hubble-űrtávcső telepítéséről

Harminc érdekesség a Hubble Space Telescope-ról (HST).Rengeteg fontos eredményt köszönhetünk részben vagy egészében a Hubble Space Telescope (HST) munkájának, amit immár harminc éve végez, ezért most ugyanennyi érdekességet gyűjtöttek össze magáról, az űrtávcsőről.

1. 1990. április 24-25-én az STS-31 űrrepülő-küldetés két űrhajósa, Bruce McCandless és Kathryn Sullivan lemaradt a Hubble-űrtávcső telepítésének műveltéről, pedig csupán méterekkel voltak tőle. Ez azért történt, mert a robotkarról való leválás előtt hiba lépett fel az egyik napelemtábla nyitása során.

A hibát manuálisan akarták kijavítani, ezért McCandless és Sullivan szkafanderbe öltözött. Már az ablaktalan légzsilipben voltak, amikor megkapták a hírt, hogy sikerült szoftveres megoldást találni a hibára, viszont mivel már megkezdődött a dekompresszió, ezért a küldetésirányítás úgy döntött, hogy a biztonság kedvéért ott tartja a két űrhajóst.

2. Havonta átlagosan 80 GB adatot továbbít a Hubble-űrtávcső a Földre. Ez azt jelenti, hogy a 30 éves pályafutása alatt bőven meghaladta a 150 TB-ot az általa küldött adatmennyiség.

3. Edwin P. Hubble munkáját soha nem jutalmazták Nobel-díjjal, pedig ő volt az, aki először mutatta ki az Univerzum tágulását. A ’90-es évek második felében viszont a kutatók a róla elnevezett űrtávcső mérései alapján mutatták ki az Univerzum gyorsuló tágulását, amiért fizikai Nobel-díjat kaptak.

4. A Hubble-űrtávcső főtükör csiszolásának hibája csak 2,2 mikrométer volt, ami egy emberi hajszál vastagságának 1/50 része!

5. A 2018 végi statisztikákból kiderült, hogy több, mint 17.000 referált tudományos cikket írtak a Hubble mérései alapján, amelyekre hozzávetőleg 850.000 hivatkozás érkezett.

6. 1983-ig a HST koncepciója egyszerűen a Hatalmas Űrtávcső (Large Space Telescope) nevet kapta. 1983-ban végül Edwin P. Hubble után keresztelték el.

7. A Hubble-űrtávcső túl van a 150.000. Föld körüli keringésén. Ez azt jelenti, hogy több, mint 6,5 milliárd kilométert tett meg, ami nagyjából a New Horizons űrszonda által megközelített, Plútón túli Arrokoth (korábban Ultima Thule) kisbolygó Földtől való távolságával egyezik meg.

8. A Hubble-űrtávcső kimondottan nagy, ugyanis a teljes kiterjedése, napelemtáblák nélkül, 13x4,2 méter, ami azt jelenti, hogy nagyobb, mint egy átlagos panellakás.

9. A Hubble-űrtávcsőnek nincs „élő kapcsolata”, tehát a kamerájának felvételét nem valós időben nézzük, viszont a spacetelescopelive.org oldalon nyomon követhető, hogy a HST jelenleg melyik objektumot vizsgálja.10. A Hubble eXtreme Deep Field felvétel elkészítésekor két kamerával több, mint kétmillió másodpercig, vagyis kb. 23 napig exponáltak.

11. A Hubble-űrtávcső létrehozásának támogatásáért cserébe az Európai Űrügynökség (ESA) biztosítékot kapott, hogy a teleszkópidő 15%-át az európai csillagászok kapják meg.

12. A tudomány számos más területén is jó hasznát veszik a Hubble-űrtávcsőhöz kifejlesztett szoftveres és mérnöki technológiáknak. Ilyen például a cápák nyomkövetése, a történelmi dokumentumok digitalizálása vagy a gyorskorcsolyázás.

13. Az eredeti terv arról szólt, hogy a Hubble-űrtávcső munkája tizenöt évig fog tartani, beleszámolva a szervizmissziók pozitív hatását. A HST azonban most már több, mint harminc éve szolgálja a csillagászatot, ha pedig a giroszkópjai még tovább bírják, akkor akár még tíz éven át dolgozhat.

14. Ha azt tervezted, hogy este megkeresed az égbolton a Hubble-t, akkor sajnos rossz hírünk van, ugyanis Magyarországról soha nem látható a legendás űrtávcső, pedig könnyű lenne szabad szemmel kiszúrni, ugyanis a fényessége 0,6 és 3,6 magnitúdó között mozog.

15. Hubble-űrtávcső fedezett fel négyet (Nix, Hydra, Kerberos, Styx) a Plútó öt holdja közül.

16. Jelenleg csak a tervezőasztal fiókjában, de létezik egy hatodik szervizküldetés terve, amit valószínűleg egy magáncég valósítana meg a 2020-as évek közepe táján, ám a dolgok pillanatnyi állása szerint nem tűnik valószínűnek, hogy az ötlet meg fog valósulni.

17. A Hubble-űrtávcső névadója, Edwin P. Hubble amellett, hogy nagyszerű csillagász, még kiváló kosaras is volt. 1907-ben tagja volt a University of Chicago első bajnokcsapatának.

18. A működéséhez elengedhetetlen energiát, az egyenként 7,5 méter hosszú, napelemtábláiból nyeri a Hubble-űrtávcső. Ezek a legjobb esetben 5500 W energia termelésére képesek. A HST teljes rendszere ebből átlagosan 2100 W-ot használ, ami több egy hétköznapi hajszárító teljesítményénél.

19. 1994. július 16-án a Hubble-űrtávcsőnek sikerült éppen időben elcsípnie, hogy a Shoemaker-Levy 9 üstökös egy nagyobb darabja becsapódik a Jupiterbe. Ez volt az első alkalom, hogy sikerült megfigyelni a Naprendszer két objektumának ütközését.

20. Mivel a Hubble-űrtávcső nem rendelkezik manőverező fúvókákkal és más meghajtással sem, ezért nem tud pályamódosításokat végezni. Ez azt jelenti, hogy harminc éve zuhan a Föld felé, de a sebessége miatt mindig „melléesik”. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a szervizmissziók során mindig magasabb pályára állították.21. A Hubble-űrtávcsőnek köszönhető, hogy a történelemben először sikerült megvizsgálni egy exobolygó légkörét. Ez az égitest a Földtől 160 fényévre található, forró Jupiter típusú HD209458, aminek légkörében nátrium jelenlét mutatták ki.

22. A Hubble felbontóképessége 0,007 ívmásodperc, ami nagyjából olyan, mintha több, mint egy kilométeres távolságból figyelnénk meg egy emberi hajszálat. A Földről elérhető legjobb (természetes) felbontás 0,5-1 ívmásodperc, ami ugyanilyen távolságból egy kisebb pénzérme megfigyelésével egyenértékű.

23. A 2015-ben készült panorámakép az eddigi legnagyobb, 1,5 millió pixeles Hubble-felvétel az Androméda-galaxisról, aminek nagyjából negyedét fedi le. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a spirálgalaxisról 600 nagyméretű HD képernyőt kellene használni.

24. Az űrrepülőkkel megoldott szervizmissziók hiányában a Hubble-űrtávcső magassága folyamatosan csökken, ezért várhatóan 2028 és 2040 között belép a Föld légkörébe, ami jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv a pusztulására.

25. A Hubble-űrtávcső méréseinek köszönhetően a kutatók más galaxisokban található egyedi csillagokat is vizsgálhatnak. A legtávolabb azonosított csillagot viszont nem direkt képalkotással találták, hanem egy nagy tömegű galaxishalmaz gravitációs lencsézése során. Az Icarus nevű csillag körülbelül ötmilliárd fényévre található a Földtől.

26. Az elmúlt 30 évben a Hubble-űrtávcső végigfotózta a naprendszerünk összes fontosabb égitestjét. Ebből csak a Merkúr és a Nap maradt ki azért, mert a csillagunk károsította volna a HST műszereit.

Másik két jelentős fényességű égitestről, a Vénuszról és a Holdról, viszont készültek felvételek. Az utóbbi esetében nagyjából 45 méteres felbontást értek el, vagyis még ezen sem látszik az amerikai zászló.

27. Majdnem az összes űrrepülő (Discovery, Endeavour, Columbia, Atlantis) járt a Hubble-űrtávcsőnél. Ez alól csak a Challenger kivétel, mert az még a HST felbocsátása előtt semmisült meg.

28. A saját fényük és az apró méretük okán az exobolygókat nem közvetlenül, hanem sokkal inkább a csillagukra gyakorolt hatásuk révén tudják kimutatni. Ez alól az első kivétel a Fomalhaut b volt, amit 2004-ben találtak a Hubble-űrtávcső felvételein.

Ugyanakkor később, a Hubble rendszeres megfigyelései azt mutatták, hogy az exobolygó-jelölt folyamatosan veszít a fényességéből, az elmúlt években pedig teljesen eltűnt. A kutatók szerint nem arról van szó, hogy egy bolygó láthatatlanná vált, hanem arról, hogy egy jóval korábbi, pusztító erejű ütközés nyomait fedezék fel.

29. A Hubble-űrtávcső nemcsak a csillagászatban híres, ugyanis az évek során jelentős kulturális hírnévre tett szert, ám ennek ellenére csak egy nagy költségvetésű mozifilmben, a 2013-ban bemutatott Gravitációban (Gravity) szerepelt. A film elején a főszereplők az űrtávcső STS-157 jelű (a valóságban 135 után megszüntették az űrsikló-programot) szervizmissziója közben szenvednek balesetet.

Említés szintén a HST szerepelt az 1991-es Csupasz Pisztoly 2 és 1/2-ben, ahol a Lusitania és a Hindenburg után (a tükörcsiszolási „bakira” utalva), a történelem harmadik legnagyobb katasztrófái között említik.

30. Habár a Hubble-űrtávcső képes lenne felvételeket készíteni a földfelszínről, mégsem teszi, mert felesleges lenne, ugyanis túl közel (átlagosan 550 kilométer magasságban) van a Földhöz. Tekintve, hogy 28.100 km/h sebességgel száguld a bolygónk körül, a legrövidebb expozíciója pedig 0,1 másodperc, ezért a HST összes felvételén minden objektum 700 méterrel kerülne odébb, vagyis teljesen elmosódott lenne az egész.

(Forrás: csillagaszat.hu)