Kit tudja elolvasni Darwin kézírását?
Felbecsülhetetlen értékű kézírásos jegyzetek kibetűzéséhez kér segítséget a múzeum.
A Kaliforniai Egyetem Rovartani Múzeuma több száz éves kézírásos terepjegyzetek és rovar mintapéldányok katalogizálását végzi.
A tudósok online tudnak bejelentkezni a Berkeley Egyetem rendszerébe, hogy megnézhessék a példányokat és megoszthassák gondolataikat, javaslataikat. De az önkénteseknek is lehetőségük van ugyanerre.
A Kaliforniai Egyetem tudósai és könyvtárosai segítséget kérnek a száz évnél régebbi kézírásos jegyzetek elolvasásához.
A kaliforniai rovartani gyűjtemény mintegy 6,5 millió példánya vár katalogizálásra.
A gyűjtemény egyik jeles darabját, egy Chilében őshonos bogarat, Charles Darwin fedezte fel 1833-ban.
A projektet végző "Calbug" rendszer két másik természettudományi gyűjteménnyel szövetkezett - egyikük növényekre, a másikuk madarakra szakosodott - nyitott a nagyközönség felé, hogy felfedje a gyűjteményt az érdeklődők számára.
A digitalizálás során, és annak eredményei alapján következnek hatalmas mennyiségű, de fel nem dolgozott adathalmazát, fiókokban, üvegekben, polcokon őrzött darabjait. A projekt az egész világon található gyűjteményekben is tud működni.
Cél azokat a darabokat digitalizálni, amelyek másképp nem etetéseket tudnak levonni a fajok módosulásairól, a környezet változásairól, mint például a felmelegedésről, arról, hogy az egyes fajok erre miként reagálnak.
Az egyetem szerint az embereket igazán lelkesíteni tudja, ha tartalmasan tudnak hozzájárulni a tudományhoz. A projekt ennek a fontosságát hangsúlyozza.
A közönség segítsége nélkül a világon található összes természettudományos gyűjtemény - melyek számát 2 milliárdra teszik - feldolgozása több generáció ideje alatt tudna csak megvalósulni.
A "Jegyzetek a természetből" elnevezésű projekt a "Zooniverse" nagy projekt egyike. A webes felület segítségével az érdeklődők olyan kérdésekre adhatnak választ, mint például hogyan keletkeztek a csillagok, vagy hogyan jeleznek egymásnak a bálnák, vagy milyen volt egy bizonyos város az ókori Egyiptomban.
"Olyan kérdésekre keresünk választ" - magyarázta a projekt egyik chicagói vezetője - "amelyek megválaszolásához sok ember együttes kutatására, munkájára van szükség és nem számítógépekére".
Az eddigi tapasztalatok szerint az emberek értékes válaszokat adtak. Nagy érdeklődés mutatkozik valami igazán valóságos iránt.
A rovarokon kívül növények digitalizálása is folyamatban van egy másik regionális csoport felügyelete alatt az USA délkeleti részén.
Joggal merülhet fel a kérdés, különösen a szakemberek részéről, hogy az önkéntesek által adott válaszok, a kézírások átírásai mennyire pontosak, megbízhatóak.
A coloradói egyetem felelős a projekt elemzéséért: a költségek ellenőrzéséért, vizsgálják, hogy az önkéntesek milyen sebességgel dolgoznak és azok pontosságát is.
Jelenleg a projekt a béta verziónál tart, amelyet április végén kezdtek.
Az első szakasz 20.000 bogár képét tartalmazta. Ennek harmada készült el, és több mint 2000 önkéntes dolgozott rajta.
www.dailymail.co.uk
A Kaliforniai Egyetem Rovartani Múzeuma több száz éves kézírásos terepjegyzetek és rovar mintapéldányok katalogizálását végzi.A tudósok online tudnak bejelentkezni a Berkeley Egyetem rendszerébe, hogy megnézhessék a példányokat és megoszthassák gondolataikat, javaslataikat. De az önkénteseknek is lehetőségük van ugyanerre.
A Kaliforniai Egyetem tudósai és könyvtárosai segítséget kérnek a száz évnél régebbi kézírásos jegyzetek elolvasásához.
A kaliforniai rovartani gyűjtemény mintegy 6,5 millió példánya vár katalogizálásra.
A gyűjtemény egyik jeles darabját, egy Chilében őshonos bogarat, Charles Darwin fedezte fel 1833-ban.
A projektet végző "Calbug" rendszer két másik természettudományi gyűjteménnyel szövetkezett - egyikük növényekre, a másikuk madarakra szakosodott - nyitott a nagyközönség felé, hogy felfedje a gyűjteményt az érdeklődők számára.
A digitalizálás során, és annak eredményei alapján következnek hatalmas mennyiségű, de fel nem dolgozott adathalmazát, fiókokban, üvegekben, polcokon őrzött darabjait. A projekt az egész világon található gyűjteményekben is tud működni.
Cél azokat a darabokat digitalizálni, amelyek másképp nem etetéseket tudnak levonni a fajok módosulásairól, a környezet változásairól, mint például a felmelegedésről, arról, hogy az egyes fajok erre miként reagálnak.
Az egyetem szerint az embereket igazán lelkesíteni tudja, ha tartalmasan tudnak hozzájárulni a tudományhoz. A projekt ennek a fontosságát hangsúlyozza.
A közönség segítsége nélkül a világon található összes természettudományos gyűjtemény - melyek számát 2 milliárdra teszik - feldolgozása több generáció ideje alatt tudna csak megvalósulni.
A "Jegyzetek a természetből" elnevezésű projekt a "Zooniverse" nagy projekt egyike. A webes felület segítségével az érdeklődők olyan kérdésekre adhatnak választ, mint például hogyan keletkeztek a csillagok, vagy hogyan jeleznek egymásnak a bálnák, vagy milyen volt egy bizonyos város az ókori Egyiptomban.
"Olyan kérdésekre keresünk választ" - magyarázta a projekt egyik chicagói vezetője - "amelyek megválaszolásához sok ember együttes kutatására, munkájára van szükség és nem számítógépekére".Az eddigi tapasztalatok szerint az emberek értékes válaszokat adtak. Nagy érdeklődés mutatkozik valami igazán valóságos iránt.
A rovarokon kívül növények digitalizálása is folyamatban van egy másik regionális csoport felügyelete alatt az USA délkeleti részén.
Joggal merülhet fel a kérdés, különösen a szakemberek részéről, hogy az önkéntesek által adott válaszok, a kézírások átírásai mennyire pontosak, megbízhatóak.
A coloradói egyetem felelős a projekt elemzéséért: a költségek ellenőrzéséért, vizsgálják, hogy az önkéntesek milyen sebességgel dolgoznak és azok pontosságát is.
Jelenleg a projekt a béta verziónál tart, amelyet április végén kezdtek.
Az első szakasz 20.000 bogár képét tartalmazta. Ennek harmada készült el, és több mint 2000 önkéntes dolgozott rajta.
www.dailymail.co.uk
Hozzászólások