Kitisztítják Közép-Európa legnagyobb vízhozamú forrástavát Tatán
Az agyagpaplan eltávolításával kitisztítják Tatán Közép-Európa legnagyobb vízhozamú langyos vizű forrástavát, amely a Fényes fürdő területén található - közölte a polgármester az MTI-vel a képviselő-testület szerdai ülése után.
Michl József (Fidesz-KDNP) elmondta, a tavat még Esterházy grófné használta fürdésre, ezért Grófi-tónak nevezik. A tó a tatabányai szénbányászat megnövekedett vízkiemelése miatt 1973-ban elapadt, majd a vízbázis védelme érdekében vastag agyagréteggel fedték be.
A bányászat megszűnése után a Grófi-tóban több forráscsoport tört fel újra. Ezekből naponta 15 millió liter, 20-22 fokos víz kerül a felszínre, a mennyiség a Fényes források összes vízhozamának körülbelül hatvan százaléka.
A tó hosszú távú működtetéséhez elengedhetetlen a korábban lerakott agyag eltávolítása, valamint a beton létesítmények helyett egy fövenyes partfal kialakítása, ami a fürdőzőknek vonzóbb, valamint a tó öntisztuló képességét is fokozza - ismertette a polgármester.
A teljes projekt költsége 50 millió forint, a pénzt az önkormányzat a saját költségvetéséből teremti elő, a munkálatokra közbeszerzési pályázatot írnak ki.
Tatán naponta több mint harmincezer köbméter víz jut a felszínre a visszatérő forrásokból. A bányászati vízkivétel megszűnésével 20 év alatt 40 méterrel nőtt a karsztvízszint magassága. A 60-as években a források területének egy részére négyemeletes panelházakat emeltek, amelyekben nyolcezer ember lakik.
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet az önkormányzattal együttműködve a lakóövezetekben megjelenő források kezelésére intézkedési tervet dolgozott ki. A mentesítés költségeit több milliárd forintra becsülik. A térség vízháztartásának helyreállása 2050-ig is eltarthat, addig új források megjelenésére és a vízhozam növekedésére lehet számítani.
A 2-3 millió évvel ezelőtti dunántúli vulkánkitörések törésvonalai mentén felszínre jutó vizek 16-22 fokosak. Az 1800-as évek végén Budapest egy részének vízellátását a tatai források vizéből tervezték megoldani, majd az elképzelést elvetették, mert a víz Budapestig csak 17-18 fokosra hűlt volna le.
MTI
Michl József (Fidesz-KDNP) elmondta, a tavat még Esterházy grófné használta fürdésre, ezért Grófi-tónak nevezik. A tó a tatabányai szénbányászat megnövekedett vízkiemelése miatt 1973-ban elapadt, majd a vízbázis védelme érdekében vastag agyagréteggel fedték be.
A bányászat megszűnése után a Grófi-tóban több forráscsoport tört fel újra. Ezekből naponta 15 millió liter, 20-22 fokos víz kerül a felszínre, a mennyiség a Fényes források összes vízhozamának körülbelül hatvan százaléka.
A tó hosszú távú működtetéséhez elengedhetetlen a korábban lerakott agyag eltávolítása, valamint a beton létesítmények helyett egy fövenyes partfal kialakítása, ami a fürdőzőknek vonzóbb, valamint a tó öntisztuló képességét is fokozza - ismertette a polgármester.
A teljes projekt költsége 50 millió forint, a pénzt az önkormányzat a saját költségvetéséből teremti elő, a munkálatokra közbeszerzési pályázatot írnak ki.
Tatán naponta több mint harmincezer köbméter víz jut a felszínre a visszatérő forrásokból. A bányászati vízkivétel megszűnésével 20 év alatt 40 méterrel nőtt a karsztvízszint magassága. A 60-as években a források területének egy részére négyemeletes panelházakat emeltek, amelyekben nyolcezer ember lakik.
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet az önkormányzattal együttműködve a lakóövezetekben megjelenő források kezelésére intézkedési tervet dolgozott ki. A mentesítés költségeit több milliárd forintra becsülik. A térség vízháztartásának helyreállása 2050-ig is eltarthat, addig új források megjelenésére és a vízhozam növekedésére lehet számítani.
A 2-3 millió évvel ezelőtti dunántúli vulkánkitörések törésvonalai mentén felszínre jutó vizek 16-22 fokosak. Az 1800-as évek végén Budapest egy részének vízellátását a tatai források vizéből tervezték megoldani, majd az elképzelést elvetették, mert a víz Budapestig csak 17-18 fokosra hűlt volna le.
MTI
Hozzászólások