Kroó Norbert Ázsia legjelentősebb nanotudományi konferenciájának díszvendége volt

Ázsia legjelentősebb nanotudományi konferenciájának volt a díszvendége Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke.

mta logoMint az akadémikus hazatérte után az MTI-nek elmondta, idén 4. alkalommal rendezték meg a BIT's Annual World Congress on Nano Science & Technology konferenciát, amelynek a 8 millió lakosú Csingtao (Qingdao) adott otthont. "Kínában óriási az érdeklődés jövő technológiájának tartott a nanotudományok és alkalmazásaik iránt" - fogalmazott Kroó Norbert, megjegyezve, hogy az ázsiai országban az utóbbi években több publikáció jelenik meg e tárgyban, mint az Egyesült Államokban.

Az óriási érdeklődést tükrözi az idei konferencia témaválasztása is, amelynek Az új ipari forradalom vezető irányai volt a mottója.

Kroó Norbert tartotta a konferencia nyitó plenáris előadását, amelyben
kutatócsoportjának a szobahőmérsékletű szupravezetés területén elért eredményeiről beszélt.
A szupravezetés olyan fizikai jelenség, amelynek során egyes anyagok nagyon alacsony hőmérsékleten, általában mínusz 200 Celsius fok alatt elvesztik elektromos ellenállásukat, valamint kizárják magukból a mágneses mezőt.

A szupravezetés további jellemzője, hogy az elektronok párban mozognak.

"Előadásomban vázoltam a kísérleteinket, amelyek során egy nagyon vékony, 50 nanométer, azaz 500 atomnyi vastagságú áttetsző aranyrétegben felületi fényhullámokat, vagyis felületi plazmonokat hoztunk létre rendkívül intenzív és igen rövid ideig tartó lézerimpulzusokkal.

A lézerimpulzus négyzetcentiméterre vetített intenzitása körülbelül 15-16-szor haladta meg a teljes magyar villamosenergia-fogyasztást, de igen rövid, a másodperc tizedmilliárdod részéig tartott" - magyarázta kísérleteit az akadémikus.

Az ultrarövid idejű lézerimpulzusok hatására az elektronok párba álltak, ami a szupravezetés egyik kritériuma. A Kroó Norbert által a nanoszerkezetek vizsgálatára kifejlesztett közeli tér pásztázó alagútmikroszkóp segítségével az is kiderült, hogy ezek az elektronpárok 7-8 nagyságrenddel hosszabb ideig, a másodperc százezred részéig éltek, mint az őket létrehozó lézerimpulzus. A kutatók mérték az elektronpárok spektrumát és kilépési sebességét is.

"Kiderült, hogy a spektrumban van egy sebességi csúcs, amely egy jól körülhatárolt lézerintenzitási tartományban figyelhető csak meg, ez a további bizonyítéka az elektronpárok létezésének. Sikerült a mágneses mező kiszorítására utaló adatokat is mérnünk. Elértük például, hogy a mágneses mező elfordította a fény polarizációját, a szupravezetés jelensége alatt viszont - mágneses mező hiányában - az elforgatás megszűnt.

Az analógiák alapján nagyon határozottan mertem állítani, hogy amit találtunk, az szobahőmérsékletű szupravezetés. A jelenség időszakos, de sokkal tovább tart, mint a szupravezetést létrehozó lézerimpulzus" - fogalmazott a fizikus, aki szerint a szobahőmérsékleti szupravezetés a méréstechnikában nyerhet alkalmazást.

Kroó Norbert emellett szekcióülésen a plazmonika alkalmazásának újdonságairól is beszélt. Magyarázata szerint a felületi plazmonok viszonylag nagy térfogatban lévő elektromágneses sugárzást képesek igen kis felületre összpontosítani, ami által óriási mértékben megnövekszik az elektromágneses tér erőssége. Ennek köszönhetően a gyógyászatban, különösen az onkológiában nyerhetnek alkalmazást, de elterjedhetnek a felületi plazmonok az elektronikában, az energiatermelésben és továbbításban is.

MTI

Hozzászólások

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

http://ujhazak.com