Kroó Norbert Ázsia legjelentősebb nanotudományi konferenciájának díszvendége volt

Ázsia legjelentősebb nanotudományi konferenciájának volt a díszvendége Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke.

mta logoMint az akadémikus hazatérte után az MTI-nek elmondta, idén 4. alkalommal rendezték meg a BIT's Annual World Congress on Nano Science & Technology konferenciát, amelynek a 8 millió lakosú Csingtao (Qingdao) adott otthont. "Kínában óriási az érdeklődés jövő technológiájának tartott a nanotudományok és alkalmazásaik iránt" - fogalmazott Kroó Norbert, megjegyezve, hogy az ázsiai országban az utóbbi években több publikáció jelenik meg e tárgyban, mint az Egyesült Államokban.

Az óriási érdeklődést tükrözi az idei konferencia témaválasztása is, amelynek Az új ipari forradalom vezető irányai volt a mottója.

Kroó Norbert tartotta a konferencia nyitó plenáris előadását, amelyben
kutatócsoportjának a szobahőmérsékletű szupravezetés területén elért eredményeiről beszélt.
A szupravezetés olyan fizikai jelenség, amelynek során egyes anyagok nagyon alacsony hőmérsékleten, általában mínusz 200 Celsius fok alatt elvesztik elektromos ellenállásukat, valamint kizárják magukból a mágneses mezőt. A szupravezetés további jellemzője, hogy az elektronok párban mozognak.

"Előadásomban vázoltam a kísérleteinket, amelyek során egy nagyon vékony, 50 nanométer, azaz 500 atomnyi vastagságú áttetsző aranyrétegben felületi fényhullámokat, vagyis felületi plazmonokat hoztunk létre rendkívül intenzív és igen rövid ideig tartó lézerimpulzusokkal.

A lézerimpulzus négyzetcentiméterre vetített intenzitása körülbelül 15-16-szor haladta meg a teljes magyar villamosenergia-fogyasztást, de igen rövid, a másodperc tizedmilliárdod részéig tartott" - magyarázta kísérleteit az akadémikus.

Az ultrarövid idejű lézerimpulzusok hatására az elektronok párba álltak, ami a szupravezetés egyik kritériuma. A Kroó Norbert által a nanoszerkezetek vizsgálatára kifejlesztett közeli tér pásztázó alagútmikroszkóp segítségével az is kiderült, hogy ezek az elektronpárok 7-8 nagyságrenddel hosszabb ideig, a másodperc százezred részéig éltek, mint az őket létrehozó lézerimpulzus. A kutatók mérték az elektronpárok spektrumát és kilépési sebességét is.

"Kiderült, hogy a spektrumban van egy sebességi csúcs, amely egy jól körülhatárolt lézerintenzitási tartományban figyelhető csak meg, ez a további bizonyítéka az elektronpárok létezésének. Sikerült a mágneses mező kiszorítására utaló adatokat is mérnünk. Elértük például, hogy a mágneses mező elfordította a fény polarizációját, a szupravezetés jelensége alatt viszont - mágneses mező hiányában - az elforgatás megszűnt.

Az analógiák alapján nagyon határozottan mertem állítani, hogy amit találtunk, az szobahőmérsékletű szupravezetés. A jelenség időszakos, de sokkal tovább tart, mint a szupravezetést létrehozó lézerimpulzus" - fogalmazott a fizikus, aki szerint a szobahőmérsékleti szupravezetés a méréstechnikában nyerhet alkalmazást.

Kroó Norbert emellett szekcióülésen a plazmonika alkalmazásának újdonságairól is beszélt. Magyarázata szerint a felületi plazmonok viszonylag nagy térfogatban lévő elektromágneses sugárzást képesek igen kis felületre összpontosítani, ami által óriási mértékben megnövekszik az elektromágneses tér erőssége. Ennek köszönhetően a gyógyászatban, különösen az onkológiában nyerhetnek alkalmazást, de elterjedhetnek a felületi plazmonok az elektronikában, az energiatermelésben és továbbításban is.

MTI

Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

http://ujhazak.com