Kroó Norbert Ázsia legjelentősebb nanotudományi konferenciájának díszvendége volt

Ázsia legjelentősebb nanotudományi konferenciájának volt a díszvendége Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi alelnöke.

mta logoMint az akadémikus hazatérte után az MTI-nek elmondta, idén 4. alkalommal rendezték meg a BIT's Annual World Congress on Nano Science & Technology konferenciát, amelynek a 8 millió lakosú Csingtao (Qingdao) adott otthont. "Kínában óriási az érdeklődés jövő technológiájának tartott a nanotudományok és alkalmazásaik iránt" - fogalmazott Kroó Norbert, megjegyezve, hogy az ázsiai országban az utóbbi években több publikáció jelenik meg e tárgyban, mint az Egyesült Államokban.

Az óriási érdeklődést tükrözi az idei konferencia témaválasztása is, amelynek Az új ipari forradalom vezető irányai volt a mottója.

Kroó Norbert tartotta a konferencia nyitó plenáris előadását, amelyben
kutatócsoportjának a szobahőmérsékletű szupravezetés területén elért eredményeiről beszélt.
A szupravezetés olyan fizikai jelenség, amelynek során egyes anyagok nagyon alacsony hőmérsékleten, általában mínusz 200 Celsius fok alatt elvesztik elektromos ellenállásukat, valamint kizárják magukból a mágneses mezőt.

A szupravezetés további jellemzője, hogy az elektronok párban mozognak.

"Előadásomban vázoltam a kísérleteinket, amelyek során egy nagyon vékony, 50 nanométer, azaz 500 atomnyi vastagságú áttetsző aranyrétegben felületi fényhullámokat, vagyis felületi plazmonokat hoztunk létre rendkívül intenzív és igen rövid ideig tartó lézerimpulzusokkal.

A lézerimpulzus négyzetcentiméterre vetített intenzitása körülbelül 15-16-szor haladta meg a teljes magyar villamosenergia-fogyasztást, de igen rövid, a másodperc tizedmilliárdod részéig tartott" - magyarázta kísérleteit az akadémikus.

Az ultrarövid idejű lézerimpulzusok hatására az elektronok párba álltak, ami a szupravezetés egyik kritériuma. A Kroó Norbert által a nanoszerkezetek vizsgálatára kifejlesztett közeli tér pásztázó alagútmikroszkóp segítségével az is kiderült, hogy ezek az elektronpárok 7-8 nagyságrenddel hosszabb ideig, a másodperc százezred részéig éltek, mint az őket létrehozó lézerimpulzus. A kutatók mérték az elektronpárok spektrumát és kilépési sebességét is.

"Kiderült, hogy a spektrumban van egy sebességi csúcs, amely egy jól körülhatárolt lézerintenzitási tartományban figyelhető csak meg, ez a további bizonyítéka az elektronpárok létezésének. Sikerült a mágneses mező kiszorítására utaló adatokat is mérnünk. Elértük például, hogy a mágneses mező elfordította a fény polarizációját, a szupravezetés jelensége alatt viszont - mágneses mező hiányában - az elforgatás megszűnt.

Az analógiák alapján nagyon határozottan mertem állítani, hogy amit találtunk, az szobahőmérsékletű szupravezetés. A jelenség időszakos, de sokkal tovább tart, mint a szupravezetést létrehozó lézerimpulzus" - fogalmazott a fizikus, aki szerint a szobahőmérsékleti szupravezetés a méréstechnikában nyerhet alkalmazást.

Kroó Norbert emellett szekcióülésen a plazmonika alkalmazásának újdonságairól is beszélt. Magyarázata szerint a felületi plazmonok viszonylag nagy térfogatban lévő elektromágneses sugárzást képesek igen kis felületre összpontosítani, ami által óriási mértékben megnövekszik az elektromágneses tér erőssége. Ennek köszönhetően a gyógyászatban, különösen az onkológiában nyerhetnek alkalmazást, de elterjedhetnek a felületi plazmonok az elektronikában, az energiatermelésben és továbbításban is.

MTI

Hozzászólások

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

http://ujhazak.com