Kutatók ölték meg az 507 éves sellőkagylót

A Föld legöregebb állata egy 507 éves sellőkagyló volt, de a tudósok véletlenül megölték, mikor a korát akarták megállapítani.


A lénynek a Ming nevet adták és eredetileg 405 évesnek gondolták. A vizsgálatig mélyhűtőben tartották, mint a fiatalabb példányokat.

Amikor azonban a Bangor Egyetem tudósai elővették, hogy megvizsgálják a kagyló elpusztult.

A puhatestűt az Észak- Atlanti óceánban találták 2006-ban Izland partjainál és ő volt a legöregebb állat, mellyel az ember találkozott.

kagylo
[ads1]
1499-ben született és nevét az akkor uralkodó kínai Ming dinasztiáról nevezték el. Vagyis eddig a kutatók azt hitték, hogy ez idő tájt jött a világra, de később rájöttek, hogy hét évvel Amerika felfedezése után. A víz mélyén feküdve élte túl az angol polgárháborút, felvilágosodást, az ipari forradalmat és a két világháborút is.

ming1

A kagylók minden nyáron egy újabb évgyűrűt növesztenek a héjukra, amikor a víz hőmérséklete melegebb és a táplálék is sok. Ha egy kagylót kettényitunk, a héj belső felén lehet megszámolni az évgyűrűket, mint a fáknál. Az évgyűrűk a héj külső felén vannak, de mivel itt sérülékenyebbek a tudósok a héj belső felét szokták vizsgálni.

Ming a Guinness rekordok könyvébe is bekerült. A tudósok szerint azonban nem a kora számít, hanem, hogy milyen információkat olvashatnak le a héját tanulmányozva. Az adatok megmutatják majd a több száz évvel ezelőtti tengerek hőmérsékletét és szintjét.

forrás: erdekesvilag.hu

Hozzászólások

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

http://ujhazak.com