Lengyelország csatlakozott a NASA Hold- és Marskutatási programjához

Lucie Szymanowska, az MTI tudósítója jelenti: Lengyelország csatlakozott az Artemis Accords nevű amerikai Hold- és Mars-kutatási programhoz azon együttműködési megállapodás értelmében, amelyet az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA, valamint ennek lengyelországi partnere, a POLSA írt alá - közölte a lengyel sajtó szerdán.A keretmegállapodást a NASA és a POLSA képviselői kedden az Egyesült Emírségek fővárosában, Dubajban írták alá az ott rendezett 72. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson. A POLSA honlapján elérhető közlemény szerint Lengyelország csatlakozása az Artemis Accords nevű NASA-programhoz lehetővé teszi a lengyel intézmények és cégek számára a részvételt a Hold, a Mars, valamint más égitestek kutatásában, ami jobb komoly lépés a lengyel űrszektor lehetőségeinek fejlesztésében.
    

A 2014 óta a lengyel fejlesztési tárca kötelékében működő POLSA elnöke, Grzegorz Wrochna a megállapodás aláírása alkalmából kiemelte: az utóbbi 40 év során több mint 80 lengyel fejlesztésű műszert alkalmaztak az űrkutatási programokban a NASA-val, valamint más külföldi és nemzetközi űrkutatási intézményekkel folytatott együttműködés keretében.
    

Felidézte: Lengyelország tíz éve az Európai Űrügynökségnek (ESA) is tagja, ennek köszönhetően a több mint 350 céget magában foglaló lengyel űrszektor dinamikus fejlődést jegyzett. A POLSA közleménye szerint a lengyel-amerikai kapcsolatokban következő lépést jelent majd az űrkutatási együttműködésről szóló, jelenleg készülő kétoldalú keretszerződés is.
    

Az Artemis Accords program az űrkutatás bővítését célozza, ezen belül azt, hogy asztronautákat szállítsanak a Holdra, és megteremtsék ott a tartós emberi jelenlét alapjait. Lengyelország előtt Ausztrália, Brazília, az Egyesült Arab Emírségek, az Egyesült Királyság, Japán, Kanada, a Koreai Köztársaság, Luxemburg, Olaszország, Új-Zéland és Ukrajna csatlakozott a projekthez.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com