Mágneses "ketrecek és kötelek" befolyásolják a napkitörések erejét

Francia kutatók úgy vélik, megfejtették a napkitörések titkát: mágneses ketrecek és mágneses kötelek befolyásolják a napkitörések erejét.A szakértők szerint a különböző mágneses szerkezetek interakciója irányítja a Napból érkező kitöréseket. Általánosságban véve a Nap mágneses mezejében fellépő hirtelen, erőteljes átrendeződés okozza a ezeket.    Napkitörések önmagukban is kialakulhatnak, vagy erőteljes plazmarobbanások kíséretében is. Ha az ezekből a robbanásokból származó töltött részecskék elérik a Földet, károsíthatják az infrastruktúrát, például a műholdas rendszereket és az elektromos hálózatokat.
Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:


    
A folyamatot a struktúrák két típusa irányítja, amelyek a Nap mágneses mezejében alakulnak ki: a Nap felszínéről kiemelkedő mágneses mezővonalakból álló bonyolult szerkezetű "mágneses ketrecek" és a "mágneses kötelek", melyek a napfelszínről felszálló plazma alkotta gigantikus fonott ívek. A kötél a mágneses ketrecbe van zárva. Ha a ketrec erős, képes ellenállni a kötél csavarodásainak, viszont ha gyenge, kitörés alakul ki - írja a BBC.com.
   

"A lényegi pont, hogy információnk van valamiről, aminél nem számítottunk arra, hogy fontos szerepet játszhat. Ez a ketrec a kötél körül" - mondta Tahar Amari, a CNRS francia kutatóközpont és a párizsi École Polytechnique kutatója. A szakértő és munkatársai a Nature című tudományos lapban mutatták be eredményeiket.
    

A tudósok egy intenzív napkitörést, vagyis flert vizsgáltak, amely néhány óra alatt fejlődött ki 2014. október 24-én. A flerek a Nap koronájában alakulnak ki. A napkorona a Nap atmoszférájának külső, a fotoszféra és kromoszféra feletti tartománya. Ez a naplégkör legritkább rétege, ezért fénye annyira halvány, hogy a földfelszínről csak napfogyatkozás alkalmával észlelhető.
   

Valamilyen - egyelőre ismeretlen - okból a korona jóval forróbb, mint a felszín, emiatt nem lehet vizsgálni az itteni mágneses mezőt. A szakértők ehelyett a fotoszférából - a Nap "felszínéből" - nyert adatokat használják, hogy rekonstruálják, mi történik 1690 kilométer távolságban, a koronában. A NASA SDO (Solar Dynamics Observatorium) műholdjának adatait használva a kutatók szuperszámítógépeken végeztek szimulációkat.
    

Eredményeik szerint a mágneses kötélnek nem volt elegendő energiája, hogy áttörjön a mágneses ketrec minden rétegén. Ez meghiúsította volna, hogy napkitörés következzen be. A kötél azonban erőteljesen megcsavarodott, ami mágneses instabilitást eredményezett, tönkretéve a ketrec egy részét. Ez erőteljes sugárrobbanást tett lehetővé, ami megrongálta a földi infrastruktúrát.
    

A tudósok kifejlesztettek egy modellt, ami képes megjósolni azt a maximális energiát, amely felszabadulhat a Nap adott régiójából. A modell szerint a 2014-es kitörés alkalmával óriási plazmarobbanás következhetett volna be, ha a mágneses ketrec kevésbé ellenálló. A szakértők munkájának köszönhetően lehetővé válhat, hogy időben megjósolják a napkitöréseket, melyek geomágneses viharokat okozhatnak a Földön, fenyegetve az infrastruktúrát.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

Nem biztos, hogy a luxusbunker a legjobb búvóhely, ha itt a világvége

Nem biztos, hogy a luxusbunker a legjobb búvóhely, ha itt a világvége

A tudomány szerint árnyaltabb a kép.

Több ezer éves emberi DNS-t találtak barlangfalakon

Több ezer éves emberi DNS-t találtak barlangfalakon

Egy nemzetközi kutatócsoport munkájának köszönhetően közelebb kerülhetünk az őskori művészek azonosításához.

A hőhullámok és a többlethalálozás összefüggéseit elemezték megyénként az ELTE kutatói

A hőhullámok és a többlethalálozás összefüggéseit elemezték megyénként az ELTE kutatói

Nem a legforróbb megyékben a legnagyobb a többlethalálozás, annak mértékét a helyi tényezők, így az egészségügyi ellátás, a lakáskörülmények és a felkészültség is jelentősen befolyásolják, ami fontos szempont lehet a közegészségügyi felkészülésben.

A demencia korai jele lehet a lassabb séta

A demencia korai jele lehet a lassabb séta

A kutatások szerint oda kell figyelni a gyalogtempóra.

A Mars és az Uránusz találkozását lehet megfigyelni majd július elején

A Mars és az Uránusz találkozását lehet megfigyelni majd július elején

A Mars és az Uránusz ritka bolygóegyüttállását lehet majd megfigyelni a Fiastyúk csillaghalmaza alatt július 4-én, a hajnali égen.

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

http://ujhazak.com