Meddig bírnák ki az emberek egy másik bolygón?

Mi történne velünk, ha egy másik bolygóra kellene utaznunk?Nyílt titok, hogy a tudósok javában keresik azt a bolygót, amire az emberiség elköltözhet, miután végleg sikerült lakhatatlanná tenni a Földet, ám egyelőre csak olyan bolygókat találtak, ahol nem maradnánk sokáig életben.

Ha kíváncsi vagy, hogy meddig bírnád, mi várna rád egy másik bolygón, akkor most néhány esetében megismerheted az esélyeidet!

Merkúr: 1 percen belül meghalnál, ugyanis a Merkúron a 400 fokos hőhullámban szinte azonnal felhólyagosodna és megégne a bőröd.

Vénusz: Sokat utaztál azért, hogy 1 másodperc alatt meghalj. Nem túlzás azt állítani, hogy a Vénuszon azonnal szétolvadnál a 450 fokos lávában, ami mellett szén-dioxidmérgezést is kapnál.

Mars: Biztos, hogy nem lenne időd kideríteni, hogy akkor most van élet a Marson, vagy nincs, mert kevesebb, mint 1 perc alatt meghalnál. A Marson alacsony a légköri nyomás, ami miatt a testfolyadékok, így például a nyál és a könnyek, felforrnának. Emellett a poros légkör 96 százaléka szén-dioxid, úgyhogy valószínűleg fulladás vezetne a halálodhoz.

Jupiter: Kevesebb, mint 1 percen belül meghalnál, már csak azért is, mert a Jupiter légköri nyomása tízszerese a Földének. Ez azt jelenti, hogy földimogyoró nagyságra nyomná össze a testedet. Azért is meghalnál, mert a turbulens viszonyok ellehetetlenítenék az életet.

Ló (hold): Kevesebb, mint 10 másodperc alatt meghalnál a Jupiter negyedik legnagyobb holdján, ugyanis az egész Naprendszerben itt a legnagyobb a geológiai aktivitás. A Ló felületén 400 aktív vulkán található, a levegőnek pedig 90 százaléka kén-dioxid, ami olyan súlyos szemirritációt okoz, amibe belehalnál.

Szaturnusz: Kevesebb, mint 1 másodperc alatt meghalnál. A Szaturnuszon nincs olyan szilárd felület, amire ráléphetnél, ráadásul az atmoszféra 96 százaléka hidrogén. Ahogy a bolygóra érnél, úgy változna a bőröd kékre, majd a turbulens áramok cafatokra tépnének.

Titán: Az előbbiekhez képest, itt egész sokáig, nagyjából 5-7 percig életben maradhatnál. A Titánon vastag az atmoszféra, megfelelő a légnyomás, szilárd a talaj, ám a problémák ott kezdődnek, hogy a levegő 96 százaléka nitrogén. A jó hír az, hogy itt legalább békés halálod lenne. Azt te sem tudnád, hogy mikor leheled ki a lelked, mert nem a nitrogén miatt fogsz megfulladni, hanem az oxigénhiány fog megölni.

Enceladus: Nagyjából 15 másodperced maradt az életből, ha a Szaturnusznak ezen a holdján telepednél le. Az Enceladus felülete szilárd, emiatt lakhatónak tűnik, ám -198 fokos hideg van rajta. A halálodat valószínűleg hidegrázás, oxigén és felületi nyomás hiánya okozná.

Uránusz: Kevesebb, mint 1 másodperc alatt meghalnál a -200 fokos bolygón, ahol a légköri nyomás elviselhetetlenül nagy. Szilárd felület nélkül a hatalmas légköri nyomás azonnal agyonnyom.

Neptunusz: Kevesebb, mint 1 másodpercet élhetnél a gázból álló bolygón, ahol erősek az áramlatok. A szél, ami 2.200 km/ órás is lehet, azonnal elfújna. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy a hőmérséklet -210 fok, akkor biztosra vehető, hogy azonnal meghalnál a Neptunuszon.

Mindennek a tanulság az, hogy jelenleg a Föld az egyetlen hely, ahol az emberiség képes életben maradni, tehát muszáj vigyáznunk a bolygónkra!

(Forrás: noiportal.hu)

Hozzászólások

Fenntartható megoldások

Fenntartható családi házak tervezése, gyártása és felépítése

Teljes folyamat egy kézben – természetes alapanyagokkal és energiatakarékos megoldásokkal.

Kender Fa Szalma Vályog Mész

A tervezéstől a megvalósításig végigkísérjük az építkezést – valódi, működő megoldásokkal.

Részletek és lehetőségek
Kész típustervek

Ha konkrét elképzelést keresel:

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

A turisták kedvéért eltüntettet barna növényhalmok miatt gyorsulhatnak fel a strandok pusztulása

Ami korábban esztétikai problémának tűnt, ma már a partok egyik legfontosabb természetes védelmi vonalaként jelenik meg.

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Magyar kutatók feltárták, hogyan szabályozzák a sejtek a felesleges váladékszemcsék lebontását

Az ELTE és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) munkatársai közös kutatásukban azonosították azt a molekuláris mechanizmust, amellyel az élő sejtek kijelölik a feleslegessé vagy hibássá vált váladékszemcséiket a lebontásra.

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is van az Indiai-óceán fenekén felfedezett bálnatemetőben

Több mint ötmillió éves bálnamaradvány is nyugszik abban a hatalmas bálnatemetőben, amelyet az India-óceán délkeleti részén, a Diamantina törészónában találtak meg - számolt be róla szerdán a BBC News.

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

A spenótban védhet a demenciától a nitrát, de ivóvízben árthat

Egy új kutatás derítette ki a vegyület ellentétes hatását.

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Tudományos leépítés miatt lehettek kicsit a Tyrannosaurus rex karjai

Egy új tanulmány magyarázza meg a jelenséget.

Skizofréniát okozhatnak a macskák

Skizofréniát okozhatnak a macskák

A kutatók szerint a macskák által terjesztett Toxoplasma parazita miatt kétszereződhet meg a betegség valószínűsége.

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Csatorna- és alagútrendszerrel próbálják lassítani Peking süllyedését

Ezek a városok lassan, de megállíthatatlanul süllyednek.

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Ókori görög színházi maszkot találtak egy horvátországi barlangban

Több mint kétezer éves görög színházi maszkot találtak régészek egy dél-horvátországi barlangban, a Peljecac-félsziget területén - számolt be a felfedezésről a Dubrovniki Múzeum.

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Az agy működését és betegségeit vizsgáló kutatás zárult le a pécsi egyetemen

Lezárult az a kutatási program, amelynek keretében huszonöt kutatócsoport száz szakembere vizsgálta az agy működését és betegségeit a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) - közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel csütörtökön.

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

HungaroMet: melegebb időt, szárazabb nyarakat hoz a klímaváltozás a Kárpát-medencébe

A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció.

http://ujhazak.com