Meddig bírnák ki az emberek egy másik bolygón?

Mi történne velünk, ha egy másik bolygóra kellene utaznunk?Nyílt titok, hogy a tudósok javában keresik azt a bolygót, amire az emberiség elköltözhet, miután végleg sikerült lakhatatlanná tenni a Földet, ám egyelőre csak olyan bolygókat találtak, ahol nem maradnánk sokáig életben.

Ha kíváncsi vagy, hogy meddig bírnád, mi várna rád egy másik bolygón, akkor most néhány esetében megismerheted az esélyeidet!

Merkúr: 1 percen belül meghalnál, ugyanis a Merkúron a 400 fokos hőhullámban szinte azonnal felhólyagosodna és megégne a bőröd.

Vénusz: Sokat utaztál azért, hogy 1 másodperc alatt meghalj. Nem túlzás azt állítani, hogy a Vénuszon azonnal szétolvadnál a 450 fokos lávában, ami mellett szén-dioxidmérgezést is kapnál.

Mars: Biztos, hogy nem lenne időd kideríteni, hogy akkor most van élet a Marson, vagy nincs, mert kevesebb, mint 1 perc alatt meghalnál. A Marson alacsony a légköri nyomás, ami miatt a testfolyadékok, így például a nyál és a könnyek, felforrnának. Emellett a poros légkör 96 százaléka szén-dioxid, úgyhogy valószínűleg fulladás vezetne a halálodhoz.

Jupiter: Kevesebb, mint 1 percen belül meghalnál, már csak azért is, mert a Jupiter légköri nyomása tízszerese a Földének. Ez azt jelenti, hogy földimogyoró nagyságra nyomná össze a testedet. Azért is meghalnál, mert a turbulens viszonyok ellehetetlenítenék az életet.

Ló (hold): Kevesebb, mint 10 másodperc alatt meghalnál a Jupiter negyedik legnagyobb holdján, ugyanis az egész Naprendszerben itt a legnagyobb a geológiai aktivitás. A Ló felületén 400 aktív vulkán található, a levegőnek pedig 90 százaléka kén-dioxid, ami olyan súlyos szemirritációt okoz, amibe belehalnál.

Szaturnusz: Kevesebb, mint 1 másodperc alatt meghalnál. A Szaturnuszon nincs olyan szilárd felület, amire ráléphetnél, ráadásul az atmoszféra 96 százaléka hidrogén. Ahogy a bolygóra érnél, úgy változna a bőröd kékre, majd a turbulens áramok cafatokra tépnének.

Titán: Az előbbiekhez képest, itt egész sokáig, nagyjából 5-7 percig életben maradhatnál. A Titánon vastag az atmoszféra, megfelelő a légnyomás, szilárd a talaj, ám a problémák ott kezdődnek, hogy a levegő 96 százaléka nitrogén. A jó hír az, hogy itt legalább békés halálod lenne. Azt te sem tudnád, hogy mikor leheled ki a lelked, mert nem a nitrogén miatt fogsz megfulladni, hanem az oxigénhiány fog megölni.

Enceladus: Nagyjából 15 másodperced maradt az életből, ha a Szaturnusznak ezen a holdján telepednél le. Az Enceladus felülete szilárd, emiatt lakhatónak tűnik, ám -198 fokos hideg van rajta. A halálodat valószínűleg hidegrázás, oxigén és felületi nyomás hiánya okozná.

Uránusz: Kevesebb, mint 1 másodperc alatt meghalnál a -200 fokos bolygón, ahol a légköri nyomás elviselhetetlenül nagy. Szilárd felület nélkül a hatalmas légköri nyomás azonnal agyonnyom.

Neptunusz: Kevesebb, mint 1 másodpercet élhetnél a gázból álló bolygón, ahol erősek az áramlatok. A szél, ami 2.200 km/ órás is lehet, azonnal elfújna. Ha még ehhez hozzátesszük, hogy a hőmérséklet -210 fok, akkor biztosra vehető, hogy azonnal meghalnál a Neptunuszon.

Mindennek a tanulság az, hogy jelenleg a Föld az egyetlen hely, ahol az emberiség képes életben maradni, tehát muszáj vigyáznunk a bolygónkra!

(Forrás: noiportal.hu)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com