Meglepő dolgok Stephen Hawkingról

Mesekönyvet írt, megjósolta a világvégét és szerette a közszereplést a 76 évesen elhunyt tudós.Március 31-én búcsúztatták el Stephen Hawkingot, a világ egyik legismertebb elméleti fizikusát, aki 76 éves hagyta itt a földi létet. A brit származású tudós a relativitáselmélettel és a fekete lyukak kutatásával ért el nagy sikereket, ám nem csak egy ragyogó elme volt, hanem egy olyan összetett személyiség is, aki még hosszú ideig sokak példaképe lesz, és akiről még mindig derülhetnek ki meglepő dolgok.

Megjósolta a világvégét: Két héttel a halála előtt Hawking egy olyan tanulmánnyal rukkolt elő, amelyben megjósolta a világvégét és kifejtette, hogy hogyan lehetne bebizonyítani más univerzumok létezését.

Hawking és James Hartle fizikus még 1983-ban dolgozta ki az univerzum határ-feltételét, ami arról szólt, hogy az ősrobbanás előtt semmi sem létezett. Az elmélet azt is felvetette, hogy több ősrobbanás volt, amelyek során megszületett az univerzum.

A szerzőpáros azt is kifejtette, hogy a csillagok energiájának elfogyása során hogyan sötétedhetnek el egyes világegyetemek.

Szeretett közszereplő lenni: Habár a betegsége korlátozta a beszédben és a mozgásban, Hawking mégis közéleti személyiségnek számított és nagyon szeretett szerepelni, ám ez nem merült ki abban, hogy előadásokat tartott.

Az Agymenők nézői például többször láthatták a fizikust a vígjátéksorozatban, de a Star Trek: Az új nemzedék egyik epizódjában is saját magát játszotta. Ezek mellett ismeretterjesztő sorozatokban is szerepelt.

Hitt az ufókban: Az univerzumot kutató Hawking soha nem utasította el azt a feltételezést, amely szerint élhetnek idegen fajok a világűrben, mert szerint a világegyetem elég hatalmas ahhoz, hogy a Földön kívül is lehessen élet.

Az univerzum, ahogy Stephen Hawking látja című sorozatában például arról beszélt, hogy szerinte amikor a földönkívüliek felélték a saját bolygójuk erőforrásait, akkor meg akarják majd szállni azokat a bolygókat, amelyeket csak tudják, például féregjáratokat használva, hogy tér és tér-időben haladhassanak. Hawkingúgy vélte, hogy ez a veszély az, ami miatt óvatosabbnak kellene lennie az emberiségnek azzal, hogy megpróbál kapcsolatba lépni az idegen fajokkal.

Szerinte lehetetlen az Időutazás: Hawking lehetségesnek tartotta a tér meghajlítását, az idő megfordítását, de úgy gondolta, hogy gyakorlatban a felszabaduló nagy energiák következtében képtelenség az időutazás.

Hawking úgy szerette volna gyakorlatban bizonyítani az elméletét, hogy 2009-ben üdvözlőpartit rendezett az időutazóknak, amire a meghívókat 2012-ben töltötte fel az internetre. Egy videofelvétel bizonyította, hogy senki sem jelent meg a 2009-es bulin.

Temérdek díjat besöpört, csak a Nobel-t nem: Nehéz elhinni, hogy egy ilyen briliáns elme soha nem kapott Nobel-díjat, ám ez így igaz. 1974-ben a Royal Society tagjává választották. 1978-ban megkapta az Albert Einstein-díjat.

1981-ben a Franklin-díjjal gazdagodott, majd 1982-ben megkapta a Brit Birodalom Érdemrendet. A sorba 1985-ben érkezett a pápai kitüntetés (Pontificia Academia Scientiarum). 1988-ban a fizikai Wolf-díjat kapta meg.

2009-ben az Elnöki Szabadságéremmel jutalmazta Barack Obama, végül 2013-ban a fizikai Breaktrough-díjjal tüntették ki.Csak néhány évet jósoltak neki: Hawking 21 éves volt, amikor neurológiai betegséget, az amiotrófiás laterálszklerózist diagnosztizálták nála. Az orvosok pesszimista jóslata úgy szólt, hogy két és fél éven belül meghal.

Az elméleti fizikus életébe ebben az időszakban lépett be a későbbi felesége, Jane Wilde. A szerelem és Jane hatalmas erőt adott neki, ahogy az a kisfiú is, akit Hawking a kórházban ismert meg, és aki hosszas küzdelem után belehalt a leukémiába.

Hawking ezt követően derűsebbnek látta az életét. Valószínűleg úgy érezte, hogy van miért élnie, a világon pedig vannak, akiknek az állapota sokkal rosszabb, mint az övé.

Úgy gondolta, hogy a betegsége hozzájárult a sikereihez: Hawking úgy gondolta, hogy a betegsége sokat segített neki a tudományos sikereiben. A tudós elmondta, hogy korábban unalmasnak találta a napjait, de a diagnózis után úgy érezte, hogy vannak dolgok, amelyekért megéri élnie.

Mesekönyvet is írt: 2007-ben a lányával, Lucy Hawkinggal írtak egy mesekönyvet, aminek a címe George titkos kulcsa az Univerzumhoz. A mese főszereplője egy fiatal fiú, akinek a legjobb barátja egy számítógépes fizikus.

A könyv tele van tudományos fogalmakkal, sőt, az élet eredetét és a fekete lyuk elméletét is megpróbálták benne elmagyarázni. Valószínűleg éppen ez volt benne a kihívás, hiszen Hawking egész életében arra törekedett, hogy bárki számára közérthetőbbé tegye a munkáját.

Apja orvosnak szánta: Hawking apja azt szerette volna, ha a fiából orvos lesz, ám ő utálta a biológiát, mert túlságosan „késznek”, ugyanakkor pontatlannak ítélte, és nem látott benne semmilyen kihívást. Hawking jobban szerette a teljes egészében megmagyarázható dolgokat.

Csapnivaló tanuló volt a középsuliban: Hawking 8 évesen tanult meg olvasni, majd sokat lógott az középiskolából, a jegyei pedig nem voltak dicséretre méltóak, ám tudjuk, hogy sok későbbi nagy tudós kezdte úgy, hogy nem szerepelt túl jól az iskolában. Végül Hawking is megtalálta az útját, ugyanis amikor az Oxfordi Egyetemre jelentkezett, akkor 100 százalékos eredményt ért el a fizikai vizsgán.

Ha szeretnél még többet megtudni korunk egyik legnagyobb elméleti fizikusáról és munkájáról, akkor magyar nyelven több könyvét is elolvashatod.

(Forrás: noiportal.hu)