Megoldódott a piramisok építésének rejtélye

Fizikusoknak sikerült megoldani egyik történelmi rejtélyt, vagyis hogyan épültek a piramisok. Eddig nem tudták hogyan szállították az óriási kőtömböket messziről gépek nélkül.


Most a FOM alapítvány és az Amszterdami Egyetem fizikusainak sikerült megfejteni a rejtélyt. Egy egyszerű, de hatásos trükköt alkalmaztak az ókorban. Azaz vízzel locsolták a homokot.

A tudósok felfedezésüket a Physical Review Letters szakfolyóiratban jelentették meg.

Eszerint a piramisok építése során az óegyiptomiaknak hatalmas köveket és szobrokat kellett átcipelni a sivatagon keresztül szánkókon. Ha a homokot folyamatosan nedvesen tartották a szánkó útja előtt, sokkal könnyebben tudták húzni. A munkát végző rabszolgák száma pedig a felére csökkent.

piramis_trukk A laboratóriumi kísérlet: balra a száraz homok torlódik, jobbra a nedves homokon könnyedén siklik a szánkó.

A kísérletben a fizikusok egy egyiptomi szánkóhoz hasonlító eszközt húztak végig a homoktartályokon át. Közben pedig mérték műszerekkel a folyamathoz szükséges energia mennyiségét.

A víz azért kellett, hogy össze tudja kötni a homokszemeket, így a homok szilárdabbá vált. Ezért nem torlódott fel a szánkó előtt és nem akadályozta a mozgását.

piramis_trukk2

Egy ősi egyiptomi falfestmény szerint az egyiptomiak ezt a trükköt ismerhették. A Djehutihotep fáraó sírjában talált képen az látható, hogy valaki áll az óriási szánkó orrában és locsolja a homokot. Így húzták a rabszolgák a fáraó kb. 58 tonnás szobrát a homokon a szánkóval. A fáraó időszámítás előtt kb. 1900 évvel ezelőtt uralkodott Felső-Egyiptomban.

Forrás: gépnarancs

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com