Megtalálták a gyulai vár 1566-os ágyúzásakor bedőlt palánkfalának egy részét
Jelentős leletre bukkantak a régészek a gyulai vár közvetlen környezetében végzett régészeti feltáráskor, nagy valószínűséggel az 1566-os ostromban ágyúzás következtében bedőlt palánkfal egy részletét találták meg - nyilatkozta az ásatás vezetője szerdán az MTI-nek.
Liska András elmondta: a várat ugyan több alkalommal megtámadták, ám ilyen mértékű ágyúzás csak az 1566-os ostrom során történt, így biztos, hogy a lelet a 450 évvel ezelőtti eseményekhez köthető.
A nyomokból nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az intenzív ágyúzás miatt olyan mértékben gyengült meg a palánk, hogy a fal szerkezetét alkotó tölgyfaoszlopok egy része eltört, így az építmény egy szakaszon beomlott.
Nagy részletességgel nem ismertek a 450 évvel ezelőtti ostrom történései, így akár az is feltételezhető, hogy az ágyúzás ütötte résen a törökök benyomulhattak a vár belső területére - jegyezte meg. Liska András hozzátette: a kidőlt palánkfal maradványai mellett több ágyúgolyót találtak, ezek között volt olyan is, amelyik 7-8 kilót nyom. Emellett meglelték annak nyomait is, hogy a vár feladását követően a törökök helyreállították a falat, új cölöpsorokat készítettek.
Az MTI kérdésére válaszolva megerősítette: ha nem lett volna vérhasjárvány a magyar várvédők körében, ha nem lett volna harmincezres török túlerő, ha nem fogytak volna el a magyarok élelmiszerkészletei, akkor is bizonyosra vehető, hogy a vár egy ilyen ágyúzás miatt elesett volna. Ha a felvidéki felmentő seregek meg is érkeztek volna, "a gyulai vár állékonysága akkor is itt ért volna valahol véget" - fogalmazott.
Az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője hangsúlyozta: konkrét történelmi esemény régészeti nyomát találták meg, ez teszi igazán fontossá és jelentőssé a leletet. Az 1566 és 1695 között tartó török uralom időszakából nincsenek írásos vagy képi források, magyarok ugyanis nem készültek, nem is készülhettek, törökök pedig nem keletkeztek, vagy nem ismertek. "A most talált lelet így az e korszakban keletkezett építmények pontos leírását, ábrázolását eredményezi" - közölte.
A megfelelő időjárás esetén október végéig folytatódó ásatás célja, hogy centiméterről centiméterre pontosan meg tudják határozni a palánkfal, valamint a bástyák elhelyezkedését, ezáltal megfelelő történeti adatokat szolgáltassanak az úgynevezett Szigeterőd-programhoz.
A Szigeterőd-program a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját jelenti, a városvezetés kormányzati támogatást remél a nagyszabású projekt elindításához. Ezzel kapcsolatban a régész kifejtette: olyan területeket vizsgálnak még idén, ahol kérdés merül fel a tervezett rekonstrukcióval kapcsolatban, ahol nem ismert a várárok vonalvezetése vagy a palánk szélessége.
A vár melletti Rondellához közel találtak egy téglalap alakú oldalsó védművet, amelynek a pontos kiterjedését szeretnék megállapítani, illetve az Almásy-kastély cselédszárnya mellett húzódó keleti palánkfal hosszanti szakaszának pontos lokalizációját szeretnék elvégezni.
(Forrás: MTI)
Liska András elmondta: a várat ugyan több alkalommal megtámadták, ám ilyen mértékű ágyúzás csak az 1566-os ostrom során történt, így biztos, hogy a lelet a 450 évvel ezelőtti eseményekhez köthető.A nyomokból nagy valószínűséggel megállapítható, hogy az intenzív ágyúzás miatt olyan mértékben gyengült meg a palánk, hogy a fal szerkezetét alkotó tölgyfaoszlopok egy része eltört, így az építmény egy szakaszon beomlott.
Nagy részletességgel nem ismertek a 450 évvel ezelőtti ostrom történései, így akár az is feltételezhető, hogy az ágyúzás ütötte résen a törökök benyomulhattak a vár belső területére - jegyezte meg. Liska András hozzátette: a kidőlt palánkfal maradványai mellett több ágyúgolyót találtak, ezek között volt olyan is, amelyik 7-8 kilót nyom. Emellett meglelték annak nyomait is, hogy a vár feladását követően a törökök helyreállították a falat, új cölöpsorokat készítettek.
Az MTI kérdésére válaszolva megerősítette: ha nem lett volna vérhasjárvány a magyar várvédők körében, ha nem lett volna harmincezres török túlerő, ha nem fogytak volna el a magyarok élelmiszerkészletei, akkor is bizonyosra vehető, hogy a vár egy ilyen ágyúzás miatt elesett volna. Ha a felvidéki felmentő seregek meg is érkeztek volna, "a gyulai vár állékonysága akkor is itt ért volna valahol véget" - fogalmazott.
Az Erkel Ferenc Múzeum szakmai vezetője hangsúlyozta: konkrét történelmi esemény régészeti nyomát találták meg, ez teszi igazán fontossá és jelentőssé a leletet. Az 1566 és 1695 között tartó török uralom időszakából nincsenek írásos vagy képi források, magyarok ugyanis nem készültek, nem is készülhettek, törökök pedig nem keletkeztek, vagy nem ismertek. "A most talált lelet így az e korszakban keletkezett építmények pontos leírását, ábrázolását eredményezi" - közölte.
A megfelelő időjárás esetén október végéig folytatódó ásatás célja, hogy centiméterről centiméterre pontosan meg tudják határozni a palánkfal, valamint a bástyák elhelyezkedését, ezáltal megfelelő történeti adatokat szolgáltassanak az úgynevezett Szigeterőd-programhoz.
A Szigeterőd-program a gyulai vár palánkerődítéseinek turisztikai célú rekonstrukcióját jelenti, a városvezetés kormányzati támogatást remél a nagyszabású projekt elindításához. Ezzel kapcsolatban a régész kifejtette: olyan területeket vizsgálnak még idén, ahol kérdés merül fel a tervezett rekonstrukcióval kapcsolatban, ahol nem ismert a várárok vonalvezetése vagy a palánk szélessége.
A vár melletti Rondellához közel találtak egy téglalap alakú oldalsó védművet, amelynek a pontos kiterjedését szeretnék megállapítani, illetve az Almásy-kastély cselédszárnya mellett húzódó keleti palánkfal hosszanti szakaszának pontos lokalizációját szeretnék elvégezni.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások