Mesterségesen hoztak létre emberi spermiumot!

Francia kutatók azt állítják, hogy laboratóriumi körülmények közt teljesen kifejlett spermiumokat hoztak létre. A dolognak van azonban egy kis szépséghibája.


Méghozzá a szépséghiba az, hogy az állításukat egyetlen tudományos szaklap publikációja sem támasztja alá.

Isabelle Cuoc a Kallistem biotechnológiai vállalat igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy cégük elsőként alkalmazta azt a technológiát, amelynek segítségével kifejlett hímivarsejteket hoznak létre élő szervezeten kívül, ellenőrzött körülmények között. 

01

Spermatogenezis

A hímivarsejt a here rendkívül bonyolult és kanyargós csatornáin keresztüli osztódások sorozatának eredménye.

Ezt követően a hímivarsejt átesik különféle alaki változásokon. A here csatornáiban mitózissal növekednek a csírasejtek és számtartó osztódással osztódnak. Ennek a végén létre jönnek a spermatogóniumok. Ezek kétszeres kromoszómaszelvényű sejtek (diplod), amelyek csak újabb mitózissal osztódva hozzák létre a spermatocitákat. Az utóbbiak már számfelező osztódással (meiózissal) tovább osztódnak. Ennek eredménye a spermatidok lesznek, amelyek már fele annyi kromoszómával rendelkeznek, mint a csírasejtek. Végül spermiumokká az ún. spermiogenezissel alakulnak át.

Nem lehet tudni, hogy a francia kutatók technológiája miben rejlik

A meddő férfiak esetében a spermatogenezis egyik szakaszába hiba csúszik. Ezért lesznek a létrejött spermiumuk terméketlen. A kutatók már közel két évtizede foglalkoznak a spermatogóniumok végleges (érett) hímivarsejtekké való átalakításával. Az egérkísérleteknél sikerült az eredményeket reprodukálni, de embereknél nem.

Az új „felfedezés” Kallistem megoldása azonban forradalmi lenne. A vállalat bejelentését azonban rengetegen hitetlenül reagálták le tudományos körökben. Oly annyira, hogy az állítást még tudományos lapok sem támasztották alá. Ugyanis a módszer a szakma szempontjából nem ismert. A cég ennek tetejében bejelentette, hogy június vége előtt nem várható további információ a technológia kapcsán.

s1

Ezek ellenére a Kallistem 2016-ra preklinikai vizsgálatok indulását ígéri, abban az esetben, ha minden jól megy. A klinikai vizsgálatok emberi szakasza akár 2017-ben is elkezdődhet. A bizonyos technológiával kinyert petesejteket fogják megtermékenyíteni a mesterségesen létrehozott hímivarsejtekkel. A létrejött embriókat az anyaméhbe kívánják juttatni.

A cég szociális finanszírozás segítségével tervezi a kutatásokkal kapcsolatos előmenetelt. Azokat az összegeket, amelyekből szerintük évente 50 ezer férfit sikeresen fognak tudni kezelni.

s2



Forrás: legendavadasz

Hozzászólások

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá egy új tanulmány szerint

Mintegy kétmilliárd év alatt változott a Föld légköre oxigénszegényből oxigéngazdaggá - állapította meg egy nemzetközi tudóscsoport tanulmánya, amely a Nature folyóiratban jelent meg.

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta Kapu Tibor az űrkapszulát

Elhagyta az Axiom-4 küldetés legénysége, köztük Kapu Tibor magyar kutatóűrhajós a SpaceX Dragon űrkapszulát, amely magyar idő szerint kedden 11 óra 31 perckor szállt le Kalifornia partjainál.

http://ujhazak.com