Mesterségesen hoztak létre emberi spermiumot!

Francia kutatók azt állítják, hogy laboratóriumi körülmények közt teljesen kifejlett spermiumokat hoztak létre. A dolognak van azonban egy kis szépséghibája.


Méghozzá a szépséghiba az, hogy az állításukat egyetlen tudományos szaklap publikációja sem támasztja alá.

Isabelle Cuoc a Kallistem biotechnológiai vállalat igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy cégük elsőként alkalmazta azt a technológiát, amelynek segítségével kifejlett hímivarsejteket hoznak létre élő szervezeten kívül, ellenőrzött körülmények között. 

01

Spermatogenezis

A hímivarsejt a here rendkívül bonyolult és kanyargós csatornáin keresztüli osztódások sorozatának eredménye. Ezt követően a hímivarsejt átesik különféle alaki változásokon. A here csatornáiban mitózissal növekednek a csírasejtek és számtartó osztódással osztódnak. Ennek a végén létre jönnek a spermatogóniumok. Ezek kétszeres kromoszómaszelvényű sejtek (diplod), amelyek csak újabb mitózissal osztódva hozzák létre a spermatocitákat. Az utóbbiak már számfelező osztódással (meiózissal) tovább osztódnak. Ennek eredménye a spermatidok lesznek, amelyek már fele annyi kromoszómával rendelkeznek, mint a csírasejtek. Végül spermiumokká az ún. spermiogenezissel alakulnak át.

Nem lehet tudni, hogy a francia kutatók technológiája miben rejlik

A meddő férfiak esetében a spermatogenezis egyik szakaszába hiba csúszik. Ezért lesznek a létrejött spermiumuk terméketlen. A kutatók már közel két évtizede foglalkoznak a spermatogóniumok végleges (érett) hímivarsejtekké való átalakításával. Az egérkísérleteknél sikerült az eredményeket reprodukálni, de embereknél nem.

Az új „felfedezés” Kallistem megoldása azonban forradalmi lenne. A vállalat bejelentését azonban rengetegen hitetlenül reagálták le tudományos körökben. Oly annyira, hogy az állítást még tudományos lapok sem támasztották alá. Ugyanis a módszer a szakma szempontjából nem ismert. A cég ennek tetejében bejelentette, hogy június vége előtt nem várható további információ a technológia kapcsán.

s1

Ezek ellenére a Kallistem 2016-ra preklinikai vizsgálatok indulását ígéri, abban az esetben, ha minden jól megy. A klinikai vizsgálatok emberi szakasza akár 2017-ben is elkezdődhet. A bizonyos technológiával kinyert petesejteket fogják megtermékenyíteni a mesterségesen létrehozott hímivarsejtekkel. A létrejött embriókat az anyaméhbe kívánják juttatni.

A cég szociális finanszírozás segítségével tervezi a kutatásokkal kapcsolatos előmenetelt. Azokat az összegeket, amelyekből szerintük évente 50 ezer férfit sikeresen fognak tudni kezelni.

s2



Forrás: legendavadasz

Hozzászólások

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás miatt

A sarkvidéki jégsapkák olvadása miatt forog egyre lassabban a Föld.

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Már embereken fogják tesztelni a fogakat újranövesztő gyógyszert

Ha jól alakulnak a klinikai vizsgálatok, akkor akár már 2030-ra megjelenhet a készítmény.

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A szülőktől örökölt gének is hatással vannak a gyerekek bizonyítványára

A University College London kutatócsoportjának tanulmánya szerint a szülőktől örökölt gének nagy valószínűséggel hozzájárulnak a gyerek oktatási eredményeihez.

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

A tetoválások növelhetik a rákkockázatot egy kutatás szerint

Furcsa összefüggést vettek észre a svédországi Lund Egyetem kutatói.

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

http://ujhazak.com