Minden idők legfontosabb régészeti felfedezései

Tizenkét lelet, ami megváltoztatta az emberiség múltjáról alkotott képet.Nyílt titok, hogy a történészek és a régészek arra vágynak, hogy találnak egy ősi kincset, ami alapjaiban rengeti meg az emberiség múltjáról kialakított elképzeléseinket. Ez a célt már többször sikerült elérniük, hiszen minden idők tizenkét legfontosabb lelete alaposan megváltoztatta, kiszélesítette az elődeinkről alkotott képünket.

A rosette-i kő: Időszámításunk előtt 196-ból származik az a gránittábla, amelyet 1799-ben, Egyiptomban találtak meg a régészek. A leleten található szöveg V. Ptolemaiosz királyt méltatja ógörög nyelven és hieroglifákkal (a démotikus korból). A rosette-i követ először egy templomban állították ki, majd elvitték, hogy építőanyagként használják fel a Rosetta falu erődítményében.Pompeji: Az egykori római gyarmat a mai Olaszország területén található. Pompeji a fénykorában virágzó kikötőváros és üdülőparadicsom volt, ahol villák, templomok, színház, amfiteátrum, fórum, bazilika és fürdő várta az embereket.

A bajt az időszámításunk előtt 79.

augusztus 24-én kitörő Vezúv okozta. Ebben az időben akár 20 ezren is élhettek a városban, amit por és hamu temetett maga alá. 1599-ben Domenico Fontana fedezte fel újra Pompejit, de az igazi ásatás csak 1748-ban kezdődött. A felfedezésnek hála rengeteg dolgot megtudhattuk a római életről, és az is kiderült, hogy Pompeji hatalmas szerepet játszott a birodalmi művészeti stílus keletkezésében. Angkorvat: 1601-ben említették először a feljegyzések a hatalmas kőtemplomot, ami a mai Kambodzsában található őserdőben található. A felfedező Marcelo Ribandeyro volt, ám a spanyol férfi nem jött rá az Angkorvat (magyarul főtemplom) eredetére.

Kétszáz évig rejtély maradt, hogy kik építették a világ legnagyobb vallási építményét.

A templom szerkezete masszív, rengeteg benne a lépcső és a folyosó, a tornyainak száma pedig öt. Mivel khmerek lelkének becézik, ezért valószínűleg az ő civilizációjának központja lehetett az Angkorvat.Az antiküthérai szerkezet: Nagyjából az időszámításunk előtti 100-ból származhat az a gépdarab, amelyet egy görög sziget melletti hajóroncsban találtak 1901-ben. A szerkezet legalább harminc bronz fogaskerékből áll, amelyeket egy fadobozba helyeztek el őseink.

Elől és hátul bronz tárcsákat találtak a felfedezők, akik rájöttek, hogy ezeket a csillagok és bolygók mozgásának kiszámítására használták. A tudósok azt feltételezik, hogy az antiküthérai szerkezettel mérték azt, hogy mikor kezdődjön a következő Olimpia, ugyanis a lelet pontosan mérte a négyéves periódusokat. A behisztuni felirat: 1598-ban perzsiai diplomáciai küldetésen volt az angol utazó, Robert Sherley, aki ekkor fedezte fel a többnyelvű szöveget, amit Darius király rendje vésett fel egy sziklára. A felirat az időszámításunk előtti 523 és 521 közötti eseményeket taglalja.

A szöveget felhasználva az archeológusok nagyon sok információt gyűjtöttek az ősi civilizációkról, így például Mezopotámiáról, a Sumér Birodalomról, Akkádiáról, Perzsiáról, de Asszíriáról is.Machu Picchu: 1440-ben alapították Peruban a híres inka templomot és citadellát, ami 1532-ig működött. Machu Picchu felfedezője Hiram Bingham amerikai történész volt. A mesésen megtervezett templom remek példája az inka civilizáció kőépítészetének. A 365 méter hosszú és 300 méter széles területen nagyjából 200 épület találhat.Trója: Homérosz és Vigilliusz műveiből is ismerhetjük az ősi várost, amit 1870-ben fedezett fel Heinrich Schliemann, az önjelölt német régész. Trója feltárás után kilenc részre osztották a történelmet. A Trójának nevezett hatodik korszak a homéroszi, ami az időszámításunk előtti 1900-tól 1300-ig tartott.A holt-tengeri tekercsek: A Holt-tenger észak-nyugati partjának több pontjáról is ősi iratok hatalmas gyűjteménye került elő. A több, mint 1000 éves tekercsek az Ószövetség általunk ismert legrégibb leiratát tartalmazzák. A felfedezésnek köszönhetően pontos képet kaptunk az ókori életről. A kínai agyaghadsereg: Kutat ásott magának egy kínai földműves a Senhszi tartományban, amikor rábukkant a hatalmas létszámú agyagkatona-hadseregre. A több ezer szoborkatona Csin Si Huang-ti császár sírja előtt állt azért, hogy vigyázzanak rá a túlvilágon.

A kutatók számára a sír a történelemben azelőtt még nem látott humanizmusról és a császár progresszív nézeteiről vallott. Csin Si Huang-ti elődei húsvér katonákat temettettek maguk mellé. Őket a vezérük halála miatt végeztek ki. Az agyagkatona-hadsereg esetében külön érdekesség, hogy Csin Si Huang-ti földi maradványai még nem kerültek elő. A Lascaux-barlang: 1940. szeptember 12-én fedezték fel francia tinik a híres ősemberbarlangot, aminek falára több, mint 2000 állatalakot (például macskát, őzet, bölényt, medvét, rinocéroszt) és emberábrázolásokat festettek. A kutatók arra következtettek, hogy a barlangban senki sem lakott, hanem csak olykor festeni jártak oda az őseink. Az Olduvai-szurdok: A mai Tanzánia területén található az Olduvai-szurdok, amit a német rovarszakértő Wilhelm Kattwinkel talált 1911-ben úgy, hogy egy pillangó kergetése közben beleesett.

A szurdokban három emberelőd faj, az Australopithecus, a Homo habilis és a Homo erectus nyomait fedezték fel a tudósok. Emellett az ősidőkben kihalt háromujjú ló, a hipparion maradványai is előkerültek az Olduvai-szurdokban.A gyeniszovai fog: Egy előemberfaj foga és ujjcsontja kerültek elő az oroszországi Bijszk közelében található Gyeniszova-barlangból. A leletek korát több, mint 50 ezer évre becsülik a kutatók. A rengeteg vizsgálat után kiderült, hogy egy addig ismeretlen előember csontjait sikerült megtalálni. Valószínű, hogy az ősi emberek bőre, szeme és haja is sötét volt.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Hozzászólások

Észak-Európa megoldatlan rejtélyei

Észak-Európa megoldatlan rejtélyei

Gyilkosságokra, eltűnésekre, ősi képződményekre se találják a válaszokat északon.

500 év után derült ki, hogy mibe haltak ki az aztékok

500 év után derült ki, hogy mibe haltak ki az aztékok

A kutatóknak egy újfajta DNS-vizsgálattal sikerült azonosítaniuk azt a kórokozót, ami 15 millió azték halálát okozhatta.

10 rejtélyes rézlelet

10 rejtélyes rézlelet

Néha a modern technika is kevés a több ezeréves titkok megfejtéséhez.

Szenzációs felfedezés: megvan a negyedik térbeli dimenzió!

Szenzációs felfedezés: megvan a negyedik térbeli dimenzió!

A tudományos világban és a mindennapi életben is hatalmas áttörést jelenthet az új felfedezés.

2017 leghaszontalanabb tudományos kísérletei

2017 leghaszontalanabb tudományos kísérletei

Celebeket felismerő birka, a macskák halmazállapota, de a fókaürüléket fogyasztó sirályok célzóképessége is felesleges kutatásnak tűnik.

Ezekre a kutatókra kell odafigyelni 2018-ban!

Ezekre a kutatókra kell odafigyelni 2018-ban!

Hat tudós, aki az orvostudomány, az oktatás és a mesterséges intelligencia termén alkothat nagyot.

Pszichológiai kísérletek bizonyítják, hogy mennyire könnyű manipulálni az embereket

Pszichológiai kísérletek bizonyítják, hogy mennyire könnyű manipulálni az embereket

Tíz kísérlet, ami segít jobban megismerni az emberi természetet, a társadalom működését és önmagadat.

Nobel-díjasok, akik nem végezték el a középiskolát

Nobel-díjasok, akik nem végezték el a középiskolát

Tíz személy, aki úgy alkotott maradandót, hogy kimaradt az iskolából.

10 újítás, ami elképesztő irányba fordítja az orvostechnológiát

10 újítás, ami elképesztő irányba fordítja az orvostechnológiát

3D-ben nyomtatható gyógyszerek és szervek, Google-kontaktlencse, holografikus anatómia változtathatja meg az egészségügyet.

A világ legizgalmasabb időkapszulái

A világ legizgalmasabb időkapszulái

A jelenben megkapott múltbeli üzenet egy teljesen más korba repít.

http://ujhazak.com