Mintegy 2500 éve épült város maradványait fedezték fel az Amazonas vidékén

Mintegy 2500 éve épült, óriási város maradványait fedezték fel a dús vegetáció alatt az Amazonas vidékén, Ecuador keleti részén - számolt be róla a BBC News.A kutatók elmondták, hogy az egykor az Upano-folyó völgyében álló város házait és tereit szédületes út- és csatornahálózat kötötte össze. A település egy vulkáni hegy termékeny talaján épült, de feltehetően a vulkán okozta a pusztulását is.
    

A nagyváros romjainak felfedezése a tudósok szerint átírhatja a korabeli őslakos kultúrákkal kapcsolatos eddigi ismereteinket. A régészeti kutatásokat vezető Stephen Rostain professzor, a franciaországi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont kutatási igazgatója elmondta, hogy a felfedezett város "régebbi, mint bármely más, általunk ismert amazóniai lelőhely", és a kép, amit nyújt, megváltoztathatja az amazóniai társadalmakról szerzett tudásunkat.
    

"A legtöbb ember kis csoportokat képzel el, valószínűleg meztelenül, kunyhókban élve a tisztásokon, ugyanakkor a felfedezés azt mutatja, hogy az egykori emberek bonyolult városi társadalmakban éltek" - mesélte a tanulmány társszerzője, Antoine Dorison. A régészek szerint a 2500 éve épült város mintegy ezer évig lakott volt. Nehéz megállapítani, hogy hány lakosa lehetett, de a tudósok úgy vélik, akár tízezrek, ha nem százezrek élhettek ott.
    

A kutatók repülőről lézeres érzékelőkkel (LIDAR technológiával) térképezték fel a várost, és mintegy 300 négyzetkilométeres körzetében végeztek ásatásokat. A radarral a dús növényzet alatt hatezer négyszögletes, 2-3 méter magas platformot találtak, amelyek mérete 20 x 10 méter volt. Az építmények 3-6 egységből álló csoportokban álltak egy központi tér körül.
    

A régészek szerint az építmények közül a legtöbb lakóhelyül szolgált, de akadtak köztük szertartási épületek is. Az építményeket egyenes utak és ösvények kötötték össze, találtak egy 25 kilométer hosszú utat is. Dorison szerint az úthálózat felfedezése okozta a legnagyobb meglepetést a feltáráson. A kutatók először az 1970-es években találtak bizonyítékot a város létezésére, de 25 évnyi kutatás után most először sikerült alapos feltárást végezni.
    

José Iriarte, az Exeteri Egyetem tudósa, aki részt vett a kutatásban, kiemelte, hogy egy olyan jól szervezett civilizációt kell elképzelni, mint a majáké volt, de teljesen más építészettel, földhasználattal és fazekassággal. Mint hozzáfűzte: a felfedezés egyes részletei "egyedülállók Dél-Amerikában", például a nyolcszög és négyszög alakú, csoportokban álló építmények.
    

A platformokon gödröket és tűzhelyeket találtak, valamint korsókat, növényőrlő köveket és égett magvakat. Az ott élő kilamopei és upanói emberek elsősorban mezőgazdasággal foglalkoztak. Az emberek kukoricát és édesburgonyát ettek, és hozzá egyfajta édes sört ittak.


(Forrás: MTI)

Hozzászólások

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

http://ujhazak.com