Mire várhatunk a jövőben? A legfrissebb ENSZ-jelentés a klímaváltozásról

Nemrég készült el az ENSZ világméretű felmérése, mely átfogó képet nyújt a klímaváltozás természettudományos vonatkozásairól. A megaprojektben 38 ország 840 tudósa vett részt és több ezer tanulmányt vettek alapul, hogy összesítsék a legfontosabb eredményeket.

Az ENSZ-tanulmány leglényegesebb megállapításai

A 20. század elejétől kezdve az átlaghőmérséklet világszerte 0,9 fokkal nőtt, jelentős mértékű hó- és jégolvadás ment végbe, a tengerszint 20 centiméterrel emelkedett, a gleccserek zsugorodnak. A felmérések szerint Grönland az utóbbi évtizedben óriási mennyiségű jégtömegeket vesztett el, többszörösét annak, amennyit az azt megelőző évtizedben mértek. Az Antarktisz szintén nagy mennyiségű jeget veszített, a Jeges-tenger jégtakarója pedig drámai mértékben megvékonyodott. Az északi féltekén a felmelegedésnek köszönhetően egyre kevesebb havazást tapasztalnak márciusban és áprilisban, és egyes, egész évben fagyos talajok is kezdenek olvadni, mint például Észak-Oroszország egyes területein.

[ads1]
Szinte bizonyos, hogy a CO2 a hibás

A klímatanács 95%-os bizonyossággal állítja, hogy a szén-dioxid-kibocsátás tehető felelőssé a globális felmelegedésért. (Korábbi felmérésükben ezt még 90%-osra becsülték.) Az elmúlt évtized azt bizonyította, hogy a szén-dioxid levegőbe kerülése és a hőmérséklet drasztikus megemelkedése szorosan összefüggenek egymással, és a kémiai kísérletek szerint ha megkétszereződne a szén-dioxid mennyisége a levegőben, akkor egy teljes fokkal nőne az átlaghőmérséklet. A melegebb levegő több vízgőzt termelne, ami szintén tovább növelné a hőmérsékletet.

Az is kiderült, hogy a gyárak, autók és erőművek által termelt szén-dioxid mennyisége az elmúlt nyolc év során a duplájára nőtt. Ennek ellenére a mérések szerint egyelőre stagnál a levegő felmelegedése: az elmúlt tizenöt évben csekély mértékben nőtt a talajhoz közeli levegő hőmérséklete, egyes vélekedések szerint pedig egyáltalán nem volt növekedés. Ugyanakkor épp erre az időszakra esnek a kimutatott legmagasabb éves hőmérsékletek azóta, hogy elkezdték megfigyelni azokat (a 19. század közepétől). Egyelőre nem tudni, mi okozza a levegő felmelegedésének stagnálását. Nem állt meg azonban a tengervíz hőmérséklet növekedése az utóbbi években sem. A napmeleg 90%-a a tengervízbe jut.

Mik a várható veszélyek?

A felmérések szerint minél tartósabb marad a nagyfokú CO2-kibocsátás, annál markánsabb nyomot fog hagyni a jövőbeni felmelegedés Földünkön. A tanulmány zárószavai szerint a következmények olyan mértékben megváltoztathatják környezetünket, melyre évszázadok, vagy akár évezredek óta nem volt példa. Ezúttal - korábbi éghajlatváltozásokkal ellentétben - egy hétmilliárdos civilizációt érintenének a folyamatok.

Az üvegházhatású gázok féktelen mértékű kibocsátása a jelenlegi évszázad végére feltehetőleg kb. 3,7 fokkal emelheti a hőmérsékletet, emellett több hőhullám is várható a jövőben. A tengerszint növekedés még évszázadokig folytatódni fog, a jelenlegi évszázad végére - a CO2-kibocsátástól függően - 26-82 centiméterrel is emelkedhet a vízszint. (Ezt is kevesebbre becsülték a legutóbbi ENSZ-tanulmányban.) Számos gleccser, mely egyébként jelenleg ivóvízforrásunk, teljesen eltűnhet a föld színéről. Az óceánok vizét savasodás veszélyezteti, számos élőlénynek gondot okozhat a héjképződés. Eltolódhatnak az éghajlati zónák, a szubtrópusokban és az ahhoz közeli régiókban, mint például a Földközi-tengeren gyakrabban jelentkezhetnek aszályok. A trópusokban vagy a középső zónákban egyre több erős esőzésre kell majd számítani.

Forrás: spiegel.de