Molekuláris kutatásokért ketten kapják a kémiai Nobel-díjat

Az aszimmetrikus organokatalízis kifejlesztéséért Benjamin List német és David MacMillan brit-amerikai tudós kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.Molekulákat építeni nehéz művészet. Benjamin List és David MacMillan precíz új eszközt alkotott a molekuláris építészet számára, az organokatalízist, amely nagy hatással volt a gyógyszerészeti kutatásokra, és "zöldebbé" tette a vegyészetet - méltatta a két tudóst az illetékes bizottság.
    

Sok kutatási terület és iparág függ attól, hogy a kémikusok képesek olyan molekulákat építeni, amelyek rugalmas és tartós anyagokat alkotnak, energiát tárolnak elemekben vagy épp meggátolják a betegségek előrehaladását. Ehhez katalizátorokra, a kémiai reakciókat felgyorsító anyagokra van szükség - írták az indoklásban, példaként említve az autókban lévő katalizátorokat, amelyek ártalmatlan molekulákká alakítják a kipufogógázban lévő mérgező anyagokat. Az emberi szervezetben is ezernyi katalizátor van enzimek formájában, ezek "csiszolják" az élethez szükséges molekulákat.
    

A katalizátorok ezért alapvető eszközök a kémikusok számára, a kutatók azonban régóta úgy vélték, hogy csak két fajtájuk létezik: a fémek és az enzimek. Benjamin List és David MacMillan azonban 2000-ben, egymástól függetlenül kifejlesztett egy harmadik fajta katalízist, amelyet aszimmetrikus organokatalízisnek hívnak és kis méretű szerves molekulákat használ.
    

"A katalízisnek ez a koncepciója annyira egyszerű, mint amennyire ötletes, és sokan el is csodálkoztak azon, hogy miért is nem gondoltunk rá korábban" - fogalmazott Johan Aqvist, a kémiai Nobel-bizottság elnöke. A szerves katalizátorok szénatomokból állnak, amelyekhez reaktívabb csoportok kötődhetnek. Ezek gyakran olyan elemeket tartalmaznak, mint az oxigén, a nitrogén, a kén és a foszfor. Ez azt jelenti, hogy ezek a katalizátorok egyszerre környezetbarátak és olcsók.
    

Az organikus katalizátorok gyors elterjedése elsősorban annak köszönhető, hogy képesek aszimmetrikus katalízisre. A molekulaépítéskor gyakori, hogy két különböző molekula jön létre, amelyek - csakúgy mint az emberi kezek - egymás tükörképei. A kémikusok azonban sokszor csak egyet akarnak, különösen a gyógyszerészetben - fejtették ki.
    

Az organokatalízis lenyűgöző sebességgel fejlődött 2000 óta. Benjamin List és David MacMillan továbbra is vezető szerepet játszik a területen, és bebizonyították, hogy a szerves katalizátorokat kémiai reakciók sokaságánál lehet alkalmazni. Ezekre a reakciókra támaszkodva a kutatók ma hatékonyabban tudnak előállítani a gyógyszerektől a napelemekben a fényt elnyelő molekulákig bármit. Az organikus katalizátorok ezáltal nagy hasznára vannak az emberiségnek - hangsúlyozták.
    

Benjamin List 1968-ban született a németországi Frankfurtban. 1997-ben szerezte PhD-fokozatát az ottani egyetemen, jelenleg a Max Planck Szénkutató Intézet igazgatója. David MacMillan szintén 1968-ban született az Egyesült Királyságban, Skóciában, 1996-ban az Egyesült Államokban, a Kaliforniai Egyetem irvine-i intézményében szerezte PhD-fokozatát. A Princeton Egyetem professzora.
    

A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (352,1 millió forintos összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, a koronavírus-világjárvány miatt idén is a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között.


(Forrás: MTI)


Hozzászólások

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

A dinoszauruszok miatt nem élhetünk 200 évig?

Egy új hipotézis szerint az őslények tehetnek arról, hogy rövid az emberek élettartalma.

http://ujhazak.com