Nem fog veszélyt jelenteni a májusra várt napkitörés

Május elsején a NASA műholdja kapta lencsevégre a hatalmas napkitörést, amely elképesztő, de több mint két és fél órán keresztül tartott.


A május elsején bekövetkezett napkitörésről csodálatos felvételeket készített a NASA műholdja. A május elsején bekövetkezett napkitörésről csodálatos felvételeket készített a NASA műholdja.

Egy-egy a mostanihoz hasonló napkitörés több milliárd tonna anyagot juttat az űrbe, mely több millió kilométer per órás sebességgel száguld. Szerencsére a Solar Dynamics Observatory megfigyeléseiből a szakemberek arra következtetnek, hogy a kitörésből származó anyag el fogja kerülni a Földet, ez pedig annak köszönhető, hogy a kitörés nem bolygónk irányába történt.

Amennyiben a Föld irányába tartana a kitörésből származó plazmafelhő, valószínűleg kommunikációs zavarok lépnének fel. A legrosszabb esetben távközlési műholdjaink komoly károkat szenvednének el, ugyanis számukra nem nyújt védelmet a Föld magnetoszférája. A Föld magnetoszférájának, vagyis mágneses "védelmének" köszönhető ugyanis, hogy a napkitörések anyagában megtalálható töltött részecskék nem képesek elérni a bolygó felszínét, és így az emberiségre nem jelentenek komoly veszélyt.

Ennek ellenére a két mágneses pólusnál más a helyzet, ugyanis itt a Napból származó részecskék képesek reagálni a magnetoszféra anyagával, így úgynevezett geomágneses viharok alakulnak ki. A viharok következtében a töltött részecskék képesek ütközni a földi atmoszféra gázatomjaival, melyek közül a nitrogén és oxigén fénykibocsátással reagál az őket ért hatásra, így jön létre a sarki fénynek nevezett jelenség.

A Nap felszínén kialakuló viharok erőssége 11 éves ciklusokban váltakozik. A szakemberek szerint csillagunk jelenleg éppen egy ilyen ciklus csúcspontját megelőző úgynevezett felfutó szakaszban van. Ennek tudatában valószínű, hogy idén jelentős napviharokkal kell majd számolni, melyek a távközlési műholdak működését nagyban veszélyeztethetik. A mostani kitörést szerencsére megúsztuk, így még nem tapasztalhattuk meg csillagunk erejét, de lehet, hogy ez nemsokára megváltozik.

Forrás: index.hu

Hozzászólások

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

A Hold és a Szaturnusz különleges együttállásban lesz szombat éjjel

Különleges égi jelenséget lehet megfigyelni szombat éjjel, amikor szabad szemmel is látható közelségbe kerül majd a Hold és a Szaturnusz - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Új típusú molekuláris szerkezet kifejlesztéséért három tudós kapja idén a kémiai Nobel-díjat

Kitagava Szuszumu japán, Richard Robson brit és Omar M. Yaghi jordániai születésű amerikai tudós kapja a fémorganikus térhálók kifejlesztésében elért eredményeiért az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Két amerikai és egy japán tudós kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat

Mary E. Brunkow és Fred Ramsdell amerikai, valamint Szakagucsi Simon japán tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat a perifériás immuntoleranciával kapcsolatos felfedezéseikért - jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

A héten jelentik be a Nobel-díjak nyerteseit

Október 6. és 13. között jelentik be, hogy kik kapják idén a Nobel-díjakat.

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Ig Nobelt kaptak az olasz kutató, akik rájöttek, hogy hogyan lehet a cacio e pepe szószt igazán krémessé tenni

Az olasz Max Planck Intézet, a Barcelonai Egyetem és az Osztrák Tudományos és Technológiai Intézet kutatói együtt fejtették meg a titkot.

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken lesz az év egyetlen bolygófedése

Pénteken napközben lesz az év egyetlen hazánkból megfigyelhető bolygófedése, a különleges jelenség során a Hold vékony sarlója eltakarja majd a Vénuszt - tájékoztatta a Svábhegyi Csillagvizsgáló az MTI-t kedden.

http://ujhazak.com