Nemrég felfedezett földszerű bolygók

Tíz leginkább lakható bolygó, amelyeket a közelmúltban fedeztek fel.Míg egyesek látnak reményt a Föld megmentésére, addig mások biztosak abban, hogy egy nap az emberiségnek el kell hagynia a bolygót, ezért ők abban bíznak, hogy az űrkutatók felfedeznek egy olyan bolygót, amire az emberek átköltözhetnek.

Egyelőre azonban nincs olyan égitest, ami 100%-ban lakható lenne. Földszerű bolygót viszont már többet is találtak a közelmúltban.


Kepler-438b:
A NASA Kepler űrhajója fedezte fel a csillag körül keringő Kepler-438b bolygót, amivel kapcsolatban az űrkutatók úgy vélik, hogy folyékony víz lehetett az égitest felszínén. Néhány tanulmány azonban arra az eredményre jutott, hogy a bolygót 100 naponta erős sugárzás éri a csillaga miatt, ez pedig lakhatatlanná teheti a Kepler-438b-t, amit jelenleg 88%-ban tekintenek földszerűnek.


EPIC 201238110.02:
A közelmúltban felfedezett, a Földnél kicsit nagyobb exobolygó a lakható zónában helyezkedik el. Az EPIC 201238110 az Oroszlán és a Szűz csillagképek között található, a Földtől 522 millió fényévnyire.


Proxima Centauri b: A Nap legközelebbi csillagszomszéda, a Proxima Centauri körül, lakható zónában, kering a Proxima Centauri b. A légköri tulajdonságokat figyelembe véve lehetséges, hogy a bolygó felszínén folyékony víz van.

Ugyanakkor lakhatóság szempontjából megkérdőjelezhető a Proxima Centauri b, ugyanis az árapályzónában található, ami azt jelenti, hogy az egyik oldala mindig a Nap felé néz, míg a másik oldala állandóan sötétben van. A tudósok szerint az élet a két oldal határánál a legvalószínűbb. A Proxima Centauri b 87%-ban hasonlít a Földre.

Ross 128 b: A Naprendszerünkön kívül, egy csendes vörös törpe csillag körül kering a Ross 128 b, ami az egyik legjobb lakhatóság szempontjából. Ugyanakkor a vörös törpék hidegek a Naphoz képest, de gyakoriak rajtuk a kitörések, amik miatt sok ultraviola- és röntgensugárzás éri a körülöttük keringő bolygókat.

Amennyiben a bolygónak van légköre, akkor a hőmérséklet elég lehet ahhoz, hogy a Ross 128 b felszínén folyékony víz legyen. A bolygót 86%-ban tekintik földszerűnek.

TRAPPIST-1: Az exobolygó 95%-ban hasonlít a Földhöz, amitől 40 fényévnyire található. A nagyon hideg és nagyon kicsi, a Jupiternél csak kicsit nagyobb, törpecsillag a harmadik potenciális életképes exobolygó.TRAPPIST-1d: A TRAPPIST-1e testvére, amit az űrkutatók ugyancsak lakhatónak gondolnak. A bolygó hőmérséklete nagyon hasonló lehet a Földéhez, rendelkezhet légkörrel, óceánnal és/vagy jégréteggel. A tudósok szerint a TRAPPIST-1d 89%-ban hasonlíthat a Földre.

Teegarden Star c: A Földre 68%-ban hasonlító Teegarden Star c 12 fényévnyire kering a bolygónktól, ezzel pedig a negyedik legközelebbi exobolygó, amiről azt feltételezik, hogy lakható. A Teegarden Star c hőmérsékletét alapul véve lehetséges, hogy víz vagy jég borítja a felszínét.

Teegarden Star b: A 2019 júliusában felfedezett égitest 95%-ban hasonlít a Földhöz, tehát a leginkább lakható bolygónak tűnik. A Teegarden Star b légkörének jellege miatt lehetséges, hogy folyékony víz borítja a felszínét.

Kepler-442b: A sziklás Kepler-442b 84%-ban hasonlít a Földre. Az exobolygó mérete közel akkora, mint a Földé, ezért emiatt, és a hőmérséklete alapján jellemezték a Kepler-442b-t a Földre egyik legjobban hasonlító bolygóként.

Wolf 1061c: A Földre 76%-ban hasonlító Wolf 1061c 13,8 fényévnyire helyezkedik el tőlünk, ezzel pedig az ötödik legközelebbi, potenciálisan lakható bolygó. A Wolf 1061c csillaga akár 400-500 évig éghet, ami a Napnál nagyjából 40-50-szer hosszabb idő.

(Forrás: noiportal.hu)

Hozzászólások

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program

Befejeződött a harmadik Nemzeti Agykutatási Program (NAP 3.0); a több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből - közölte az ELTE az MTI-vel pénteken.

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban

Különleges, Kreutz-féle napsúroló üstökös lesz megfigyelhető áprilisban: amennyiben a C/2026 A1 (MAPS) elnevezésű égitest túléli a napközelséget, alkonyatkor szabad szemmel is látható lesz hatalmas csóvája.

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását az SZTE kutatói

A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között.

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Magyar kutatók: "sötét energia" nélkül is magyarázható az univerzum gyorsuló tágulása

Egy magyar kutatócsoport új kozmológiai modellje szerint az univerzum gyorsuló tágulása nem igényel "rejtélyes sötét energiát", ha a világegyetem "foltokban" tágul - közölte az Eötvös Loránd Tudományegyetem kedden az MTI-vel.

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Szárazföldi krokodil maradványait azonosították a Bakonyban

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt, különleges szárazföldi krokodilfaj maradványait azonosították az ELTE Magyar Dinoszaurusz Kutatócsoport munkatársai a Bakonyban - tájékoztatta az ELTE szerdán az MTI-t.

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Megkérdőjelezi a bolygókeletkezés eddigi modelljeit egy különös exobolygó-rendszer

Szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel az a különös exobolygó-rendszer, amelyet az Európai Űrügynökség (ESA) Cheops űrtávcsöve vizsgált meg.

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Átformálja az agyműködést a rendszeres olvasás

Már napi 20 percnek is hatása van.

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Földhöz hasonló bolygójelöltet fedeztek fel ausztrál csillagászok vezetésével

Egy "potenciálisan lakható", hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoportot, amely kedden az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban számolt be eredményeiről.

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Környezetvédelmi problémákat okoznak a karácsonyfák?

Ünnepi tévhitek és az igazság.

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták szegedi kutatók

A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik - közölte a Magyar Kutatási Hálózathoz (HUN-REN) tartozó intézet honlapján.

http://ujhazak.com