Nemzetközi társaságot alapít Kína a mélyűr kutatására
Kína bejelentette, hogy jövő hétfőn megalapítja az International Deep Space Exploration Association (IDSEA) nevű nemzetközi társaságot – jelentette be kedden a kínai állami média. A szervezet célja, hogy elősegítse a mélyűr kutatására irányuló nemzetközi tudományos együttműködést.
A társaság székhelye a kelet-kínai Anhuj tartományban, Hofejben lesz. Ez Kína első nemzetközi tudományos társasága az űrkutatás területén, amely a kínai Hold- és Mars-küldetések iránti globális érdeklődésre alapozva jön létre.
Az űrkutatás ma még néhány technológiai nagyhatalom privilégiuma, mert tőke-, technológia- és munkaerőigénye rendkívül magas. A legtöbb ország számára ez technológiai monopóliumot jelent. Ezt a szűk kört meg kell törni, hogy a fejlődés az egész emberiség javát szolgálja – fogalmazott Vang Csung-min, az IDSEA igazgatója.
Vang kiemelte, hogy a társaság különösen a fejlődő országok bevonására helyez hangsúlyt. Hozzátette: kisebb léptékű, de jelentős programokon keresztül – például CubeSat műholdak fejlesztésével és kutatók képzésével – segítik majd azokat az országokat, amelyek számára eddig elérhetetlenek voltak az űrkutatási technológiák.
Az IDSEA a mélyűr feltérképezésére fókuszál, beleértve a Hold, más bolygók és aszteroidák vizsgálatát. A szervezet célja, hogy előmozdítsa az űrkutatási technológiák megosztását és a tudományos együttműködést a tagországok között.
Kína az elmúlt évtizedekben eurómilliárdokat fektetett űrprogramjába, amely az utóbbi években látványosan felgyorsult. Áprilisban a kínai hatóságok engedélyezték, hogy hat ország – köztük Franciaország, Németország és az Egyesült Államok – hét tudományos intézménye hozzáférjen a Csang-o–5 szonda által a Holdról hozott mintákhoz.
Májusban sikeresen elindították a Tianven–2 automata űrszondát, amely mintavételi küldetésre indult a 2016 HO3 jelű földközeli kisbolygóhoz. Kína ezzel szeretne felzárkózni az Egyesült Államok és Japán mögé a mélyűrkutatás területén. A következő nagy lépés a Tianven–3 űrszonda elindítása lesz, amely várhatóan 2028 körül indul a Marsra mintavételre. A cél marsi kőzetminták visszahozatala, elsősorban az élet nyomainak keresése. A Marsról történő mintavétel – amelyre eddig még nem volt példa az emberiség történetében – az Apollo-program óta az egyik legösszetettebb űrkutatási vállalkozásnak számít.
(Forrás: MTI)
A társaság székhelye a kelet-kínai Anhuj tartományban, Hofejben lesz. Ez Kína első nemzetközi tudományos társasága az űrkutatás területén, amely a kínai Hold- és Mars-küldetések iránti globális érdeklődésre alapozva jön létre.Az űrkutatás ma még néhány technológiai nagyhatalom privilégiuma, mert tőke-, technológia- és munkaerőigénye rendkívül magas.
Vang kiemelte, hogy a társaság különösen a fejlődő országok bevonására helyez hangsúlyt. Hozzátette: kisebb léptékű, de jelentős programokon keresztül – például CubeSat műholdak fejlesztésével és kutatók képzésével – segítik majd azokat az országokat, amelyek számára eddig elérhetetlenek voltak az űrkutatási technológiák.
Az IDSEA a mélyűr feltérképezésére fókuszál, beleértve a Hold, más bolygók és aszteroidák vizsgálatát. A szervezet célja, hogy előmozdítsa az űrkutatási technológiák megosztását és a tudományos együttműködést a tagországok között.
Kína az elmúlt évtizedekben eurómilliárdokat fektetett űrprogramjába, amely az utóbbi években látványosan felgyorsult. Áprilisban a kínai hatóságok engedélyezték, hogy hat ország – köztük Franciaország, Németország és az Egyesült Államok – hét tudományos intézménye hozzáférjen a Csang-o–5 szonda által a Holdról hozott mintákhoz.
Májusban sikeresen elindították a Tianven–2 automata űrszondát, amely mintavételi küldetésre indult a 2016 HO3 jelű földközeli kisbolygóhoz. Kína ezzel szeretne felzárkózni az Egyesült Államok és Japán mögé a mélyűrkutatás területén. A következő nagy lépés a Tianven–3 űrszonda elindítása lesz, amely várhatóan 2028 körül indul a Marsra mintavételre. A cél marsi kőzetminták visszahozatala, elsősorban az élet nyomainak keresése. A Marsról történő mintavétel – amelyre eddig még nem volt példa az emberiség történetében – az Apollo-program óta az egyik legösszetettebb űrkutatási vállalkozásnak számít.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások