Nobel-díjasok, akik nem végezték el a középiskolát

Tíz személy, aki úgy alkotott maradandót, hogy kimaradt az iskolából.A Nobel-díj az egyik legnagyobb presztízsű kitüntetés, amit az ember kaphat, emiatt joggal gondolhatjuk azt, hogy csak az alkothat valami maradandót egy bizonyos területen, aki a legjobb oktatásban részesül.

Valójában azonban előfordul, hogy olyan személy veheti át a Nobel-díjat, aki nem járta ki a középiskolát. Ez történt a következő tíz személy esetében is.

Herbert C. Brown: 1912. május 22-én, Londonban született Herbert C. Brown, aki két évvel később az Egyesült Államokba költözött a családjával. Brown kitűnő tanuló volt, de mégsem fejezhette be a tanulmányait, mert az apja halála után kénytelen volt kimaradni az iskolából.

Brown idővel rájött, hogy az üzleti életet nem neki találták ki. Miután visszatért az oktatásba, a főiskolán kémiát kezdett tanulni, majd a Chicagói Egyetemen szerzett diplomát. 1938-ban doktorált. Ezt követően kutatási asszisztensként dolgozott az alma materben, ahol bórhidridekkel kapcsolatban végzett kutatásokat. Ennek eredményeként sikerült kifejlesztenie a szervetlen reagensek egy új családját.

Brown több egyetemen tanított, a Nemzetközi Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta, 1979-ben, George Wittiggel megosztva, kémiai Nobel-díjat kapott, majd 2004-ben szívrohamot kapott és meghalt.

José Saramango: 1922-ben született José Saramango, aki egy apró portugál városkában élt. Habár kitűnő tanuló volt, mégis anyagi okok miatt ott kellett hagynia az iskolát, hogy fordítóként és újságíróként kezdjen dolgozni a Diario de Noticias számára.

Saramango az ötvenes években, a Baltasar és Blimunda című regénye megjelenése után, érte el az első irodalmi sikereit. 1969-ben belépett a Kommunista Pártba. A nyíltan ateista Saramango a tulajdonnevek fontosságában sem hitt, emiatt a művei azért is különlegesek, mert a szereplői többségének nincs neve. 1988-ban irodalmi Nobel-díjat kapott.

Leon Jouhaux: 1879. július 1-jén látta meg a napvilágot Párizsban Leon Jouhaux, akinek az apja gyufagyári munkásként dolgozott, ám a sztrájk miatt nem kapott fizetést, aminek következményeként Jouhaux otthagyta az iskolát.

Habár egy évet még el tudott tölteni egy másik intézményben, mégis abba kellett hagynia a tanulmányait, hogy segíteni tudjon a családjának. Először a gyufagyárban vállalt munkát, majd belépett a seregbe, de onnan visszahívták a gyárba, mert az apja megvakult a foszfortól.

Amikor Jouhaux először részt vett a sztrájkban, akkor kirúgták, de később visszavették, majd ő lett a CGT, a helyi szakszervezet főtitkára. Jouhaux nagyon sok országban mondott beszédet, amiben sürgette a szakszervezetek összefogását a béke érdekében.

Jouhaux később a Szabad Kereskedelmi Unió Nemzetközi Szövetségének alelnökévé vált, majd 1949-ben az Európa Tanács Nemzetközi Bizottságának elnökévé választották, 1951-ben pedig Nobel-békedíjat vehetett át.Albert Camus: 1913. november 7-én, Algériában született Albert Camus, akinek az apja alig egy évvel később meghalt az első világháborúban. A tragédia után Camus a családjával az anyai nagymamával és a mozgássérült nagybácsival költözött össze egy kétszobás lakásba.

Camus egy jó nevű középiskolába szerzett ösztöndíjat, de a tuberkulózisa miatt nem vehetett részt az oktatásban, ezért autodidakta módon folytatta a tanulmányait, majd felvételt nyert az Algíri Egyetem filozófia szakára.

Camus rajongott a színházért, mégsem a színdarabjai jelentik a munkássága legérdekesebb területét. Camus Franciaországban kezdett újságíróként dolgozni, majd 1957-ben irodalmi Nobel-díjat kapott. Közel három évvel később halálos autóbalesetet szenvedett.

Harry Martinson: 1904-ben, a svéd Jamshogban született Harry Martinson, aki nagyon korán árvaházba került, ahonnan 16 évesen megszökött és tengerre szállt. Martinson több hajófedélzetén és több országban is megfordult.

A fizikai munkásként szerzett tapasztalatai és az emberi kapcsolatai jól megfigyelhetőek az írásaiban, amelyekbe a nehéz gyermekkor benyomásait, a természet szeretetét és a tudományos érdeklődését is belevitte. Martinson 1974-ben, Eyvind Johnsonnal megosztva vehette át az irodalmi Nobel-díjat.

Joszif Brodszkij: 1940. május 24-én, Leningrádban született Joszif Brodszkij, aki 15 évesen hagyta ott az oktatást. Ennek oka részben az iskolai problémái, részben a családja borzalmas anyagi helyzete volt.

Brodszkij fizikai munkásként dolgozott, ami mellett angolul és lengyelül tanult, műfordítással foglalkozott, valamint a Szentpétervári kör tagjaival eljárt Anna Ahmatova költőhöz, aki elsők között ismerte fel Brodszkij tehetségét.

1972-ben, az első zsidó kivándorlási hullám idején arra kényszerítették a hatóságok, hogy menjen el a Szovjetunióból. A távozás után Brodszkij először Ausztriába ment, majd később Wystan Hugh Auden, angol költő támogatásával, sikerült az Egyesült Államokban letelepednie.

Brodszkij a Columbián és a Mount Holyoke-on professzori címet szerzett, ami mellett kilenc verseskötete jelent meg. 1987-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, majd 1996-ban szívroham végzett vele.George Bernard Shaw: 1856. július 26-én, Dublinban született George Bernard Shaw, akit eleinte a nagybátyja tanított, majd a helyi iskolába kezdett járni, ám a szervezett oktatás nem nyerte el Shaw tetszését, aki 15 évesen otthagyta az iskolát, hogy inkább dolgozhasson.

1876-ban azért költözött Londonban, hogy beindíthassa az írói karrierjét, ám a regényeiért nem kapkodtak, ezért az anyja és a testvére anyagi támogatására szorult. Shaw ekkor fordult a színdarabírás felé. Később megismerkedett a szocializmus eszméivel, és csatlakozott a Fabiánus Társasághoz.

Shaw korai műveinek középpontjába a társadalmi problémák álltak, az igazi sikert azonban azzal érte, hogy a rájellemző humort belevitte az írásaiba, amiért 1925-ben irodalmi Nobel-díjat kapott, majd 13 évvel később egy Oscart is nyert a legjobb adoptált forgatókönyv kategóriában, a Pygmalionért.

Albert Einstein: 1879. március 14-én, Németországban született Albert Einstein, aki átlagos diákként végezte a tanulmányait, amelyek közül a matematika és a természettudományok érdekelték a leginkább.

A 15 éves Einstein úgy döntött, hogy otthagyja az iskolát, de később mégis folytatta az iskolát, de már Zürichben. Einstein egy svájci középiskolában érettségizett, majd Bernbe költözött, ahol a Találmányi Hivatalban kapott munkát.

A szabadidejében elméleti fizikával foglalkozott, majd később rengeteget publikált, például a relativitás elméletéről is. A fizikai Nobel-díjat 1921-ben vehette át. Einstein a náci eszmék térhódítása miatt az Egyesült Államokba költözött. Élete utolsó éveit a világtól elvonultan töltötte Princetonban. 1955-ben halt meg.

Arthur Henderson: 1863. szeptember 13-án, Glasgow-ban látta meg a napvilágot Arthur Henderson, akinek a családja az apja halála után szegényedett el, ezért kénytelen volt otthagyni az iskolát. Amikor Henderson anyja újra férjhez ment, akkor három évig folytatta a tanulmányait, de akkor végleg otthagyta az iskolapadot.

Henderson az újságokból szerzett tudást, valamint abból, hogy inasként dolgozott egy öntödében. 18 éves korában csatlakozott az öntőmunkások szakszervezetéhez, hamarosan pedig a newcastle-i szervezet titkára lett.

1892-ben beindult a politikai karrierje. 1906-ban Henderson a brit Munkáspárt társalapítója lett, majd a következő 23 évben a párt titkáraként dolgozott. 1929-ben külügyminiszter lett, 1934-ben pedig megkapta a Nobel-békedíjat.William Faulkner: 1897. szeptember 25-én, Mississippiben született William Faulkner, aki igazi déli nevelést kapott a középosztálybeli szüleitől. Faulkner nem végezte el a középiskolát. Először csak egyedül, majd a családja egyik barátja támogatásával, sokat olvasott és tanult.

1918-ban csatlakozott a brit hadsereghez, de néhány hónappal később hazament. Faulkner felvett néhány tárgyat az egyetemen, ami mellett megjelentek a versei, valamint az egyetemi lap szerkesztésével is foglalkozott.

Több regénye is megjelent, amelyeket szinte teljes magányban írt. A XX. század egyik legkiemelkedőbb irodalmi alakjának művei, amelyek egyes kritikusok szerint erőszakosak, alapvető problémákat boncolgat. Faulkner 1949-ben kapott irodalmi Nobel-díjat.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Hozzászólások

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Kiderült, hogy miért halt ki a legnagyobb főemlős

Rejtélyek, amelyekre már létezik tudományos magyarázat.

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

A NASA-nak köszönhetjük az inzulinpumpát

Mindennapi életünkké vált NASA találmányok.

Az apától függ az ujjlenyomat

Az apától függ az ujjlenyomat

Ezeket a tulajdonságokat csak apádtól örökölhetted.

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Veszélyes anyagok lehetnek a tetoválótintákban

Egy kutatás talált rejtett anyagokat a tetováláshoz használt tintákban.

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Számít, hogy melyik karunkba kaptuk a koronavírus elleni oltásokat

Egy új kutatási eredmény szerint nem mindegy, hogy hova kaptuk az első és az ismétlő vakcinát.

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Ezekről a dolgokról talán nem tudod, hogy emberekről kapták a nevüket

Tudod, hogy kiről nevezték el például a szaxofont, a sziluettet vagy a makadámiadiót?

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A ráknak ellenálló genomokat fejlesztettek ki a csernobili mutáns farkasok

A háború miatt nem halad a kutatás, ami nagy segítség lenne az emberi rákgyógyászatban is.

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A tudomány szerint ezek a legborzasztóbb halálozási okok

A halál öt legrémisztőbb fajtája.

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Az emésztőrendszerünkre is hatással van az éghajlatváltozás

Meglepő összefüggést fedezett fel egy új kutatás.

Ezért van szükség szökőévre!

Ezért van szükség szökőévre!

Minden, amit tudni kell a szökőévről.

http://ujhazak.com